Előszó

A szavak, idézetek érzelmeket és emlékeket elevenítenek fel, melyek többsége kellemes. Sajnos az ellentétére is vannak példák.

Seveso 1976. Olaszország dioxin kiszabadulás, Csernobil l986. atomerőműi katasztrófa a legismertebbek, de sorolhatjuk tovább a katasztrófákat:

• Flixborough 1974. Anglia 50000 tonna ciklohexán kiszabadulás, robbanás, 24 hektáros üzemi terület rombolódott, a lángok 100 méter magasra csaptak, 28 ember meghalt, 89 fő megsérült,
• Basel 1986. Svájc, 1250 tonna főként peszticid tüze, a környező településeket mérgező füst borította, 10000 m3 mérgező anyagokat tartalmazó víz a Rajnába került,
• Frankfurt l993. Németország o-nitro-anizol szabadba kerülése, Frankfurt környékét porszerű, közepesen mérgező anyag borította be,
• Zürich l994. Svájc 20 db vasúti tartálykocsi, 320.000 liter benzin égése, Zürich-Affoltern állomás lángoló pokollá, környezete égő területté változott, a csatorna fedelek a baleset helyszínétől több kilométerre is a robbanások miatt a levegőbe röpültek,
• Nagybánya és más bányák 2000 Románia cián- és nehézfém szennyezések Tisza folyó ökológiai katasztrófa
• Százhalombatta, 1992. ammónia ömlés vasúti baleset következtében, 6 tartálykocsi sérülése miatt jelentős mennyiségű ammónia szabadult ki, ami veszélyeztette Százhalombatta és Ráckeresztúr lakosságát.

És ezek csak a legnagyobb európai technológiai, szállítási katasztrófák. Nem soroltuk fel a világ többi részén bekövetkezett katasztrófát, veszélyhelyzetet, a természeti katasztrófákat és az európai kisebb eseményeket.

A sevesoi esemény fordulópontot jelentett a nemzetközi és a hazai katasztrófavédelemben. 1982-ben az Európai Közösség elfogadta az első irányelvet az ilyen ipari balesetek kezelésére, majd ezt szigorították. Ezeket az irányelveket “Seveso I. és II.” néven nevezik és ezek alapján egyezmény aláírására is sor került. A magyar jogszabályokban többek közt a katasztrófavédelmi törvényben ezek az elvek meghatározásra kerültek, melynek fő céljai a balesetek kockázatának lényeges csökkentése, a baleseti hatások minimalizálása, a lakosság hatékonyabb tájékoztatása.

Az 1999. Évi LXXIV. Törvény szerint:

„Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat,…”

Ez a lakossági tájékoztató ennek szellemében készült.

A katasztrófavédelem fogalma

Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

A katasztrófák megelőzése és azt ellenük való védekezés nemzeti ügy.

Ki irányítja a katasztrófavédelmet?

A védekezés egységes irányítása állami feladat, melyet a kormány, a kormányzati koordinációs bizottság, a belügyminiszter, az illetékes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottságok, a megyei közgyűlés elnökei (Budapesten a főpolgármester), a polgármesterek végzik.

A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a polgári védelemről szóló 1996. Évi XXXVII.- törvény) alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek és az állampolgárok, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá a nem természeti katasztrófák esetén annak okozója és előidézője, az állami szerveké s az önkormányzatok bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos szervek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek és irodák működnek.

A feladatok ellátására a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből területi (megyei), települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek lettek létrehozva, lletve minősített időszakban (rendkívüli állapot, szükséghelyzet, veszélyhelyzet) lesznek kiegészítve.

Melyek a katasztrófavédelem feladatai?

a/ a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,
b/ a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,
c/ a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás,
d/ az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,
e/ az óvóhelyi védelem,
f/ a lakosság kimenekítése és kitelepítése,
g/ a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különlegesen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme,
h/ az elsötétítés, a fényálcázás,
i/ a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,
j/ a polgári védelmi tervezés, szervezés,
k/ a szakhatósági tevékenység ellátása,
l/ a települések veszélyeztetettségének felmérése,
m/ közreműködés a lakosság légi riasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatinak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
o/ helyreállításban való közreműködés

A lakosság felkészítése, tájékoztatása

A polgári védelmi felkészítés, tájékoztatás során a lakosságot meg kell ismertetni:

• a lakóhelye, közvetlen lakókörnyezete, munkahelye veszélyforrásaival
• a riasztás, tájékoztatás formáival, jelzéseivel
• a védekezés lehetőségeivel
• a katasztrófa bekövetkezése esetén a követendő magatartási szabályokkal
• a kimenekítés, kitelepítés tervezett rendjével
• az ön- és kölcsönös segélynyújtás legfontosabb tudnivalóival.

A katasztrófák hatása elleni védekezésre történő polgári védelmi felkészítés a munkaviszonyban állók részére a munkahelyen, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással, tömegkommunikációs eszközök bevonásával, kiállítások, bemutatók, versenyek szervezésével történik.

Az ifjúság felkészítésének segítésére versenyek, pályázatok, táborok, kiállítások kerülnek kiírásra, illetve megszervezésre.

Civilizációs veszélyeztetettség

Ipartelepek: veszélyes anyagokat használnak, dolgoznak fel és tárolnak,

• Szállítás: veszélyes anyagszállítást közúton az ADR, vasúton a RID, belvízen az ADN, levegőben ICAO szabályozza.
• Mezőgazdaság: nagy mennyiségben fordul elő műtrágya és növény védőszer, melynek tűz esetén bomlás termékei mérgezőek.
• Élelmiszeripar: hűtéshez ammóniát használnak, mely mérgező és maró.
• Sport és szabadidő létesítmények: ammónián kívül klórt is használnak, fertőtlenítésre.
• Háztartási kiszolgáló rendszerek: nagyobb méretű propánbután tartályok, jelentősebb tüzet, robbanást okozhatnak. A műanyagok egy részéből égésük során mérgező gázok szabadulnak fel.
• Terrorakciók: pl. szarin alkalmazása a Tokiói földalattiban 1995.

Veszélyes anyagok hatásai

Mechanikai hatások: a robbanás lökéshulláma az épületekben károsodást és a személyeknél sérüléseket okozhatnak

• Tűz, hősugárzás és hideg hatása: az anyagok egy része tűzveszélyes, melyek égése égési sérüléseket okozhatnak és más anyagokat is meggyújthatnak. A cseppfolyós- és mélyhűtött cseppfolyós gázok fagyási sérülést, a mélyhűtött cseppfolyós gázok légszomj érzése nélkül fulladást okozhatnak.
• Mérgező, maró hatású anyaggal szennyezett levegő belégzése: a kiszabadult anyag a levegőben jelentős távolságra is eljuthat. Belégzése egészség károsodást, halált okozhat.
• Szennyezett étel lenyelése esetén, a nyálkahártyán keresztül okozhat mérgezést.
• Személyek ruházatának, tárgyainak, bőrfelületének, környezetének szennyeződése útján is válhat ki megbetegedést Egyes veszélyes anyagok bőrön keresztül is felszívódhatnak,

A Dunai Finomító tevékenységét a BS EN ISO 9002: 1994 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszernek és a BS-EN ISO 14001: 1996. szabvány szerinti környezetvédelmi irányítási rendszernek megfelelően végzi.

