“Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap.”

– szól az 1933-as keltezésű dal, amely állítólag világszerte öngyilkossági hullámot váltott ki, aminek hatására több országban betiltották. A dal két magyar szerző műve: zenéjét Seress Rezső bárzongorista szerezte, szövegét pedig Jávor László költő és bűnügyi újságíró írta. A dalszöveg keletkezésére utóbbi így emlékezett vissza 1936-ban az A szemle nevű újságnak:

“A Szomorú vasárnapot valakinek írtam. Valakinek, aki meghalt a számomra. Ez a Valaki most Szicíliában él, férjnél van és amikor az első beszámoló Az Estben megjelent, levelet írt nekem, amelyben közli velem, hogy ő valóban úgy érzi: meghalt.” (…) “Egy fekete vasárnapon írtam. Előző éjszaka az Angol-parkban recsegő katonazenét hallgattam. Jól éreztem magam. Másnap hajnalban rosszkedvűen, egy fillér nélkül ébredtem. És akkor született meg a Szomorú vasárnap.”

A nóta világsikerré válásáról pedig a zeneszerző Seress Rezső mesélt 1936-ban a Délmagyarországnak:

“Az egyik ligeti kávéházban zongoráztam, mikor bejött Jávor László fiatal újságíró. Daloltam a nótáimat és megkérdezte, hogy ki írta azokat. Megmondtam, hogy én. Nem szólt semmit, írt rólam egy cikket. (…) Aztán elkerültem a ligetből a Dunapartra és egyik este itt is felkeresett Jávor László. Mutatott egy nótát, amelynek szövegét ő írta, míg a zenéjét Rácz Zsiga cigányprímás szerezte. Az volt a címe, hogy ‘Fekete vasárnap’. A muzsika nem tetszett Jávornak és megkért, hogy írjak hozzá másik zenét. Megtetszett a szöveg, de kijavítottam a fekete szót szomorúra, mert úgy emlékeztem, hogy Fekete vasárnap című nóta már van.
- Mikor készen volt a muzsika, zongorálni és énekelni kezdtem a dunaparti kávéházban. Nagyon tetszett a közönségnek és egy este húsz-harmincszor kellett elénekelnem. Elvittem Nádor Jóskához, hogy adja ki ezt a dalomat is. Elolvasta és – nem adta ki. Nem tetszett neki a szöveg. Elvittem a ‘Csárdás’ kiadóba, ahol megjelent a kottája. Talán hat hónap múlva – én már régen más dalt énekeltem – Kalmár Pál kezébe került a kotta. Annyira megtetszett neki, hogy mindjárt beénekelte gramofonba. Fölvette műsorába is és már hat hónapja énekelte mindenfelé, mikor egy májusvégi hajnalon valamelyik minisztériumnak egyik fiatal tisztviselője agyonlőtte magát egy taxiban. Mikor az őrszemes rendőr kikutatta a halott zsebeit, pénztárcájában talált egy fényképet és mellette a Szomorú vasárnap szövegét. A rendőr jelentést írt és mellékelte a tárcát fényképpel és szöveggel. Így lett a ‘Szomorú vasárnap’ – akta. A rendőrség megindította a nyomozástés kiderítette a tényállást. A tisztviselő az egyik budai kiskocsmában egész éjjel a Szomorú vasárnapot huzatta a cigánnyal. Jókedvűen telt el az éjszaka és hajnalban – éppen vasárnap volt – beült egy taxiba, elvitette magát egy zöld zsalugáteres, fehér csipkefüggönyös ablak alá és ott az ablak alatt szívenlőtte magát.
- A lapok oldalas cikkben írták meg az esetet. Leközölték a verset is. Eszembe jutott a régi szegedi emlék. A temetés… Megdöbbentem… Az én muzsikám miatt? … Magam is nyomozni kezdtem és rövidesen kiderítettem én is a tényállást. A fiatalember reménytelenül szerelmes volt. Ezért lett öngyilkos. Megnyugodtam. Hogy a Szomorú vasárnapot huzatta? Hát istenem! Szép dal, tetszett neki…
- Aztán egy kis cseléd is öngyilkos lett. Búcsúleveléhez ő is a Szomorú vasárnapot mellékelte. Nagyon sajnáltam, de már éreztem, hogy a dalnak – nagy a sikere…
- Most már jön a visszhang – Amerikából. Kábel útján vették meg a dalt. Aztán Franciaország következett a sorban. Meg a többiek. Tizennyolc állam. Zenekarok játsszák, a világ leghíresebb dzsesszénekesei éneklik, a különféle rádiók világgá közvetítik, lemondtam a kávéházi muzsikálásról.”

