1925 decemberében a rádiónak már főállású zongora kisérője volt, mégpedig Polgár Tibor. 1926 májusában operettet közvetítettek, a János vitázt, s  később operát is Mozart művét, A szinigazgatót.

Ebben az évben helyszini közvetítésre is sor került. vitéz avatást sugárzott a Magyar Rádió. Az első magyar rádiójátékot  Somogyvári Gyula irta, ezzel a cimmel: Hazatérés

Később vidékre is elmerészkedett a rádió: a szegedi országos dalversenyről adtak hangos beszámolót.

Az első valóban nagysikerű helyszini közvetítésre 1927  november 6-án került sor amikor is Apponyi Albert felavatta a Kossuth szobrot.

1928 április 1-től rendszeressé vált a déli harangszó.

Ezután a műsort már egy 20 kilówattos adó sugározza. a régin elindul a második műsor, s ezrek örömére megindul a Rádióélet című ujság is.

1934  novemberétől a rádió irodalmi osztályát  Német László vezeti néhány hónapon át., utóda Cs. Szabó László lett.

1939 ősazére az előfizetők száma már meghaladja a 450 ezret, s ekkor már naponta sugároznak műsort a rövid hullámon.

Hivatkozás: Pannon Encikloédia )