A MOL Rt. DF üzemi területén belül több, veszélyes anyagot felhasználó üzem működik. A vállalat nyugatról a Budapest-Pécs vasútvonal, keletről a Duna vonala, északról Százhalombatta város, Délről Ercsi város által határolt fennsíkon települt, Budapesttől délre mintegy 30 km távolságra. Az üzem és Százhalombatta lakóházai közötti határtávolság 1600 m, Ercsi felé a távolság kb. 500 m.

A Dunai Finomító az ország legnagyobb kőolajipari feldolgozó és tároló létesítménye.

Az üzemnek folyamatos üzemmódban működnek. A feldolgozásra kerülő nyersanyagok és keletkező termékek mindegyike tűz- és robbanásveszélyes, kisebb részük mérgező. Így környezetre is veszélyesek. Tároló létesítményeinek az anyagokat környezeti, vagy kisnyomáson és környezeti hőmérsékleten tároljuk.

Termékcsoport

Termék

Motorhajtó anyagok

Motorbenzinek, ólommentes motorbenzinek, gázolaj

Energetikai termékek

Fűtőolajok, tüzelőolaj

Egyéb (vegyi) anyagok

Metil-tercil-butil-éter,-kén

A Finomító anyagáramainak és üzemeinek veszélyessége megfelelően biztonságos létesítést indokolt. Ezen biztonsági követelményeket a telepítés, az alkalmazott technológia, a személyzet és biztonsági berendezések, végső esetben a veszélyelhárítás biztosítja. A megelőzés területén fontos szerepet kap a kiépített monitoring rendszer. A Finomítót a sűrűn lakott településtől több kilométer távolságra a jellemző szélirány figyelembevételével, attól délre telepítették. A belső elrendezésnél is fontos szerepet kaptak a telepítés adta biztonsági előnyök az áttekinthető elrendezés, a megfelelő távolságok, a nagyobb veszélyességű anyagok elkülönítése. A telepítés megvalósított módja nagyrészt kizárja a veszély átterjedését a szomszédos létesítményekre.

Az alkalmazott technológiai berendezések megfelelnek a legnagyobb veszélyt jelentő tűz- és robbanás veszélyességi követelményeknek. A lezajló folyamatokról elegendő mennyiségű információt gyűjtünk a vezérlő központokban, ahonnan a kívánt technológiai paraméterek nagy része is távvezérléssel állítható be. A kívánt változások egy részét kézi beállítással, illetve a vezérlés hibája esetén az összest ily módon lehet elvégezni. A Finomító működését biztosító legfontosabb energiaellátó rendszer kettős megtáplálású, a villamos energiát az országos hálózatból, illetve a Dunamenti Hőerőműből is vételezhetik. A berendezéseket rendszeres műszeres ellenőrző vizsgálatnak vetik alá, mely alapján végzik a tervszerű megelőző karbantartásokat.

Az üzemeltető személyzetet a szakmai, egészségügyi alkalmasság követelményei szerint választjuk ki és a munkakörnek megfelelő szakmai és munkavédelmi ismeretekből a betanulás után vizsgáztatjuk. A biztonságtechnikai ismeretekből letett sikeres vizsga az önálló munkavégzés feltétele. A biztonságtechnikai ismereteit az üzemeltető és a biztonságra kiható tevékenységet végző személyzet oktatásokon és gyakorlatokon folyamatosan szinten tartja és korszerűsítési, valamint ezek elsajátításáról időszakonként vizsgát tesz. A különféle veszélyes tevékenységet, a veszélyelhárítást végző munkavállalók alkalmasságát pszichológiai vizsgálattal ellenőrizzük.

A megelőző intézkedések ellenére bekövetkező veszélyhelyzet korai jelzésére a Finomító egész területén célszerű telepítésben a legnagyobb veszély jelzésére többszáz telepített gázérzékelőt és jelzőt helyeztek el, melyek közvetlenül a vezérlőkbe jelzik a veszélyt. A tűz jelzésére tűzjelző rendszer és az általános célú kommunikációs rendszer szolgál. A jelzés a tűzoltósághoz érkezik, amely a mi esetünkben a FER TV. A százhalombattai nagyüzemek által közösen létrehozott hivatásos szervezet jól felszerelt és kiképzett állománnyal önmagában, illetve szükség esetén a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal és a létesítményi nem hivatásos tűzoltókkal, és a felkészített polgári védelmi alegységekkel együtt képes az un. mértékadó tűz oltására. A veszélyt a leírtakon túlmenően még egyéb rendszerek (hőérzékelők, füstérzékelők, stb) is érzékelik, a beavatkozást pedig automatikusan, illetve félautomatikusan üzembelépő rendszerek(gőzfüggöny, széndioxid elárasztók) is lehetővé teszik. A vészhelyzeti teendőket az üzemi személyzet a veszély elhárítására hivatott szervezetekkel együtt évente feltételezett vészhelyzetben gyakorolja.

Az ismertetett technikai, személyi és szervezési feltételek mellett. A veszélyes helyzet bekövetkezése kis valószínűségre szorítható, a mégis bekövetkező vészhelyzet pedig bizonyosan felszámolható.

Gáztároló és töltő

Veszélyeztető hatás lehet a baleset következtében kiáramlott gázfelhő, annak mérgező hatása, berobbanása, a berobbanás következményeképpen, hőterhelés és a léglökéshullán.

A gázfelhő és a robbanás következményei közvetlenül veszélyeztetik a város lakótelepi, dunafüredi és az úrbáriumi részét. Az égéstermékek által okozott szennyeződés az egész települést szennyezhetik. Egy esetleges robbanás esetén, a város szélén húzódó kiserdő is igyulladhat, mely tovább nehezíti a beavatkozást. Veszélyforrásként jelentkezhet még a robbanás következményeként a repeszhatás, mely komoly sérüléseket okozhat mind a lakosokban, mind az ingatlanokban.

Tartálypark tárolótér:

Mind a finomító, mind a város és a finomító között elhelyezkedő tartályok veszélyeztetik a települést az égéstermékek szennyező hatásával, valamint egy esetlegesen bekövetkezett robbanás esetén a léglökéshullámmal, repeszhatással. További gondot jelent kivetődés esetén a környezetének begyulladása / lovarda, kiserdő /, melynek kezelése komoly feladatot jelent. Amennyiben az égéstermékek a 6 számú főút, és a Budapest – Pécs vasútvonal felé terül, számítani kell a vasúti szerelvények és a gépjárművek feltorlódására. Kerülő út, és tszállási lehetőség biztosítását kell megszervezni.

