Extrém- és terhesruhák a MOME vizsgabemutatóján

A múzeumok éjszakája rendezvény keretein belül került sor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének diploma-bemutatójára a Nemzeti Galériában. Egyszerű szabású ruháktól az egészen extrémekig felvonultattak a tervezők mindenféle kollekciót. Még kismamaruhák is bemutatásra kerültek. A végzős divattervezők munkáit bemutató show előtt és után a MOME Animáció szakán készült filmeket láthatta a nagyközönség.

Legnagyobb sajnálatomra csak a bemutatón tudtam részt venni, így nem láttam az animációs alkotásokat, a divatbemutató viszont érdekes volt. Kis csúszással kezdték ugyan – ami a későknek kedvezett – de nagyon színvonalas show-t láthattak a jelen lévők. Egy fiatalember konferálta fel az ifjú tervezők munkáit Tóth András személyében, aki az USE Unused egyik tervezője és maga is itt végzett a MOME-n korábban. Pár szóval bíztatta a diplomázókat, majd elkezdődött a show. Ezúttal az előző évek hagyományait megtörve a tervezők kreációi egységes zenei aláfestéssel kerültek bemutatásra, ami sok helyen nem kedvezett az alkotásoknak. Nem mindig lehetett elkülöníteni egyik tervező kollekcióját a másikétól, hacsak nem figyelte az ember ádázul a kivetítőt, ahol feltűntették, hogy éppen mit láthatunk a kifutón.
Elsőként a Je Suis Belle tervezőpárosa mutatta meg munkáját. A két és fél éve létező márkát már ismerhetjük több budapesti bemutatóról, sőt a Fashion Awards-on a kreátorok az év fiatal divattervezője címet is elnyerték. Most elkészítették diplomamunkájukat. A két fiatal összesen 10 darabból álló kollekciót mutatott be, mely rövid fazonú ruhákból, és egészen érdekes megoldású kabátokból állt. Dévényi Dalma kreációira a klasszikus, nőies formák voltak jellemzőek. Az egyszerű formákat az ún. darazsolásos technikával (bővítések, szűkítések) tette különlegessé, ez az, ami megadja a ruhák végleges fazonját, formáját. A tervezőpáros másik tagja, Kiss Tibi kollekciójában a női és férfi öltözékek elemei keveredtek. A ruhák viselését újragondolva alkotott olyan egészen modern és merész darabokat, mint például a pufidzseki, ami mintha véletlenül fordítva került volna fel a modellre. De persze ez nem így van, hiszen Kiss Tibi éppen az elmúlt évtizedekben berögzült standard formák, vonalak átkonstruálását tűzte ki célul vizsgamunkájának elkészítésekor. Ők ketten egy határozott célokkal rendelkező kész cégként mutatkoztak be, összefoglalva eddigi munkásságukat. A kollekcióban a fémes hatás dominált, a kék, az ezüst és a fekete színek, s mindez a lehető legfényesebb, tükröződő verzióban. A ruhák mellett ők hoztak kiegészítőket is, melyek Molnár Megyeri György (napszemüvegek), Szilágyi Andrea (cipők), és a Budagant (kesztyűk) munkáját dicséri.
A következőkben Hevér Lili mutatta be táska és felsőruházat kollekcióját, amelyben főleg a különleges szabású kabátok és a merevfalú kavicsra, kagylóra emlékeztető formájú táskák voltak jellemzőek. Majd Illéssy Lenke kismama-kollekciója következett. Szürke, és halványrózsaszín, barackos színvilágú daraboktól van szó, melyek kényelmes, finom anyagokból készültek.
Többségük hosszában csíkos (mely mint tudjuk slankít) de szűk fazonú, amivel jól kiemeli a kismamák csinos kerek pocakját. Kékes Réka: „Átlényegülés” címet viselő ruhadarabjai következtek a sorban. Finom, nőies, kecses formák jellemzik, és érzéki elegancia, de ugyanakkor nagy visszafogottság is. Talán ha kicsit bátrabb lett volna, akkor hatásosabb is. Nem teljesen tiszta, mit ért a tervező az „átlényegülés” alatt a kollekcióban. Az egyetlen férfiruhákat is felvonultató tervező Szabó Gergely került sorra utána. Kicsit furcsa, keleti harcművészetre emlékeztető mozdulatokat tettek a modellek a kifutón, aztán hirtelen eltűntek, mintha ott sem lettek volna. Nem nagyon illett bele az összképbe, de mindenesetre érdekes jelenség volt. A kiemelt érdemjegyet elnyerő tervező kollekciójában találhattunk férfiszoknyát, bő köpenyeket, selyemingeket, egyszóval a hagyományos férfiviselettel homlokegyenest szembeszegülő formákat.
Ezután Csorba Annamária: színek – minták – formák – hangulatok címet viselő kreációit láthattuk. Ez kisszériás tavaszi – nyári kollekció volt, mely a címhez híven színeket, formákat, és mintákat vegyített, számomra kicsit régimódi és egyben kislányos stílusban. Gyermekkorom rámerőltetett ünneplőruhái jutottak eszembe, amikben olyan idiótán néztem ki – vagy legalábbis úgy éreztem. A következő, Gáspár Adrienn munkája egészen más volt, bár szintén színes, mint az előző kollekció. Ő szürkével kombinált színes szőrös extra fazonú inkább sportos, cuki cuccokat hozott a kifutóra. Üdítő jelenség volt a sok szürke, és fekete között. Spitzmüller Katalin munkái az iskolás divat kedvelőinek okozhattak örömet. A sportos cuccokat Szabó Simon 2007-es táska - kollekciója dobta fel, bár egymagukban is megállták a helyüket ezek a kreációk. Kosztenko Daria: Fehér éjszakák című kollekciója is érdekesnek bizonyult, akinek munkájában a népies hatás dominált. Majzik Erzsébet: Postscriptum – átíródó múlt címet viselő ruhái a hálóingek, régimódi kombinék világát juttatta eszembe valamivel újszerűbb formákkal. Szeibert Katalin esküvői és alkalmi ruhákhoz készített kiegészítői következtek. Ezüstös öv nyakba akasztott szívecske formájú plüssmedálokkal kombinálva. Furcsa párosítás. Édesanyám varrógépében található tűpárnára emlékeztettek ezek a medálok. Szatmári Judit: egy modern nő alkalmai című kollekciójából egy-két darab akadt, ami igazán jónak mondható, bár tény, hogy a ruhák valóban nagyon nőiesek voltak. Bálint Sára főleg felsőruházatot hozott. A szőrmét kötöttel, pamuttal kombinálta. Szerencsés Gabriella kollekcióját láthattuk utolsóként, aki a bőr esztétikai hatását próbálta hangsúlyozni az öltözködésben hasonló című munkájával, ahol az eleganciát jól kombinálta a bőrrel.
A kollekciók nagy többségében a szürke, és a pasztell színek domináltak, egy-két kivételtől eltekintve. Összességében egy egész jó bemutatót láthattunk, bár én extravagásabbra és hatásosabbra számítottam. Valószínűleg nem vagyok ezzel egyedül. Úgy gondolom, kicsit fantáziátlanul, vagy talán inkább helyesebb, ha azt írom bátortalanul nyúltak a témáikhoz az idei végzősök. Persze tisztelet a kivételnek.

J. Zs., Fotók: Jurassza Zsófi
2007-07-11