Tej: élet, erő, egészség?"Vannak bizonyos tradíciók, amelyek oly mélyen beivódtak a társadalom tudatába, hogy felülvizsgálatuk közel azonos a szentségtöréssel. Ezeknek a szent és sérthetetlen dolgoknak egyike a tej, melyet olyan féltő gonddal óvnak, hogy vele szemben bármilyen állítást kétkedve fogadnak."
dr. A. M. Thrash

Számos helyről kapunk jelzéseket, melyek egy irányba mutatnak: A tej nem az a tökéletes táplálék, amit eddig annak hittünk; sem a felnőttek, sem a gyerekek számára. A rengeteg betegség, melynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás nem természetes. Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más emlősfaj tejét!

Lássunk egy röpke összehasonlítást. Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj fejlődési ütemének, testösszetételének legmegfelelőbb legyen.

ÖsszetevőanyatejtehéntejkecsketejFehérje (g/dl)2,49,010,0Kálcium (mg/dl)88,0238,0315,0Vas (µg/dl)1,50,10,2C-vitamin (µg/dl)4,92,02,0

A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában kell megtanulnia járni, futni. A fejődési üteme lényegesen gyorsabb, mint az emberi csecsemőé, akinek viszont szüksége van vasra és C-vitaminra, ami a tehén- és kecsketejben nem található elegendő mennyiségben.

A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!

Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: vesekőképződés, felszívódási zavarok, hasmenés, vashiányos vérszegénység stb.

Vizsgáljuk meg részletesen a tej által kiváltott különböző betegségeket! Cikkünk - követve a szakirodalmat - ezeket hat csoportra osztva tárgyalja.

1. A tej zsírja által okozott betegségek

A tejföl 40%-a, a vaj 80%-a zsír. Bármilyen fajta zsír elfogyasztását követően a vörösvértestek összecsapzódhatnak vastag vattaszerű formában. Ezt az érdekes jelenséget hörcsögök hajszálereiben figyelték meg egy kísérlet során, ahol az állatoknak tejföllel vagy vajjal kevert ételt adtak. A vörösvértestek összecsapzódásának egyik következménye az agyvérzés. Ezek a vörösvértest-cseppecskék, ha a véráramlás lassú, akkorára nőhetnek, hogy a keringést is elzárhatják - írja dr. L. C. Mills.

Sok csecsemő születik magas vérkoleszterol szinttel. A koleszterol a zsírból származik és jelentős szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterol koncentráció következtében a szívben és az artériákban a korai életévekben érelmeszesedés-foltok alakulnak ki, növelve a koszorúér-betegség kockázati tényezőit. Vizsgálatok igazolták, hogy az anyák által a terhesség során, majd a szülés után elfogyasztott tej illetve tejtermékek és az újszülött által elfogyasztott tej illetve tejtermékek nagymértékben hozzájárulnak ehhez a tünethez - érvel dr. J. H. Moyer.

Egy felmérés során megfigyelték, hogy a mexikói gyerekeknek, akik kevés vagy egyáltalán semmi tejet nem fogyasztanak, feleannyi a vérkoleszterin szintjük, mint a visconsini gyerekeké - közli dr. L. C. Mills.

"A teljesen vegetárius étrenden élőknek jelentősen csökken a vérkoleszterol szintjük, viszonyítva a laktovegetárius vagy nem vegetárius étrendűekhez." dr. J. H. Moyer

2. A tej fehérjéi álta okozott betegségek

Ismét összehasonlítást kell tennünk az emberi tej és a tehéntej között. Az anyatej kevés kazeint és sok laktalbumint tartalmaz, míg a tehéntejnél ez az arány fordított. A kazein kevésbé értékes és nehezen emészthető az ember számára. Így elégtelen lesz az emésztés, és a fehérjetöredékek allergiát válthatnak ki - fejti ki dr. W. Ellis.

A hőkezelt tejfehérje bizonyult a kutatások közül a szívkoszorúér-megbetegedések egyik fő okának. Ezen betegségeknél a tejfehérjének nagyobb szerepe van, mint a tejzsírnak - véleményezi dr. J. H. Moyer.

Hallottatok már az L-triptotophanról? Ez egy olyan vegyület, mely álmosságot, fáradékonyságot és a drogfogyasztókéhoz hasonló alvást okoz, ha este fogyasztják. A hús és a tej is nagy mennyiségben tartalmaznak Ltriptohpánt - mondja dr. L. C. Mills.

A tejtermékfogyasztás az epilepszia kockázatát is növeli. A tejben található leucin reaktív hypoglikémiát (alacsony vércukorszint) eredményez, ez pedig kiválthatja az epilepsziás rohamot, mint számos esetben megfigyelhető - int dr. L. C. Mills.