HF Alkiláló üzem

A hidrogén fluorid a finomító területén előforduló legerősebb mérgező hatású anyag. Szabadba kerülése esetén a településre nézve komoly mérgező hatása van, mely főleg a mélyebben fekvő részeket fenyegeti.

Vákuum desztillációs üzemek

A feldolgozás során nagy mennyiségű szénhidrogén van jelen magas hőfokon és nyomáson. Robbanás estén a repeszhatás és a léglökéshullám jelent veszély a városra.

Ammónia

Mérgező hatása jelent veszélyt a Dunai Finomító vasútállomására és a Hága szállóra. A fent felsorolt veszélyforrások egyenként is potenciálisan veszélyeztetik városunkat, egy esetlegesen kialakult dominó hatás következményei nem kiszámítathatók.

A Dunamenti Erőmű RT. területén tárolt anyagok közül veszélyforrást jelenthet:

• gázturbina fűtőolaj,
• a turbinákhoz kiépített gázvezeték
• hidrogén állomás tartályaiban tárolt hidrogén,
• olajállomáson a nehéz-fűtőolaj,
• kondenz- hűtővíz szennyezettség esetén a felszíni vizet veszélyeztetheti

Ezeknek a veszélyforrásoknak közvetlen hatása nincs a településen élőkre. A tartálypark közvetett veszélyeztetettsége fennállhat. A Dunai Finomító az ország legnagyobb kőolajipari feldolgozó és tároló létesítménye.

A DE Rt. erőmű földgáz, nehéz és könnyű fűtőolaj felhasználásával üzemel. Üzemzavar esetén az égéstermékek mérgező hatásával, valamint az esetlegesen bekövetkező robbanás hő, léglökés és repeszhatásával kell számolni. A generátorok hűtéséhez hidrogént, kazánvizek lágyításához sósavat használnak. Ezen anyagok nincsenek nagy mennyiségben elen, hatásukkal üzemi szinten kell számolni

Az üzemek telepítésénél mindkét esetben figyelembe vették a területen uralkodó rendszeres széljárás, amely a szabadba kerülő tűz- és robbanásveszélyes, valamint mérgező anyagok felhígulása szempontjából kedvező. A terület Ercsi irányában sík, a többi irányban kisebb-nagyobb dombok találhatók, a Duna felé pedig lejtős. Kis kiterjedésű erdők, erdősávok és fasorok is találhatóak. Mindezek együttesen is befolyásolhatják a mérgező anyagok terjedésének irányát és sebességét. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a veszélyeztetettség a város teljes területére is kiterjedhet.

Közúti szállítás

A 6-os főútvonal a várostól nyugatra 3,5 ; 1,4km-re található, mely a lakott részeket kevéssé veszélyezteti, a bekötőúton azonban a MOL Rt. DF-be történő veszélyesanyag-szállítás a város lakott területeit is érintheti. Baleset esetén ezen területen terelik el a forgalmat, mely komoly veszélyforrást jelent.

Veszélyesanyag-szállítás során bekövetkezett közúti balesetnél első teendő a rendőrség értesítése.

A rendőrség lezárja az érintett területet, szükség esetén értesíti a mentőket és a tűzoltóságot, illetve a vegyi elhárító szervezeteket: Finomító Erőmű Tűzvédelmi Szolgáltató Egyesülés (a továbbiakban: FER TV), Vegyipari Riasztó és Információs Központ (a továbbiakban: VERIK) (2443 Százhalombatta, Pf. 50)

Tel.: 06-23-551-909

FER TV Központi Ügyelet (2443 Százhalombatta, Pf. 50)

Tel.: 06-23-552-105

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: PM KVI) Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (a továbbiakban: VFCS) (1052 Budapest, Építész út 4-6.)

Tel.: 06-1-464 – 7013

Vasúti szállítás

A Budapest – Pécs vasútvonal 500 m távolságban halad el a város lakótelepétől, a MOL Töltőállomástól pedig csak az Olajmunkás út és a zajvédő fal választja el. A védőfal egy bekövetkezett baleset esetén némi védelmet jelent a szabadba került veszélyes anyagokkal szemben, azonban egy esetleges pályaelhagyásnál, vagy gáznemű anyag szabadba kerülésénél nem lehet számolni a védőképességével.

Vasúti szállítás során bekövetkezett baleset esetén a terület lezárását ugyancsak a rendőrség végzi. Tűz- és vegyi veszély esetén a kárelhárításban részt vesznek a tűzoltók, illetve: a MÁV Főirányító szolgálata ( Budapest, Kerepesi út 16.)

Tel: 06-1-314-1521

Vízi úton történő szállítás

A várostól keletre, észak-dél irányban folyik a Duna, mely jelentős nemzetközi vízi út. Vízi úton történő szállítás közben bekövetkezett balesetnél a kárelhárításban közreműködnek:

A területileg illetékes Budapesti Vízrendészeti Rendőrkapitányságot: a Budapesti Rendőrfőkapitányság (1052 Budapest, Teve u. 4-6) keresztül.

Tel.: 06-1-461-5100

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1044 Budapest, Rákóczi út 41.)

Tel.: 06-1-477-3500

Ügyelet: 06-1-477-3501

A Rajna-Majna-Duna Segélyhívó Rendszer értesítése a PM KVI-n keresztül, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) ügyelete útján történik (1143 Budapest, Mogyoródi út 43.)

Tel.: 06-1-469-4349

Veszélyes hulladékok hatásai

Az üzemek által létrehozott veszélyes hulladékot a finomítóban telepített hulladékégetőben semmisítik meg, közúti szállítás nem számottevő, jelentősebb veszélyforrást nem jelent.

A térséget nagy mezőgazdaságilag művelt területek veszik körül, így száraz időszakban az esetlegesen kialakuló erdőtüzek veszélyeztethetik a lakókörnyezetet.

Energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása

A lakótelepek hőellátását távhő és vezetékes gáz szolgáltatja, melyek üzemzavara az ott élő lakosság életkörülményeit befolyásolja. A villamos energiahálózatban, valamint az ivóvízellátásban keletkezett zavarok szintén befolyásolják a település lakóinak életkörülményeit. A DE.RT.-ben bekövetkezett üzemzavar esetén a távhő és melegvíz szolgáltatásban gondok merülhetnek fel, mely kihatással lehet a lakótelepi lakásokra.

A természeti katasztrófák, terrorcselekmények, emberi mulasztások, tűzesetek másodlagosan veszélyeztethetik a biztonságos üzemeltetést, ezáltal veszélyforrásként kell számolni velük.

2. világháborúból visszamaradt robbanószerkezetek.

