A rue des Consuls  30-32 számú házánál forduljunk balra. A piaci üzletektől karnyújtásnyira egyszerre a csend és nyugalom világába lépünk. Fehér falu kis polgárházak sorakoznak itt , zárt homlokzattal, amelynek sokszor egyetlen dísze  a nagy faragott kövekből kirakott négyszögletes falpilléreken nyugvó kapuív. E házakat a 17. században Spanyolországból idetelepült mohamedánok épitették.

A rue Souika és a rue Sidi Fatah találkozásánál találjuk a Moulay  Slimane-mecsetet, kissé északabbra a a fehér minaretes Moulay Mekki -mecsetet. Nyolszögletes minarettjének díszei az ablakok feletti sztalaktitos ívek és a bejárat feletti festett féltető. Az utca végén pedig a homokszínű négyszögletes minaretje tövében áll a Sidi Fatah-mecset, mely 1854-ben épült.

E mecset közelében van az Almohád fal egyik kapuja a Bab el-Alou  E kapun túl nyugatra kezdődik a a modern város egyi főutvonala, az Abdelkrim al  Khattabi sugárút 44 sz. házában  az indokinai konyhájáról híres  Le Mandarin étteremmel.

Keleti irányban az avenue Al-Aloumon haladva  Rabat egyik legérdekesebb fél négytetkilóméter területű negyede a Kasba Oudaja van, amely eredetileg erődnek épült. Három részre tagolódik. : a maqgasan fekvő legrégibb  épületek az  Almohádok korából valók, a lejjebb fekvőket az Alaviták építették, az un andalúziai park pedig, amely ma  kirándulóhely a XX. század elején létesült.

Délnyugat felől a rue des Consuls végén a hatalmas falak tövében  ezen a téren kinálták megvételrea kalózok a zsákmányukat a keresztény rabszolgákat. Ez a Szuk el Ghazel tér.

A kaputól jobbra esik a Marokkói Művészetek  Múzeuma.