"Tegyük a tejet a kockázatos táplálékok listájára." dr. F. Oski

3. A tej vitamin- és ásványi anyag tartalmával összefüggő betegségek

A tej vitamin- és ásványi anyag tartalma lényegesen eltér az ember számára ideálistól. Túl sok nátriumot tartalmaz, túl kevés C-vitamint és vasat. A tej bomlástermékei versengenek a vassal a felszívódásért. Így a más táplálékokból származó felszívódása elégtelen lesz. A keletkezett vashiány fejfájást, idegességet, hajhullást, körömrepedezést eredményez - figyelmeztet dr. D. H. Calloway.

A tej megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. A tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőrpigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, hasmenés, súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kálciumtartalma - főként folsav jelenlétében - gátolja a cink felszívódását - így dr. G. M. Briggs.

Számos, a tejből keletkező fel nem használt anyagcsere-végtermék, különösen az elektrolitok nagy mennyisége túlterheli a vesét. Ez a hatás a csecsemőknél igazán veszélyes, akiknek a veséje még funkcionálisan éretlen. Náluk maradandó vesekárosodás lehet a tejfogyasztás következménye - óv dr. D. H. Calloway.

A kereskedelmi tejhez adott D-vitamin magnézium hiányt idéz elő a szívizomban. A magnézium elengedhetetlen a szívizom működéséhez, hiánya sietteti a szívrohamokat. Az Amerikai Gyerekgyógyász Társaság egyik közleményében azt olvashatjuk, hogy a D-vitamin túlzott mennyiségben való jelenléte csontkeményedést, vesekőképződést és visszamaradt szellemi fejlődést eredményez.

"Potenciálisan toxikus anyagokat tenni a tejbe - mint amilyen a D-vitamin -, nem okos dolog." dr. C. L. Thrash

Összefoglalva és kiegészítve a teljesség igénye nélkül, a tejfogyasztás növeli az A-vitamin és a B12- vitamin, a cink, a vas és a kálcium szükségletet - jegyzi meg dr. G. M. Briggs.

4. A tejben lévő xantin oxidáz kiváltotta betegségek

A tehéntejnek magas a xantin oxidáz tartalma. A kecske- és a birkatej valamivel kevesebbet tartalmaz belőle.

"A xantin oxidáz kémiai károsodást okoz az erek falában, plazmatartalomként lerakódva az artériákban és a szív szövetében." dr. A. M. Thrash

Az anginák és a szívrohamok jelentősen csökkentek azon betegeknél, akik kihagyták az étrendjükből a tejet és tejtermékeket - vélekedik dr. R. S. Goodheart.

Az érelmeszesedésben szenvedőket vizsgáló tanulmány szerint a betegek nagy többségében (76%) találtak tehéntej xantin oxidáz elleni antitesteket. Vagyis a szervezetük ellenségnek minősítette ezt a vegyületet, és harcol ellene - állítja dr. M. Wohl.

Dr. Kurt A. Oster vezető kardiológus szerint a tejben lévő xantin oxidáz jobban kapcsolódik az aterosclerosishoz, mint a tej zsírja.

A tej fogyasztásával kapcsolatban említett problémák és betegségek természetesen a tejtermékekre (sajt, túró, tejföl, vaj stb.) is vonatkoznak!

Három bögre tej – naponta!
Hatékonyabbá teszi a fogyást és segít az izomtömeget növelni. Nem csodaszerről van szó, csupán egy alapvető élelmiszerről: a tejről.
Joghurt ABC
A törökök yogurut, más kelet-európai nyelvek a “joghurt” szót az “élet” szinonimájaként használták. Ezek a népek bármerre is utaztak, mindig magukkal vittek egy kis adagot a joghurt élő kultúrájából.

Hófehér érzékenység
Habár a tejről sokáig kizárólag jókat hallottunk – gondoljunk csak gyerekkorunk szlogenjeire -, mára nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteg embert érint a tejallergia és a laktóz érzékenység. Sokan nem is tudják, miért érzik rosszul magukat egy jókora pohár fehér ital elfogyasztása után, pedig már az ókori görögök is foglalkoztak a tehéntej okozta gyomorpanaszokkal.

