Marokkó hivatalos neve mai alkotmánya szerint igy hangzik: Al-Mamlaka al-Maghrobia.

Az ország  hivatalos nyelve az arab. Fővárosa Rabat, az uralkodó nyári székhelye Tanger Marokkóban 26 millio ember él.Az asszonyok társadalmi helyzete  európai szemmel nézve nagyon rossz, mert ha az asszony terméketlen a férje minden jogi eljárás vagy vagyoni elégtétel nélkül az utcára teheti.

A társadalom szociális rétegződése az európai országokétól alapvetően eltérő. Az iszlám nem ismer más arisztokráciát, csak Próféta  közvetlen leszármazottait és azok utódait.. Az e réteghez tartozók száma ma 15-20000 között mozog.. Gyűtő nevükön ők a surfák. E szó egyes száma seriff, és ennek viselője- tekintet nélkül vagyoni helyzetére- osztatlan tiszteletben részesül.

Előkelő származást jelent az is ha valaki a Pirrneusi- félszigetről visszatelepült mór családok leszármazottja, vagy pedig ősi keleti származással dicsekedhetik.

Marokkó államvallása az iszlám. A marokkóiak 95%-a szunnita: a mohamedán vallás ortodox irányzatát követi. A Szunnát a Korán kiegészitőjének tartják.