Jelentős veszély képvisel még a legkisebb darab is, mivel 50 éve a föld alatt vannak, a korrózió jelentős mértékben megrongálta a borításukat, gyújtószerkezetüket, melyek a legkisebb behatásra, megmozdításra is felrobbanhatnak. Nem szabad mozgatni őket, ha rátalálunk egy egy darabra, körbe kell keríteni, bejelenteni a rendőrség ügyeletére, Ők a további intézkedéseket megteszik. Városunk dunaparti része mentesítve lett ezen szerkezetektől, de sajnos bármikor találkozhatunk velük

Természetes veszélyeztetettség

A kirendeltség 9 km hosszban érinti a Duna, amely teljes hosszában hajózható. Szélessége 400-500 m. A vízfolyási sebessége 4-6 km/h.

Vízszint a tavaszi hóolvadás, valamint a nagy őszi esőzések idején magas, mely bekövetkeztekor szükségessé válhat ideiglenes védművekkel a mélyen fekvő részek védelme.

A kirendeltség területén csak mesterséges (halas és bánya) tavak, kisebb patakok vannak, melyek ritkán okoznak veszélyt.

A kirendeltségben árvízveszélyt jelent a Duna folyó. /Kisebb patakok áradásával is számolni kell./

Vízjárását tekintve a Duna körzeten átfolyó szakasza heves vízjárási kategóriába tartozik. A folyó vonatkozásában számolni kell a jeges árvízzel és a zöldárral is.

Veszélyeztetett településrész: Százhalombatta Dunafüredi és Óvárosi városrésze, bár a veszélyeztetettség csak akkor áll fenn, ha a megmagasított gátakat szándékosan rombolják, illetve nagy csapadékmennyiség esetén az óvárosi településrésznél a természetesen meglévő magas part nem ad megfelelő védelmet. Ez 2002 évben bekövetkezett, a nagy esőzések miatt védekezési munkálatokat kellett folytatni mintegy 1500 méter hosszon. „Nyúlgát” építésével megakadályoztuk az alacsonyan fekvő településrész elöntését, mely 128 főt

belvíz

A terület belvíz által nem veszélyeztetett. A felszíni vizek elvezetésére az önkormányzat - évente a költségvetésben tervezve - jelentős összegeket fordít. A vízelhárítást, mint a vízgazdálkodási feladatok szerves részét, alapvetően az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról szabályozza. Százhalombattára vonatkozó árvíz-belvízvédelmi speciális feladatokat a veszélyeztetettség csekély mértéke miatt nem kell kidolgozni. A város saját erőivel és eszközeivel a szükséges feladatokat el tudja látni, együttműködve a mentésben, kárfelszámolásban résztvevő más szervekkel.

Vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben

Százhalombattán a fő szennyezési forrás és lehetőség a Duna folyam. Mind a főváros irányából, mind a településen létesített ipari létesítmények okozhatnak vízszennyezést. A településtől független szennyezés általában vegyi jellegű, általában nem a kőolaj feldogozásából származó anyagok, melyek a DR. RT. és a MOL RT. Dunai Finomító által kerülhet a vizekbe. A felettünk lévő ipari létesítményektől is származhat, valamint gondot jelent a fővárosból a Dunába juttatott kezeletlen szennyvíz. Ezen hatások hosszan tartó környezetkárosítást okozhatnak.

Bekövetkezésükre élő példáink vannak, 1998- ban a CHINOIN által a vízbe juttatott vegyszer igen komoly kárt és veszteséget okozott városunknak, majd egy évvel később a DERT által került kevés mennyiségű fűtőolaj a

Rendkívüli időjárási körülmények

Úgymint a nagy mennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály

Felhőszakadás, villámcsapás, hirtelen tavaszi hóolvadás okozhat problémát a mélyebben fekvő területeken. Télen a nagy mennyiségben leesett hó fennakadásokat okozhat a közúti és a vasúti közlekedésben. Szélvihar következtében tetők rongálódhatnak meg. A város melletti kiserdő aszályos időjárás esetén veszélyeztetik az esetlegesen kialakult erdőtüzekkel a várost és a MOL RT. Dunai Finomítót.

Földrengés, földcsuszamlás

A kirendeltség területén nem várható olyan nagyságú földrengés, amely katasztrófa helyzetet idézne elő. Legközelebb Dunaharaszti térségében található egy techtonikus törésvonal, a mért rengés is ebben a körzetben fordult elő 1956-ban amikor az MKS skála szerinti 8-as erősségű rengés következett be. Esetleges újbóli előfordulása esetén a mentési központot a törésvonaltól legalább 22 kilométerre szükséges berendezni.

Pest megye határaihoz közel esnek a jászberényi és kecskeméti fészkek és azok, illetve a dunaharaszti törésvonal miatt 6-os, vagy annál erősebb földrengési zónák húzódnak át a megyén, de ez a kirendeltségen belül nem érezteti hatását.

Levegőszennyezés

A levegőszennyezés előfordulásával jelentős mértékben számolnunk kell, mind az erőmű, mind a finomító részéről üzemzavar, illetve műszaki hiba esetén.

Megelőzés

A veszélyes anyaggal foglalkozók, az önkormányzatok, a kárelhárító szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra, a megelőzésre. A káros események ennek ellenére bekövetkezhetnek, az adatok alapján 50 % emberi hiba, 25% műszaki hiba, 10 % szabályozatlan kémiai reakció, 15 / külső tényező miatt.

A káros hatások csökkentésére saját érdekében a lakosság is sokat tehet a felkészülés, megelőzés időszakában az alábbiak szerint:

• Figyelemmel kíséri, részt vesz a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésében, tájékoztatásában, az ismereteket elsajátítja
• Figyelemmel kíséri a veszélyes anyagot gyártók, tárolók, felhasználók tájékoztatását
• Célszerű a következőkkel rendelkezni:
  • széles ragasztószalag az ajtók és az ablakok szigeteléséhez
  • műanyag fólia a szellőző nyílások tömítéséhez
  • gyógyszer vész esetére ( láz és fájdalomcsillapító, vagy minden betegnek az orvos által felírt készítmények.)
  • személyi higiéniához szükséges dolgok
  • telepes rádiókészülék tartalék elemekkel
  • szűrős gázálarc menekülésre ?
• Élelmiszer és ivóvíz ( tej, gyümölcslé, ásványvíz ) tartalékolása: veszélyes anyagokkal kapcsolatos katasztrófák esetére külön nem szükséges, mert viszonylag rövid ideig tart és kis területre korlátozódik. A többi veszélyhelyzetre való általános felkészülés miatt mégis célszerű tartós élelmiszert tartalékolni.
• Célszerű a védelem lehetőségét megismerni és megteremteni a védekezéshez szükséges feltételeket saját otthonunkban.

Ezen tevékenység még fontosabb akkor, ha a lakos a veszélyes anyagot használó helyhez közel lakik.

