A magyarság számához képest nagyon sok Nobel díjas tudóst adott a világnak. A rádiózás területén sajnos nem voltak olyan nagyjaink, mint más nemzeteknek Popov, Marconi, Tesla, Lee de Forest és a többiek. Azonban mindenképpen meg kell említenünk Puskás Tivadart, aki 1879. áprilisában Párizsban üzembe helyezte a világ első telefonközpontját, majd 1892-ben Pesten a telefonhírmondót. Még egy nagyon fontos találmány volt 1899, Pollák Antal és Virág József gyorstávírója 100.000 szó/óra adatátviteli sebességre volt képes, amely a kor szintjén óriási teljesítménynek számított. A televízióval kapcsolatban már több magyar tudós tette le névjegyét, de ezt most hagyjuk, ez egy külön történet.

A teljesség igénye nélkül szeretném felidézni néhány magyarországi történés, esemény időpontját, hogy a magyar rádióbarátok mellett az Internet segítségével minden érdeklődő képet kapjon a magyarországi technikatörténeti eseményekről:

1903.első kísérletek a Slaby-rendszerű szikraadóval a csepeli Weiss Manfred és az Egyesült Izzólámpagyár között1904-1906.kísérletek Fiuméban, a parti, az Adrián pedig mozgó állomás az "Előre" hajó között1914.a csepeli távíró állomás üzembe helyezése1923.rádiótelefon kísérletek az 5 kW-os csepeli távíróadóval1923-24.kísérletek a 250 W-os Huth adóval1925.a 2 kW-os Telefunken adó üzembe helyezése (500 W műsorszóró üzemben)1927.a 3 kW-os Telefunken adó üzembeállítása (750 W műsorszóró üzemben)1928.a 20 kW műsorszóró teljesítményű Telefunken adó beindítása, április 1-én az első déli harangszó közvetítése a rádión keresztül1932-33.Magyaróvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs közvetítő állomások indulása1933.a 120 kW-os Lakihegyi adó indulása, elkészül a világ akkor legnagyobb adóantennája, magassága: 314 m1957.újabb jelentős esemény az első üzemi FM adás.

Nagyon tanulságos áttekinteni a rádióelőfizetők számának alakulását, amely az alábbi:

- 1925. december:17.072előfizető- 1926. december:56.383előfizető- 1928. év:162.000, amelyből detektoros 105.000 db.- 1931. év:307.000, amelyből detektoros 183.000 db.- 1935. év:352.902előfizető- 1940. év:499.368, ebből detektoros 66.638 db.- 1961. év:2.002.500, ezenkívül 240.000 vezetékes- 1969. év:2.531.000előfizető

A magyar rádióipar fejlettségére, erősségére - ízelítőül néhány adat.

1935-ben a 31,4 millió pengős villamosipari exportból több mint 50%-al részesült a rádiókészülék kivitel.
1939-ben a 984 ezer pengős rádió-berendezés és alkatrész behozatal mellett a kivitel 3.561.000 pengőt tett ki.
Még mellbevágóbb a hazai elektroncsőgyártás sikeressége, hiszen ebben az évben a behozott 6104 vevőcső és 105 adócső mellett a kivitel 2.031.466 !!! vevőcső és 2.126 adócső volt.

A II. világháború erősen visszavetette a gyártást, azonban az 50-es évek közepén ismét jelentős kiviteli tényezővé vált.

 Gyártott készülék
(db)Export
(db)- 1956.352.291106.144- 1957.454.183184.464- 1958.453.290221.824- 1959.263.534112.880

Természetesen az ipar mellett az érdeklődők, a rádióbarátok igényeit, ismereteit gyarapító sajtó és könyvkiadás is európai szintű volt.

A legfontosabb rádiós lapok az alábbiak voltak:

Magyar Rádió Újság1924 május-1928.Rádió Amatőr1926-1930 októberRádió és Fotó Amatőr1930. november - 1933.Rádió Technika1936. március - 1948. augusztus
(1944 júniustól 1947. májusig szünetelt)Rádióvilág1946. január - 1948. augusztusRádió és Filmtechnika1948. szeptember - 1951. október

Természetesen a magyarok a külföldi lapokat is olvasták, erre a jó példa, hogy a ÖRA, az osztrák rádió amatőr újság 1927/12. számában említett közel 60 olvasói levélből 5 magyar volt, sőt az egyik kaposvári olvasói kérdését le is közlik az anódpótlókkal kapcsolatban.

Itt kell megemlítenem Kemény Károly gépészmérnök 1930. évi cikkét ( 1. 2. 3. oldal ) a Rádió és Fotó Amatőr Újság decemberi számból, amelyben rajzokkal illusztrált cikkében egy olyan erősítő elem gondolatát fogalmazza meg, amely 1948-ban tranzisztorként került amerikai tudósok által megvalósításra.

Befejezésül szeretnék néhány könyvet, kiadványt ajánlani az érdeklődőknek:

- Mende Jenő: A drótnélküli telegráfia (1921)
- Molnár János: Gyakorlati Rádiókönyv (1926)
- Molnár János: Anódpótlók építése és kezelése (1929)
- A 10 éves Magyar Rádió (1935)
- Horváth István: Rádió Compass (1938-1943)
- 15 év Standard rádió (1944)
- Tungsram: Rádió Tanácsadó (1944)
- Rádió évkönyv (Kiss Tivadar szerkesztésében 1947-1949)
- Kádár Géza: Rádiókészülékek kapcsolásai (1956)
   és a további Kádár Géza könyvek.