Zsíros tej, sovány tej
Már csak néhány évig kapható hazánkban a 2,8 százalék zsírtartalmú tej, ez a tejfajta ugyanis az Európai Unióban nem létezik. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország 5 évre kért és kapott átmeneti mentességet, hivatkozva ennek a tejfajtának az itthoni népszerűségére.
Csontritkulás ellen: tej
A csontritkulás újabban már népbetegségnek mondható. Pedig a panaszok okos életvitellel könnyen megelőzhetők.
Tejes italok
Szokatlan párosítások, különös ízek. Nemcsak felfrissülsz tőlük, de meglátod, jól is laksz velük. Nincs időd ebédet főzni? Készíts magadnak frissítő italokat receptjeinkből, és újult erővel láthatsz neki a munkának.

Tej: tévedett a tudomány
Az elmúlt években egyre csökken a tejfogyasztás. Elterjedt, hogy csupán a fejlődő szervezetnek van rá szüksége, idős korban nincs semmilyen jótékony hatása, sőt kifejezetten káros.

Kakaó
Gyerekkorunkban vele ébredünk, és bizony felnőttként is megédesíti olykor délutánjainkat a habos kakaó. Mit érdemes tudni róla?
Tej, méz, minden jó
A régi egyiptomiak az istenek eledelének tartották. Ma a tudomány is megerősíti: a tej és a méz erőt ad, a testnek és a szellemnek egyaránt. Önmagában is csodaszer mindkettő. Együtt pedig egyenesen verhetetlenek.

Borban az igazság, de tejben az egészség
A tej élet, erõ, egészség: közhely, de igaz. A fehér ital összetétele ideálisnak mondható, mert mindent tartalmaz, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Emészthetõsége kiváló

Csontjaink egészsége szorosan kapcsolódik táplálkozásunk egészségéhez. Pozitívan és negatívan egyaránt hathatunk arra, elkerül vagy elér-e bennünket az oszteoporózis, milyen erősek lesznek csontjaink, könnyebben vagy nehezebben törnek-e el.

Sokan már biztosan legyintenek is: "Á, dehogy! Az én csontjaim olyan erősek, még sosem törtek el, miért is kellene aggódnom? Majd figyelek később, amikor jobban ráérek, most még nincs semmi baj." Jópáran ezzel pecsételik meg egy életre csontjaik egészségét, és küszködnek idősebb korukban sorozatos repedésekkel, törésekkel. De akkor már késő...

Arról ne feledkezzünk meg, hogy a csontritkulás mögött megbújhat családi öröklődés is, de a régi mondás továbbra is helytálló marad: "amit megeszel, azzá leszel". Tegyünk hát aktívan az oszteporózis ellen!

A kalcium szerepéről a csontok felépítésében, mindennapi életében más cikkünkben már beszámoltunk. Szervezetünk igénye viszont nem olyan egzaktul meghatározható, mint amennyire szerepét tisztázták. Egy biztos: eleget nem fogyasztunk belőle. Amíg számítások szerint egy felnőttnek napi legalább 1000 mg kalciumra lenne szüksége, addig a felmérések azt mutatják, hogy 5-600 mg-nál több alig kerül naponta a szervezetbe. Márpedig ez kevés, nagyon kevés. Tesszük mindezt annak ellenére, hogy élelmiszereink közül sok olyat találunk, amelyek gazdag kalciumforrások: egy liternyi tej fedezné a napi szükségletünket.

 

Ha valaki áldott állapotba kerül, gyakran hallja azt, hogy a leendő gyermeke "tőle veszi el" a kalciumot, miatta romlik el szükségszerűen a foga. Ez igaz is - addig, hogy természetesen a fejlődő kis élet honnan juthatna hozzá apró csontjainak kalciumához, mint arról a helyről, ahonnan a többi tápanyagot is beszerzi: az édesanya vérkeringéséből. Márpedig a várandós édesanyák sokszor nem veszik figyelembe, hogy az ő napi szükségletük nem 600, nem 1000, hanem legalább 1500 mg kalcium lenne naponta. Ezzel a mennyiséggel tudják biztosítani a csöppség csontjainak fejlődését, és hatékonyan előzhetik meg a csontritkulás kezdetét.

Régebben, az iparosodó Angliában születő kisgyermekek szülei egyszer csak egyre nagyobb számban tapasztalták, hogy csemetéik csontjai elkezdtek görbülni, és a legkisebb erőbehatásra is pálcikaként törtek el. Ebben az időben ott még elég sok tej, vaj és sajt fogyott, tehát ebben nem lehetett volna gond. Hosszas kutatások után, sok-sok év alatt derült fény a rejtélyre: az üzemek füstjei eltakarták, megszűrték az éltető napfényt, amely ugye D-vitamint képez a bőrben. Ennek hiányában a kalcium sem tudott hasznosulni, beépülni a csontokba - és ezzel máris megérkeztünk az azóta is angolkór néven ismert betegséghez. Csukamájolaj adásával (ez a leggazdagabb D-vitaminforrás) sikerült eltüntetni a betegséget, hogy aztán a második világháború alatt bukkanjon fel újra - ekkor viszont már azért, mert a lakosság nem jutott tejtermékhez és vajhoz, hanem csak az akkoriban felfedezett margarinhoz.