Minden veszélyhelyzetben a veszélyzóna elhagyása lenne a legjobb megoldás. Veszélyes anyag kiszabadulás hirtelensége, a rendkívüli közlekedési körülmények és a várható családi és szociális problémák miatt a kimenekülés, kitelepítés gyakran nem valósítható meg. Az ilyen körülmények között mindenkinek fontos a saját otthona által nyújtott védelem.

Célszerű lenne, ha a lakások rendelkeznének hermetizálható résszel, mely általában a lakás közepén van, mely a legszilárdabb építésű, nincs ablaka, légmentesen zárható ajtajai vannak és emberi erővel is működtethető légszűrő berendezéssel van ellátva. Sok ilyen lakás épült Izraelben és Finnországban.

Az épületen belül minden olyan helynek, melyet védelemre szántak, meg kell felelnie a következőknek:

• A lehető leginkább légmentesen zárható legyen, ne, vagy csak kevés és nagyon tömören záró ablaka, ajtaja legyen, nincs más nyílása (pl.: szellőző, kémény).
• A lehető legmagasabban feküdjön, ne legyen a pincében, földszinten.
• Az ablakok ne a veszély felé nézzenek.
• Megfelelő szilárdsággal rendelkezzen.

Az így kiválasztott és kialakított zárt helyiségek az esetek döntő többségében megfelelő szintű védelmet biztosíthatnak. A modern energiatakarékos ablakok a szennyező anyag szintet kb. 90 %- al, a régebbiek 50 %-al csökkentik. A régebbi ablakok védőképessége növelhető fóliázással, széles ragasztószalag, vizes szövetek, függöny alkalmazásával.

Fontos a nyílászárók időben történő bezárása, a szellőző berendezések elzárása, tömítése de a szellőztetés is a mérgező felhő áthaladása után. Egy jól szigetelt 20 m2-es helyiség egy 4 tagú családnak biztosítja 3 – 5 órán keresztül a szükséges levegőt

A lakosság riasztása

Jelentése: VESZÉLY!

120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt.

Ekkor el kell hagyni az utcákat, a közterületeket és menedéket kell keresni.

A SZIRÉNAJELEK

RIASZTÁS – 120 másodperces folyamatos emelkedő és mélyülő szirénahang

VESZÉLY ELMÚLT – 2 x 30 másodperces folyamatos állandó hang, közte 30 másodperces szünettel

Jelentése: A VESZÉLY ELMÚLT!

2 x 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel, amely jelzi a veszély elmúltát.

A fenti sziréna jelek nem tájékoztatnak a veszély típusáról, a szükséges ellenintézkedésekről, a védekezésre vonatkozó részletes információkról, ezért kiegészítő utasításokat rádióból és televízióból kaphat.

A HELYES MAGATARTÁSI SZABÁLYOK

A baleset bekövetkeztéről szirénajel tájékoztatja.

Menjen a legmagasabban fekvő, a veszélytől ellentétes oldalon lévő helyiségbe!

Keressen védelmet otthonában vagy más megfelelő helyen!

Kapcsolja be a rádiót és a televíziót, hallgassa a közleményeket!

Csukja be az ajtókat és az ablakokat!

Ne dohányozzon, kapcsolja ki a gáztűzhelyt és a nyílt lánggal üzemelő készülékeket!

Kapcsolja ki a szellőző és klímarendszert!

Szellőztessen miután a szirénajel a helyzetet veszélytelennek nyilvánította!

A polgári védelem lakossági riasztó rendszerének rendeltetése: katasztrófák esetén a lakosság gyors, megbízható riasztása, értesítése, tájékoztatása. A riasztás történhet elektromos szirénával, a tájékoztatás pedig hangosbemondó segítségével, rádió, televízió útján és egyéb helyi eszközökkel.

Az elektromos sziréna természeti, vagy ipari katasztrófa, illetve légitámadás esetén minden állampolgárnak szóló rövid, jól hallhatóan figyelmeztető jelzést ad. A szirénajelzést követően, illetve olyan helyeken, ahol a sziréna hangja nem hallható, hangosbemondó, mozgó hangosbeszélő útján tájékoztatják a lakosságot a katasztrófáról, a szükséges tennivalókról, a követendő magatartási szabályokról.

Vészhelyzet esetén a következő riasztójeleket hallhatjuk:

KATASZTRÓFA RIADÓ: 2 percig tartó folyamatos, váltakozó hangmagasságú szirénahang.

LÉGIRIADÓ: 3x30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú szirénahang, 30 másodperces szünetekkel.

VESZÉLY ELMÚLT JELZÉS : 2x30 másodpercig tartó állandó hangmagasságú szirénahang 30 másodperces szünettel.

MIT KELL TENNI VESZÉLYES ANYAG BALESET ESETÉBEN?

 Ha elegendő idő maradt:

• Vigyék be a kint maradt dolgokat és a háziállatokat.
• Figyelmeztessék a szomszédokat, gondoskodjanak arról, hogy a gyerekek és a segítségre szoruló személyek biztonságban legyenek, munkaidőben, ha gyermekeik iskolában, óvodában, egyéb hasonló intézményben vannak, ne menjenek értük, biztonságban vannak, nevelőik kioktatásra kerültek ilyen helyzetekre.
• Zárják be az üvegházakat.
• Vigyék a legelő állatokat istállóikba.
• Keressenek védelmet otthonukban vagy más megfelelő helyen.
• Menjenek a magasabb szinten lévő helyiségekbe, azokba, melyek nem a veszély felé néznek.
• Kapcsolják be a rádiót, vagy a televíziót.
• Csukjanak be minden ablakot és ajtót (beleértve a ház bejárati ajtaját is).
• Kapcsolják ki a szellőzést.
• Csukják be a redőnyöket, spalettákat (repülő törmelék, tűz).
• Kerüljék el a légbeszívást, ellenőrizzék a kéménnyílásokat, a szellőző rendszereket, melyeken keresztül, külső levegő léphet be.
• Szigeteljék az ablakokat és az ajtókat széles ragasztószalaggal.
• Szilárd falú helyiségekben keressenek védelmet (védelem a robbanás és a repülő törmelék ellen).
• Ne hívják a védelmi szolgálatokat tájékoztatásért.
• Ne telefonáljanak feleslegesen.
• Ha a baleset során éghető gáz szabadult ki, vagy arra gyanakszanak, akkor azonnal kapcsolják ki az áramot (robbanásveszély).
• Kövessék a hatóságok utasításait.