A Seresshez hasonlóan a Snopes legendavadászai is megemlítik, hogy a szerzemény 1936-ig kevés figyelmet kapott, de akkor állítólag betiltották Magyarországon, mivel öngyilkossági hullámot váltott ki. Ekkor kezdték el játszani amerikai zenészek is „a magyar öngyilkos dalt”, amelyet 1936 végére számos verzióban rögzítettek is, és világsiker lett.

A Snopes szerint Magyarországon több mint tizenhét az idő tájt elkövetett öngyilkosságot lehet kapcsolatba hozni a Szomorú vasárnappal, mielőtt a dalt – állítólag – betiltották idehaza. Az áldozatok vagy a dal meghallgatása után végeztek magukkal, vagy a holttestük mellett találtak kottát, esetleg dalszöveget. Az oldal szerzőinek arról nem sikerült részleteket kideríteniük, igaz volt-e a magyarországi betiltás.

Müller Péter szerint – aki a nóta keletkezési körülményeiről 1983-ban színdarabot írt – Rákosi Mátyás idején tényleg be volt tiltva a dal, mivel beleesett az ún. polgári-burzsoázia dekadens világához tartozó dalok kategóriájába. De már a fasizmus évei alatt sem szívesen engedték játszani, mert túl pesszimista volt.

Ellentmondásos információk keringenek arról is, hogy az Egyesült Államokban követtek-e el a dallal kapcsolatba hozható öngyilkosságokat, illetve betiltották-e a nótát. Egyes források szerint nem voltak ilyen öngyilkosságok, mások szerint viszont világszerte több mint kétszáz halálesetet ihletett a dal angol nyelvű verziója. Ami a betiltást illeti, a Snopes.com egyes forrásai tagadják ezt, mások arról szólnak, hogy a dal sugárzását az éterben egyáltalán nem engedélyezték, megint mások pedig arra a megállapításra jutnak, hogy több rádióban csak a szerzemény instrumentális verzióját engedték játszani.

Pletykák keringtek arról is, hogy a verset a dal szövegírója helyezte el az öngyilkosságok helyszínén, mert bűnügyi újságíróként mindenki előtt oda tudott érni. Éppen ezért egyesek úgy gondolják, hogy a Szomorú vasárnap világsikere tudatos mítoszcsináló píárnak köszönhető; ezt a teóriát azonban senkinek nem sikerült bizonyítani. Müller Péter fent említett darabjában csupán homályosan jelenik meg az elmélet:

“HELÉN: Azt hazudták, hogy a számot eladtuk örökáron … miközben tudtam, hogy Jávor Laci hatalmas összegeket vett fel! … Elmentem hozzá! (A paraván felé int) Ő ezt nem tudta, isten őrizz! … „Laci – mondtam -, hogy tehet ilyet? Tényleg nem a pénz, de Rudi miatt! … és én hülye még azt is mondtam, hogy a zene lett híressé, a Rezső munkája! … Tudják mit mondott erre? „Téved asszonyom! Ezt a dalt az én munkám tette híressé!” …”

Műve utószavában azonban Müller betekintést nyújt a kulisszák mögé: “azt az egy mondatot kellett kihagynom a darabból, hogy az öngyilkosok mellé ő (Jávor) tette oda a Szomorú vasárnapot. Ezt meg én nem tudtam bizonyítani, jóllehet mindenki sejtette, hogy erről van szó.”