A magánnyugdíjpénztárak szorgalmasan gyűjtik a pénzünket, hogy nyugdíjas korunkban jól élhessünk, de mi a teendő, ha szeretnénk hozzájutni a megspórolt pénzhez? Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogy van-e erre mód, illetve hogy egy összegben vagy járadék formájában célszerűbb-e kivenni a megspórolt összeget.
A nyugdíjas éveinket anyagilag részben megalapozó magán-nyugdíjpénztárakból többféleképpen is kivehetjük megtakarításainkat.
Hogyan vehetjük ki a pénzt a kasszából?
Az egyösszegű kifizetésre akkor kerülhet sor, ha a pénztártag felhalmozási időszakban hal meg, s a kedvezményezett kapja meg a spórolt pénzt. Emellett a magánnyugdíjpénztárnál annak a tagnak a kérésére is történhet ilyen kifzetés, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. A 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén - 30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.
Egyösszegben vagy járulékként?
Ha a pénztártag nem kéri az egyösszegű kifizetést , akkor járadékszolgáltatásra jogosult. A magánnyugdíj-rendszerben járadékszolgáltatás négy különböző módon valósulhat meg. A pénztártag kaphat „szimpla” életjáradékot, kezdetben és a végén határozott időre szóló, valamint kettő vagy több életre szóló életjáradékot.
A sima életjáradék esetében a tag élete végéig kapja a járadékot. Az elején határozott időtartamú járadék esetén a tag élete végéig kap járadékot, ám ha az általa meghatározott időtartam - például 10 év - letelte előtt meghal, az általa jelölt szolgáltatási kedvezményezett a meghatározott időtartam végéig még kapja a járadék összegét. A végén határozott időtartamos járadék azt jelenti, hogy a tag szintén élete végéig kap járadékot, majd halála után az általa jelölt szolgáltatási kedvezményezett, a tag által meghatározott ideig - például 10 évig - kapja tovább a magszabott összeget. Az utolsó esetben, tehát a két vagy több életre szóló járadék pedig úgy működik, hogy tag vagy kedvezményezettje mindaddig kapja a járadékot, ameddig legalább egyikük életben van.
Mit mondanak a szakértők?
Egyösszegű kifizetést annak érdemes választania, aki elégedetlen a számára megállapított járadék összegével. Például viszonylag rövid tagsági időtartama alatt nem halmozódott fel megfelelő mértékű megtakarítása, jól kezeli a befektetéseket és magas hozammal tudja önállóan kamatoztatni pénzét - javasolják az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár szakértői.
Életjáradékot pedig annak célszerű igénybe vennie, aki a nyugdíjba vonulásakor jó egészségi állapotban van és életkilátásai is nagyon jók, illetve várható életkora jóval meghaladja a magyar statisztikai átlagot. Fontos, hogy az életjáradék esetében a tag elhalálozásakor a pénztár további szolgáltatással és kifizetéssel nem tartozik sem a kedvezményezetteknek, sem az örökösöknek.
A kettő vagy több életre szóló járadék esetén természetesen addig folyósítja a járadékot a pénztár ameddig a pénztártag, vagy kedvezményezettje életben van. Itt azonban arra kell figyelni, hogy minél több személlyel kell a pénztárnak kalkulálnia, annál alacsonyabb lesz a járadék összege.
Az elején és a végén határozott időtartamos járadéknál talán kevesebb a bizonytalansági tényező, így a pénztár jobb megközelítéssel kalkulálhat, azaz valószínűleg magasabb járadék összeget tud megállapítani, mint a több személyre szóló életjáradék esetében. Talán olyanoknak érdemes igénybe venni, akik magasabb egyéni számlával rendelkeznek és elhalálozásuk utánra is gondoskodni szeretnének egy bizonyos időre valamely hátramaradt hozzátartozójukról.
Egyösszegű szolgáltatás
Jelenleg a magánnyugdíjpénztárak - a járadékok kiszámítására vonatkozó teljeskörű jogszabályi rendelkezések hiánya miatt - nem szolgáltatnak járadékot - tudtuk meg az AEGON Magánpénztártól, amely három szolgáltatástípust nyújt tagjainak (a törvényben meghatározott feltétételek fennállása esetén). Ezek: a tag rendelkezése alapján visszalépés a társadalombiztosítási rendszerbe, a tag részére egyösszegű nyugdíjszolgáltatás folyósítása, illetve a haláleseti kifizetések a pénztártagok kedvezményezettei, örökösei számára.
Egyösszegű szolgáltatást akkor igényelhet a pénztártag, ha nyugdíjba vonulásakor a különböző magánnyugdíj pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem éri el a 180 hónapot. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a magánpénztári rendszer 1998. január 1-jén indult, láthatjuk, hogy a tagok átlagéletkora ma 33 év. Így az egyösszegű szolgáltatásra vonatkozó szabály csak azon pénztártagokra vonatkozhat, akik váratlan baleset vagy betegség miatt rokkant nyugdíjassá válnak, illetve ha az indulás éveiben az ajánlott kortól idősebbek voltak, mégis a magánpénztári mellett döntöttek.
Nyugdíjas kor előtt ki lehet-e venni a megtakarítást?
A magánpénztári megtakarítást - akár egy összegben, akár járadék formájában való folyósítás esetén - nem lehet nyugdíjba vonulás előtt kivenni. Ennek oka egyszerű, e megtakarítás a nyugdíjas évekre való felkészülést szolgálja. A megtakarított összeg csak a következő nyugellátások valamelyikében érhetők el: öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes elő-, bányász- és szolgálati nyugdíjat is), rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban.
A pénztártag nyugdíjba vonulása előtt a magánpénztári számlán megtakarított, felhalmozott összeghez kizárólag - nyugdíjba vonulását megelőző időszakban bekövetkezett halál esetén - a pénztártag kedvezményezettje, ennek hiányában az örököse juthat hozzá.
Milyen adójogi vonzata van a kifizetésnek?
A társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés, valamint az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás igénylése esetén a tagot adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A kedvezményezett, illetve az örökös(ök) számára történő haláleseti kifizetés adóköteles; de amennyiben a kedvezményezett vagy az örökös(ök) magánpénztári számlájára kerül átutalásra az összeg, úgy annak nincs adóterhe.
Mire figyeljenek a pénztártagok, amikor szolgáltatást választanak?
Aki ma nyugdíjba vonulásakor öregségi nyugellátást igényel, választhat, hogy visszalép-e a tb-rendszerbe vagy a pénztártól egyösszegű szolgáltatást igényel. A visszalépésre 2012 végéig van lehetőség, de csak akkor, ha a nincs meg 120 hónapos magánpénztári tagsági időtartam és a pénztár által kalkulált havi járadék nem haladja meg a tb nyugellátás 25 százalékát.
A rokkantsági nyugdíjasoknál ezeket a feltételeket nem kell vizsgálni. Ha nem lép vissza a pénztártag, úgy a tb-nyugdíjának csak a 75 százalékára lesz jogosult, a pénztári számláján levő pénzt pedig egyösszegben kapja meg. Visszalépés esetén a tb-nyugdíj 100 százalékára jogosult, a magánpénztári követelését a pénztárnak át kell utalnia az állami nyugdíjbiztosítási alapba. Jelenleg ezt kell a tagnak mérlegelni. Amire viszont figyelni kell: 10 évnél hosszabb pénztártagság után már nem lehet visszalépni.
Kommentáld!