Személyi védelem a vegyi baleset mérgező felhőjének áthaladása alatt

• Tartózkodjanak otthon, vagy más, védelmet nyújtó helyen.
• Maradjanak távol az ablaktól, mivel a környéken bekövetkező robbanás esetében az ablakok vannak leginkább kitéve a repülő törmelék és a nyomáshullám hatásának.
• Ne hívják fel a helyi hatóságokat vagy a gyárat.
• Ne torlaszolják el a gyárhoz vezető utakat.
• Annak érdekében, hogy elkerüljék az érintkezést a mérgező felhővel, ne tartózkodjanak szabadtéren. Ha ki kell menniük, fedjék el szájukat és orrukat nedves ruhával, vagy használjanak menekülő gázálarcot.
• Ne kapcsolják be a szellőztető ventillátort, még akkor sem, ha azt felszerelték szűrővel.
• Szilárd falakkal és kevés ablakkal, ajtóval rendelkező helyiségekben keressenek menedéket.
• Mindig a föld felett elhelyezkedő helyiségeket használják, mivel a levegőnél nehezebb gázok az alacsonyan fekvő helyiségekben gyűlnek össze.
• Ne hagyjanak levegőt kívülről bejutni.

Személyi védelem akkor, amikor a mérgező felhő áthaladt

•   Várják meg, míg a veszélyhelyzet feloldását a szirénajelekkel, a televízión, a rádión vagy hangos beszélőn meg nem teszik.
• A feloldás megadása után szellőztessék ki a helyiségeket.
• Tartsák be a helyi hatóságok utasításait (rádió, televízió, nyomtatott sajtó, röplapok, közvetlen levél, hangosbeszélő).
• Hagyják az állatokat az istállóban, és ne táplálják azokat helyi takarmánnyal addig, míg a feloldást meg nap kapták.
• Ha olyan mérgező felhő haladt át, melyből szennyeződés ülepedett ki a talajra vagy más felületre, a tisztaság nagyon fontos:
• Mielőtt belépnének otthonukba, vegyék le cipőjüket.
• Nedves ruhával tisztítsák meg a padlót, a fűtő radiátorokat, a lámpákat és hasonlókat. Mossák le az ablakokat és az ablakpárkányokat, tisztítsák meg habbal és porszívóval a szőnyegeket. Csak mikroszűrős porszívót szabad használni!
• Minden nap zuhanyozzanak, alaposan mossák meg kezüket, hajukat és szakállukat.
• Vízsugárral mossák le a házat és a környező területet (behajtókat, lépcsőket, erkélyeket, teraszokat és hasonlókat)
• Takarítás során ne verjék fel a port
• Ne egyenek otthon termett gyümölcsöt és zöldséget.
• Csak vákuumcsomagolású élelmet fogyasszanak, mossák meg vagy dobják el azt az élelmiszert, mely szennyeződhetett.
• Gondoskodjanak arról, hogy a kisgyermekek ne vegyenek szennyezett tárgyakat szájukba (különösen szabadtéren).

Természetes sugárzás

 Az embert mindig éri természetes sugárzás. Ez egyrészt a földben lévő természetes sugárzó anyagok, másrészt a Földünket érő kozmikus sugárzás okozza. Ez így van évezredek óta. Ez a sugárzás nem okoz károsodást.

Civilizációs hatások  

Nagyobb veszélyt jelentenek az alábbi események:

• Atomfegyverek alkalmazása helyi háborúkban, vagy atomfegyvert szállító repülőgép lezuhanása.
• Sugárveszélyes szállítmányok közúti vagy vasúti baleseti, vagy sugárforrást hordozó repülő ill. műhold lezuhanása.
• Atomerőműben bekövetkező baleset.

Védelmi intézkedések

Az atomerőművek szerves részét képezik az energiaellátás rendszerének. Magyarországon a paksi erőmű az ország energiaszükségletének mintegy felét állítja elő. Igen nagy gondot fordítanak a szakemberek az erőművek biztonságára, de előre nem látható okok, vagy emberi mulasztás folytán mégis előfordulhat olyan baleset, mely nagy területet érintő veszélyhelyzetet okozhat. Magyarország körül számos atomerőmű üzemel, melyek potenciális veszélyforrást jelentenek.

Védelmi intézkedések egy bekövetkezett sugárszennyeződés esetén:

•   nem szennyeződött élelmiszerek fogyasztása (élelmiszer otthoni tartalékolása!)
• a szennyeződött élelmiszer forgalomba hozatalának megtiltása
• haszonállatok szabad tartásának megszüntetése
• szükség védőeszközök használata
• mentesítés a lakásba való belépés előtt
• nyílászárók szigetelése
• lakás elhagyása csak szükséges esetben
• védett helyiségekben való tartózkodás
• lakóterületek és utak mentesítése
• a szükségellátás bevezetése
• mentőalakulatok tevékenysége stb.

Magatartási szabályok

Ha a baleset következtében veszélyes méreteket ölt a sugárszennyezettség, az ott élők riasztása megtörténik.

Ha nagy területet érint a veszély, a mentőalakulatok nem tudnak mindenütt azonnal megjelenni. Órák telhetnek el megérkezésükig. Ebben a helyzetben az ott élők csak magukra számíthatnak.

Addig tartsák be az alábbi szabályokat:

• kapcsolják be a rádiót, vagy a TV-t
• kövessék az abban elhangzó utasításokat
• értesítsék szomszédjaikat
• arra az esetre, ha el kell hagyni lakóhelyüket, állítsanak össze kézipoggyászt(ruházat, iratok, értéktárgyak és egynapi élelem)
• menjenek a pincébe, vagy a lakás legfelső helyiségébe (rádiót vigyenek magukkal!)
• folyamatosan figyeljék a hangszórós gépkocsik közleményeit.

FONTOS!

Őrizzék meg nyugalmukat, ne essenek pánikba! Ha nem feltétlenül fontos, ne hívja telefonon a mentési szervezeteket, mert így akadályozhatják az életmentő hívásokat!

Radioaktív sugárzás esetében a veszélyt a balesetkor levegőbe került por, szennyeződés jelenti, mely az ember szervezetébe lélegzés, vagy táplálkozás útján bejutva okozhat károsodást.

A legjobb védelmet a sugárzás ellen egy jól funkcionáló óvóhely jelenti, melynek gázzáró ajtaja és szűrőkkel ellátott szellőző berendezése és saját, védett kútja van. Ilyen óvóhely azonban körzetünkben nem áll a lakosság rendelkezésére.

Veszélyhelyzetben a radioaktív sugárzás hatásait saját eszközeikkel is jelentősen tudják mérsékelni:

• ajtók és ablakok tömítése, nyílászárók földdel való feltöltése kívülről.
• zsilip kialakítása a lakásban, ill. pincében (pl. előszoba vagy zárt terasz)

Az így kialakított védett helyiséget csak feltétlenül szükséges esetben és rövid időre hagyják el.

Használjanak szükség-védőruhát és légzésvédő eszközt.

• szükség-védőruha: kapucnis anorák, overall, esőkabát, gumikesztyű, csizma stb.
• szükség-légzésvédő: nedves többrétegű kendő a száj és orr elé kötve.

Védett helyiségbe visszatérés előtt a zsilipben vegyék le a felsőruházatot. Mosakodjanak meg alaposan szappannal. Ügyeljenek arra, hogy eközben ne jusson víz a szembe, orrba, fülbe, szájba.