 

A D-vitamin szerepét azóta pontosan tisztázták, miként napi szükségletét is sikerült meghatározni. Naponta 400, idősebb korban 6-800 NE (nemzetközi egység) az, amire szervezetünknek elengedhetetlenül szüksége van. Hogy miből is szerezhetjük meg? Tejből, tejtermékekből (ma már a margarinokból is hozzájuthatunk), de sok van a tojássárgájában, a belsőségekben és a tengeri halakban is.

Miért lett mára oly gyakori a csontritkulás? Miért hallunk róla egyre többet, miért tapasztalják magukon oly sokan a kellemetlen tüneteit? Valószínűleg a végleges válasz még pár évet várat magára, de vannak olyan tényezők, amelyek közelebb visznek a megoldáshoz. Ezek közül az első az, hogy az orvostudomány vívmányainak köszönhetően egyre többen érik meg azt a kort, amikor a csontritkulás fellép. A második viszont az, hogy az élelmiszeriparnak köszönhetően mára foszforfogyasztásunk a korábbi sokszorosát érte el. Joggal kérdezhetik viszont: a foszfor nem a csontok egyik építőeleme? De sajnos csak egy bizonyos mennyiségig hasznos. Afölött gátolja a kalcium felszívódását és beépülését a csontokba. Vigyázzunk hát, mit teszünk kalciumdús ételünk mellé! Egy doboz joghurt nagyon gazdag kalciumban, de utána egy pohár kóla az egészet romba dönti. Ideális esetben étrendünk 1:1 arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, mi viszont hajlamosak vagyunk 1:2,5 arányt megvalósítani, köszönhetően az élelmiszeripar igyekezetének. A szénsavas üdítők, a konzervek, a tartósított pékáruk, a felvágottak mind-mind potenciális csontellenségek.

 

Most nézzük egy kicsit a mindennapok oldalát, cseréljük a kémcsövet serpenyőre, a mikroszkópot pedig bevásárlólistára! Melyek is azok az élelmiszerek, amelyek hasznosak számunkra?

 

Jó kalciumforrások a tej és a tejtermékek - egyliternyi tejben 1200 mg kalcium található, amely teljes napi szükségletünket képes fedezni -, tehát a tej, a túró, a sajtfélék fogyasztása jótékony hatással lehet csontjainkra. Sok zöldség is tartalmaz kalciumot, bár meg kell jegyezni, hogy rosszabbul hasznosíthatót, mint a tejtermékek: a brokkoli, a káposzta, a mogyoróban, csonthéjasok jelentős források lehetnek.

Jogos tehát a kérdés: mikor kell elkezdeni tudatosan, "csontvédő" módon táplálkozni, melyik az az életkor, amikor már figyelni kell ételeink, élelmiszereink kalciumtartalmát? Legtöbbünk úgy gondolná, hogy amikor elérkezik abba a korba, amelyben már veszélyeztetett lehet, érdemes lesz majd átgondoltabban táplálkozni. Valójában már csontjaink kifejlődésénél gondolnunk kell(ene) idősebb korunkra, és már a gyermekkorban annyi kalciumot fogyasztani, amennyi a zavartalan csontfejlődéshez kell.

 

A túlsúly okozta problémákról mindenki hallott már, az a tény, miszerint az enyhe túlsúly néha hasznos is lehet, kevesebbek előtt ismert. A csontritkulásnál előnyt jelenthet bizonyos mennyiségű eltérés a normál testsúlytól, hiszen fizikai ingert jelent a csontoknak, bizonyos mértékben elősegíti a felépítő folyamatokat. Nem szabad viszont erre hivatkozással az elhízás útjára lépni, mivel az egészséges, helyesen összeállított táplálkozás és a másik fontos fizikai inger, a mozgás sokkal hatékonyabban védik meg csontjainkat. Érdemesebb tehát inkább ezt az utat követni.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) a következőket ajánlja a csontritkulás megelőzésére:

• bőséges fehérjebevitel mellett növelni kell a kalciumban gazdag ételek (a kisebb zsírtartalmú tejtermékek) fogyasztását;
• az étrend sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazzon;
• rendszeresen (naponta) mozogni és sportolni kell;
• rendszeres kalcium és D-vitamin pótlás;
• egészségesebb életmód - kerüljük a túlzott kávé- és alkoholfogyasztást, valamint fel kell hagyni a dohányzással.