 MAROKKÓ

Országnév: Marokkói Királyság
Népesség: 24 millió fő
Kiterjedés: 446 550 km²
Éghajlat: Az afrikai kontinens leghűvösebb országa Marokkó. A hegyekben télen rengeteg csapadék, általában hó hullik, és nagy hideg uralkodik. Az ország egyéb részeire a meleg, néha a forróság és a kevés csapadék a jellemző. A csapadékos időszak szeptembertől áprilisig tart, de ez csak Afrikában számít csapadékosnak, európai szemmel nézve ilyenkor sem esik nagy mennyiségű eső.
Főváros: Rabat
Lakosság: Legnagyobbrészt arabok (50%), berberek (30-40%) és az ők keverékei alkotják. Mintegy 100 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidó nép létszáma lecsökkent 7000 főre.
Hivatalos nyelv: arab
Vallás: hivatalos és legelterjedtebb vallás az iszlám.
Időeltolódás: -1 óra a magyar időhöz képest.
Pénznem: az ország valutája a Marokkói Dirham. Ennek ki és bevitele szigorúan tilos. A külföldi valuták ki és bevitele korlátlan.
Vízum: vízum nem szükséges, beutazáskor legalább még 6 hónapig érvényes útlevéllel kell rendelkezni.
Borravaló: Vendéglőben aprópénzt, a hordárnak 50 centet szokás adni csomagonként. A taxi esetén a viteldíj felkerekítése működik.
Történelem:
Az ókorban Mauretániának nevezték. A legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i.e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i.sz. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 - 534) után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletről érkező új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-től különböző arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás.
Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével. 1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát.
Közlekedés: a nagyvárosokban van autóbusz-közlekedés, de színvonala kevés kivételtől eltekintve alacsony. Vasút Tanger-Rabat-Casablanca-(El Jadida)-Marrakesh, illetve Rabat-Meknes-Fes-Oujda között van. A casablancai repülőtér épületéből óránként van vonat Casablancába, illetve Rabat felé, valamint kis kitérővel Marrakesh felé. Műszaki és biztonsági színvonala jó.
A magyarországitól vagy európaitól eltérő közlekedési szabályok, illetve szokások: a közlekedési lámpa pirossá válásával egy időben vált a másik, keresztirányú forgalmat irányító lámpa zöldre. Biztonsági időköz nincs, zöld jelzésbe is ajánlott körültekintéssel behajtani, mivel néha a piros jelzésen is áthaladnak vagy mert a lámpák egy része nem vagy rosszul működik, a körforgalmak elsőbbségi rendjét külön táblák jelzik, az irányjelzőt nagyon ritkán használják, a gyalogosok többsége körültekintés nélkül lép le bárhol az úttestre, az úttesten való gyalogosforgalom gyakori, a sávtartás nem jellemző, a taxik a legnagyobb forgalomban is hirtelen megállnak tiltott helyen. A nem órával ellátott parkolóhelyeken mindenütt kék ruhás ember "felügyel" a kocsikra borravaló (1-2 dirham) ellenében. A közlekedési bírságok magasak és a helyszínen fizetendők.
Telefonálás: nyilvános telefonfülkék a pályaudvarokon, postahivatalokban és sok kávéházban találhatunk. Készpénzzel és telefonkártyával is működnek. Magyarország előhívószáma: 0036.
Elektromosság: 110 V
Kultúra: A marokkói konyha általában kitűnő és egészen különleges csemegéket kínál. A nagyvárosokban bőven találunk fényűző és egészen szerény vendéglőket is melyekben rendszerint francia és marokkó specialitások rendelhetők. Az út menti kocsmák, büfék Marokkóban ismeretlenek. Nagyobb helységekben kiépülőben vannak a nemzetközi gyorsétterem hálózatok is.
Sportolási lehetőségek: a marokkói partok mentén mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger számos helyen alkalmas a vízisportok űzésére. A tengert kevéssé ismerő de a tengerbe beúszó turisták számára óriási veszélyt jelentenek a különösen az óceánban igen erős partmenti vízfelszíni áramlatok, amelyek a legjobb úszót is visszafordíthatatlanul besodorják az óceán, tenger belseje felé, ami végzetes lehet. Nagyobb szállodákban van lehetőség teniszezni, golfozni, a medencéikben úszni. A nagyvárosokban és környékükön számtalan lovaglási lehetőség van lovas klubokban. Édesvizű közstrand vagy közuszoda gyakorlatilag nincs az országban. Uszodák kizárólag szállodákban vagy klubrendszerben üzemelnek.
Főbb látnivalók:
A főváros, Rabat, a múlt és a jelen különleges ötvözete. A város különlegessége abból fakad, hogy kultúrája és építészeti emlékei fele részben arab fele részben európai gyökerekből erednek. Rabat leghíresebb látnivalója a Tour Hassan, a befejezetlen minaret. Szemben a minarettel található V.Mohammed mauzóleuma. A város leghíresebb múzeumai a Kasbah des Oudais és a Chella.
Casblancát a világhírű film és Humphrey Bogart tette híressé, de aki a film hangulatát keresi itt, az csalódni fog. A város forgalmas kikötő, ipari központ, az ország legnagyobb városa. A legtöbb látnivalót, csakúgy, mint általában a többi arab városban, a medina, az óváros, rejti. Itt csodálható meg a világ egyik legnagyobb mecsete, a II.Hassan mecset. Az V.Mohammed téren az ország leglenyűgözőbb építészeti emlékeit tekinthetjük meg.
Marrakesh az ország kulturális központja, számos híres fesztivál helyszíne. Az óváros központjában található Djemaa el-Fna tér lélegzetelállító. Kígyóbűvölők, varázslók, akrobaták szórakoztatják az embereket az óriási téren. A souq, a helyi piac Marokkó egyik legnagyobb piaca. A város további látnivalói közül érdemes még felkeresni a Koubba Ba'adiyn mecsetet, a Palais Dar Si Said szépművészeti múzeumot és a Koutoubia mecsetet.
Fés a legrégebbi marokkói város, kacskaringós utcái és a történelmi hangulat lenyűgözi a turistákat. A medina a világ legnagyobb ma is élő középkori városrésze, az óvárost körülvevő falak és kapuk szinte mesébe illővé varázsolják a negyedet. A legnevezetesebb épület az óvárosban az 1350-ben épített Medersa Bou Inania, az egyházi főiskola. Érdemes felkeresni a zsidónegyedet, a Fés el-Jdid-et is.