Magyarországon több mint 70 helyen műszerek mérik állandóan a háttérsugárzási értékeket. A mért adatok számítógépes adatszolgáltatás útján jutnak el a Nukleáris Baleset-Elhárítási Kormánybizottsághoz és többek közt– a Katasztrófavédelem szerveihez is, akik veszélyes érték észlelése esetén megteszik a szükséges intézkedéseket.

Információk veszélyhelyzetekre !

Veszélyhelyzetek és katasztrófák a világban bárhol, bármikor előfordulhatnak.

Valószínűsége nagyban függ a térség veszélyeztetettségétől.

Milyen veszélyhelyzetekre kell felkészülnünk a mindennapok során?

• közlekedési balesetek
• üzemi balesetek
• sportbalesetek
• természeti katasztrófák:

árvíz, - tűzvész, - jégeső, - földrengés, - szélvihar stb.,

• technikai, (technológiai) katasztrófák:

robbanás, - tűzvész, - mérgezések

• társadalmi katasztrófák:
• betegségek, - járványok, - háborúk, - terrorizmus

Tartsunk mindig otthon 1 hétre való élelmiszert!

Miért? Mert a veszélyhelyzeteket nem lehet kizárni az életből!

Mit? Élelmiszereket, gyógyszereket, szükség-főző eszközöket (kemping gázfőző, petróleum melegítő), szükség világító eszközöket (zseblámpát, akkus lámpa). Tisztálkodó és tisztító szereket.

Mennyit? Egy hétre elegendőt.

Egy hét külső segítség nélkül?

Igen előfordulhat:

• katasztrófális méretű havazás, járhatatlan utak
• árvíz
• áramszolgáltatás, fűtés hosszabb kiesése
• földrengés

Illetve minden olyan esemény, ami az egészséget és az életet fenyegeti
“A természetet nem lehet legyőzni, de a veszélyt igen!” Ne várjon! Legyen állandó tartaléka!
Ha a veszély küszöbön áll, akkor már késő felkészülni!”

Célszerű tartalék élelmiszermennyiség egy személyre:

•  Liszt 0,5 kg
• Kenyér (vákuumcsom.) 1 kg
• Rizs 0,5 kg
• Burgonya 1,5 kg
• Száraztészta 1,5 kg
• Leveskocka vagy leves por 6 adag
• Keksz 1 csomag
• Cukor 0,5 kg
• Só 0,5 kg
• Befőtt 2 üveg
• Készételkonzerv 6 db
• Húskonzerv 4 db
• Halkonzerv 2 db
• Étolaj 0,5 liter
• Tojás 5 db
• Tartós tej 1 liter
• Májkrém 6 db
• Gombakonzerv 1 db
• Citromlé 0,5 liter
• Vaj, zsír 0,25 kg
• Füstölt kolbász 0,25 kg
• Sajt 0,25 kg
• Lekvár (méz) 1 üveg
• Kávé, tea egyéni igény szerint
• Kakaó, fűszerek egyéni igény szerint
• Ezen kívül ásványvíz, édesség, bébiételek szükség szerint.

A felsorolt élelmiszer sokáig eltartható. Hűtést nem igényel. Nagy része minden háztartásban már most is megtalálható.

Ha komolyan vesszük a felsorolt veszélyhelyzeteket, néhány hét alatt apránként beszerezhetjük ezt a mennyiséget.

 Kísérjük figyelemmel a lejárati (eltarthatósági) határidőket és azokon belül használjuk fel az adott élelmiszert, de gondoskodjunk pótlásáról.

Kitelepítés-kimenekítés!

Előfordulhatnak olyan események, amelyek következében az érintett területen élőknek ideiglenesen el kell hagyniuk lakóhelyüket, amíg a veszély el nem múlik, illetve a lakóhelyük újra lakhatóvá válik.

Melyek lehetnek ezek?

1.   Nagy árvíz, mely elöntéssel fenyegeti a gátak mögötti területet.
2. Baleset következtében sugárszennyezett terület kialakulása.
3. Mérgező anyagok levegőbe kerülése ipari, vagy közlekedési katasztrófa következtében.
4. Fegyveres konfliktusok esetén a harcok adott területre történő átterjedése.

Lakóhely elhagyása történhet előzetes értesítés és felkészülés után, vagy anélkül attól függően, hogy a veszély előre jelezhető, vagy sem.

Mit vigyünk magunkkal?

 Ha nem áll rendelkezésre saját jármű, mellyel elhagyhatjuk ilyen esetekben lakóhelyünket, akkor korlátozva van, hogy milyen mennyiségű, méretű személyes tárgyat lehet a szállításhoz biztosított járművön magunkkal vinni.

Ennek egy célszerű változata az alábbi:

1. Személyi okmányok, értéktárgyak.
2. 2-3 napra elegendő élelem, legalább 1 liter ivóvíz.
3. Váltás fehérnemű, lábbeli, ruházat.
4. Tisztálkodó eszközök.
5. legfontosabb gyógyszerek.
6. Takaró, pléd, esetleg gumimatrac.

Néhány jó tanács:

 Csomagunk súlya lehetőleg ne haladja meg a 20 kg-ot. A gyermekek ruházatára írjuk, vagy varrjuk fel nevüket, születési évüket és lakóhelyüket. A lakásból való távozás előtt kapcsoljuk ki, illetve zárjuk el a villany, víz és gázvezetékeket és oltsuk el a kályhában égő tüzet.

Feltétlenül jelentkezzünk a gyülekező helyeken, hogy az ott dolgozók tudják, ki hagyta el a települést és ki nem.

Végül fontos tudni azt is, hogy ilyen esetekben a hátrahagyott értékek őrzéséről a hatóságok gondoskodnak.

 A veszélyeztetett területekről kitelepített-kimenekített lakosok olyan településeken kerülnek elhelyezésre, amelyek távol esnek a veszélyzónától, így biztonságot nyújtanak az odaérkezőknek is.

Ezeken a településeken az érkezőket kétféleképpen fogják elhelyezni:

1.   Olyan intézményekben, melyekben egyszerre sok embert lehet elhelyezni, pl. sportcsarnok, kollégium, üresen álló épületek stb. Nagy létszám elhelyezésére azonban ilyen módon kevés településen van lehetőség.
2. Így lakóházaknál, családoknál kell a veszélyeztetett területről kimentett embereket elhelyezni.

Ez természetesen nem csak a befogadó családoknak jelent megterhelést, de a település életében is nagy gondot okoz a megnövekedett létszám, gondoljunk csak az iskolák, óvodák ellátására stb.

Befogadás, de hogyan?

 Veszélyhelyzetben mindenkinek nagy segítséget jelent, ha rászorultságában valaki segít neki.

Így van ez a befogadás során is, hiszen azok az emberek, akik szinte minden vagyonukat hátrahagyva kénytelenek lakóhelyüket elhagyni, rá vannak szorulva embertársaik segítségére.

Ha egy településen a befogadást lakóterületi elhelyezéssel kell megoldani, akkor az állampolgároknak az alábbi kötelezettségei vannak:

Lakóházába köteles befogadni a részére meghatározott létszámú embereket.

Biztosítania kell:

•   alapvető pihenési feltételeket (csak azt, ami a saját szükségleten felül rendelkezésre áll).
• Főzési, tisztálkodási lehetőségeket (konyha és a fürdőszoba használatának biztosítása)

Tűzveszély a lakásokban

• dohányzásból,
• elektromos berendezések meghibásodásából,
• tűzveszélyes folyadék szabálytalan használatából,
• gyermekjátékból,
• tüzelő és fűtőberendezések szabálytalan használatából alakulhat ki.

Megelőzési szabályok a háztartásban

•   Elektromos készülékek, csatlakozók és kapcsolók rendszeres felülvizsgálata.
• Főzés közben ne hagyjuk felügyelet nélkül a tűzhelyet.
• A kenyérpirítót se hagyjuk magára üzem közben.
• Veszélyes gáz esetén szivárgáskor, tűz keletkezésekor a főelzáróval meg kell szüntetni a gázellátást.
• Kazánt, cserépkályhát, olajkályhát tisztítsunk meg a fűtési idény előtt.
• Megdermedt fűtőolajt sose tegyünk a kályhára.
• Kályhából, kazánból a forró hamut biztonságos helyre öntsük.
• Mielőtt hosszabb ideig használaton kívül álló fűtőkészüléket (hősugárzó, gázkályha) kapcsolunk be, gondosan ellenőrizzük, és szakemberrel vizsgáltassuk be.
• Gyertyát tilos felügyelet nélkül égve hagyni.
• Ne gyújtsunk gyertyát függöny közelében, vagy száraz fenyőfán.
• Garázsban ne tároljunk lomot, tűzveszélyes folyadékot, gázpalackot.
• Égő cigarettát, gyufát ne tegyünk olyan helyre, ahol az tüzet okozhat.

Gyermekeink védelmében

 A kíváncsiság, a kísérletezés, az utánzás és a meggondolatlanság következtében minden gyermek lehet tűz okozója.
A tragédiák elkerülése érdekében:

• Zárjuk el a gyújtóeszközöket.
• Kísérjük figyelemmel játszó gyermekeinket.
• Ne hagyjuk magára a gyermekeket olyan helyiségben, ahol tüzelőberendezés van.
• Ne bízzuk rájuk a tűzgyújtást, cigaretta és gyufa vásárlását.
• Magyarázzuk meg gyermekeinknek a tűz fontosságát, de veszélyességét is.

Mit tegyünk, ha mégis tűz üt ki?

 Legfontosabb teendőnk a tűzoltóság riasztása. Telefonszámunk: 105.
Tűzjelzéskor közöljük a tűzoltókkal

• hol van tűz,
• mi ég,
• vannak-e sérültek, emberélet van-e veszélyben,
• mi a tűzjelző személy neve, címe, telefonszáma.

MENTÉS: A bajba jutottakon segíteni, a veszélyes zónát elhagyni, a helyzettől függően értékek és vagyontárgyak mentése.

OLTÁS: Próbáljuk meg a tüzet minden rendelkezésre álló eszközökkel oltani, de legalább továbbterjedését megakadályozni.

CÉLSZERŰ: a lakásban legalább 1 db tűzoltó készüléket tartani.

Néhány szabály tűzoltáshoz

 A tüzet általában vízzel próbáljuk meg oltani, de van 3 fontos kivétel:

• A tűzveszélyes folyadék

A víz felszínén szétfut és nagyobb felületen ég tovább, lehetséges homokkal, földdel letakarni.

• Forró fémfelület, áram alatt álló eszköz.

Intenzív gőzfejlődés, mely égési sérüléseket okozhat, illetve az áramütés veszélye áll fenn. Porral, halónnal, CO2-vel oltó tűzoltó készülékkel oltható

• Égő ruházatú ember.

Műszálmentes textíliával való letakarás a leghelyesebb oltási mód.

 Ha a menekülési útvonalunk el van zárva:

•   Tartsuk magunkat a tűz fészkétől minél messzebb.
• A tűz és magunk között zárjuk be az ajtókat, a réseket tömjük be nedves ruhával.
• Panel épületben a tűzzel ellentétes oldalon nyissunk ablakot.
• Védjük testünket (bőrünket) műszálmentes, nedves ruhadarabokkal.
• A forró (mérgező, rákkeltő stb.) füst ellen tegyünk szánk és orrunk elé nedves kendőt.

Őrizzük meg nyugalmunkat és kövessük a mentésünkre érkező tűzoltó utasításait.

Általános magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor

Maradjon nyugodtan, ott ahol van, semmiképp ne rohanjon ki a szabadba, amíg az elengedhetetlenül nem szükséges!

(erős füst, tűz, robbanásveszély, jelentős romosodás)

Védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen! Keressen menedéket az épület szilárd belső helyiségeiben, akár egy erős asztal alatt, kerülje a dőlésveszélyes tárgyak, ablakok közelségét. Autóval is így álljon le, lehetőleg távol a dőlő tárgyaktól.

Oltsa el a nyílt lángot!

Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is!

Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal!

Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni!

Készítse össze a magával viendő tárgyakat, értékeket, élelmiszereket, gyógyszert, ruhát stb.!

Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet, ha elhagyja a lakást, zárja az ajtókat, ablakokat is!

A csomagot hátizsákban, vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon!

Öltözzön rétegesen, kényelmesen, nadrágot, sapkát is vegyen magára!

Gondoljon a családtagok szükségleteire is!

Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat!

A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg!

A liftet ne használja, autóját állítsa le!

Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessen másokon!

Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! Nedves ruhával védekezzen a gázok és a füst ellen.

A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat!

Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat!

Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére, és önért is vállalják a veszélyt!

Intézkedési sor

A rendkívüli események felszámolása és káros hatásainak mérséklése érdekében teendő intézkedések sorrendje:

• Megelőzés – előrejelzés, veszélyelemzés, hatásvizsgálat, katasztrófavédelmi tervezés, felkészítés, védelmi rendszabályok és ellenőrzés.
• Kármérséklés – riasztás, tájékoztatás, lokalizálás, kimenekítés, életmentés, értékmentés.
• Műszaki felderítés, kárelhárítás, üzemzavar elhárítás, kárstabilizálás.
• Károsultak részére gyors segítségnyújtás, átmeneti ellátás és elhelyezés.
• Ideiglenes helyreállítás, közműkiváltás, szükséglétesítmények létrehozása.
• Eredeti helyzet visszaállítása.
• Tapasztalatok értékelése, hasonló esetek elkerülésére teendő intézkedések, végleges helyreállítás