Keresd a nőt!

Családi dráma a háttérben! A király magányosan, néhány barátja társaságában töltötte a szilvesztert, mielőtt a halálos lövés eldördült!
A hét elején ujabb, ha lehet mondani, még drámaibb fordulatot vett Zámbo Jimmy halálának eddig is meglehetősen homályos és ellentmondásos ügye. Megszólalt a „koronatanu”, a feleség, de rajta kivül megszólaltak olyan barátok is, akik szintén tanui voltak a „ király” utolsó napjainak, s beszámolójuk teljesen új megvilágításba helyezi a tragédiát.

Szerelmi dráma a háttérben?

Ezekből a beszámolókból ugyanis nyilvánvaló, hogy az ünnepek ideje alatt családi dráma fejezetei zajlottak a csepeli házban, amelynek betetőzéseként a családszerető, gondos apa hírében álló férj egyedül, elhagyottan, néhány barátja körében töltötte el a század- és ezredbúcsúztató Szilvesztert. A feleségével, illetve a gyerekeivel csak másnap délután találkozott, amikor is megkezdődött a dráma utolsó felvonása, amelynek részletei azonban a vallomások ellenére is rendkivül zavarosak.

Hogy mi állhatott a családi dráma hátterében, azt egyelőre csak feltételezni lehet. De korábban már a sajtóban is megszellőztették, s így köztudott volt, hogy az énekest gyengéd szálak fűzték egy színésznőhöz, aki időközben egy másik médiaszemélyiséghez ment férjhez. Hogy ez mennyiben befolyásolta az énekes lélekállapotát, illetve hogyan hatott ki a házaspár egyébként sem mindenkor harmonikus viszonyára /a férj korábban is „félrelépett”, s ennek apropóján még megbánó dalt is írt!/, azt egyelőre nem tudni.

Annyi azonban bizonyos, hogy a pisztoly - ahogy a szinpadi drámákban is - nem véletlenül került elő, s ha már előkerült, aligha véletlenül sült el. S ebben - az új tények ismeretében - feltételezhető, hogy nem elsősorban a szomszéd kakasa játszotta a főszerepet.

A dráma utolsó felvonásának részletei

Az énekes december 29-én, pénteken este 11 órakor telefonon felhívta az egyik barátját, aki testőri feladatot is ellátott mellette. A helyszínre érkező barát igen rossz állapotban - rosszkedvűen, ittasan - találta Jimmyt, aki egyedül tartózkodott a lakásban. A feleség és a gyerekek nem voltak otthon, de ennek okáról a férj nem akart beszélni. Ehelyett magára csatolta a fegyverét /vajon miért?/ s elindultak az éjszakába. Előszőr az Átrium Teraszra mentek, majd a Moulin Rouge-ba. Jimmy ezeken a helyeken is folytatta az ivást.

A barát 30-án hajnalban hat órakor vitte haza „ teljesen elázott” állapotban. A család ekkor sem tartózkodott otthon.

Jimmy legközelebb 31-én délben kereste ezt az ismerősét, akitől azt kérdezte, hogy hol szilvezterezik, s csatlakozhatna-e a társasághoz?

A baráti kör az éjfélt a Császárkertben köszöntötte, majd átmentek a Balázs vendéglőbe. Jimmy ezen az éjszakán nem ivott, Mercedesét maga vezette, s hajnali háromkor vett búcsút a társaságtól, amelynek tagjai élve többé nem látták.

A testőr-barát beszámolója után innentől kezdve dr Zámbó Edit, a feleség Mai Napnak adott nyilatkozatára támaszkodva idézzük fel az újév első napját.

A feleség - aki a dráma előzményeiről nem nyilatkozott - január 1-én délután négy órakor érkezett meg a legkisebb gyerekkel, Adriánnal, s egy barátnőjével a csepeli házba. Elmondása szerint a család azért nem együtt töltötte a Szilvesztert, mert nem tudtak Adrián „felügyeletéről gondoskodni” /?/. Edit asszony szerint „Jimmynek jó volt a hangulata,a zongorához ült, énekelni kezdett, és nekem is bekapcsolta a mikrofont, hogy csatlakozzak hozzá. Időnként megunta a zenélést, akkor az asztalhoz ült, folytattuk a beszélgetést. Egész este nem ivott meg másfél üveg pezsgőnél többet.”

A kisgyereket később - a mulatozás közben /?/ - lefektették a ház földszintjén, a gyerek elaludt, a férj és feleség pedig a barátnő társaságában /vajon ő miért volt jelen ezen az estén és éjszakán, s hol voltak a nagyobb Zámbó-gyerekek?/ folytatta a beszélgetést /vajon miről, ha előtte napokig nem töltötték együtt az ünnepeket?/. A további részletek ismét a feleségtől:

„Hajnali három tájban megszólalt a szomszéd kakasa, ami felidegesítette Jimmyt, és mint ahogy azt máskor is megtette, most is elmondta, hogy egyszer lelövi azt az átkozott jószágot, amely minden hajnalban kukorékol neki. Nevettünk az egészen, egyikünk se vette komolyan, a jó hangulatnak tulajdonítottuk a megjegyzését. Emlékezetem szerint a kakas lelövésével kapcsolatban Jimmy elmondta Éva barátnőnknek, hogy nemrégiben vásárolt nekem egy gázpisztolyt. Szó szót követett, majd az emeletre invitált bennünket, hogy Évának megmutassa a fegyveremet.”

„Felmentünk, a szobában elővettem a gázpisztolyt, amit Jimmy a kezébe vett, majd kinyitotta az ablakot és résnyire elhúzta a függönyt. Hiába tiltakoztunk, hogy nem akarjuk működésben látni a fegyvert, ő kettő lövedéket kilőtt a sötétségbe. Éva megjegyezte, hogy milyen hangosan szól! „Ez semmi, hallanád a Berettámat!” jegyezte meg Jimmy, s akkor azt gondoltam, hogy ennek az epizódnak vége. Férjem a gázpisztolyból kiszedte a maradék töltényeket, amelyeket megmutatott Évának, aki azokat a kezébe vette. Jimmy rászólt, hogy mossa meg a kezét, mert rettenetes bűze van. Az ablakot ezután becsuktuk és már indultunk volna lefelé, amikor Jimmy a másik szobába ment, ahol a szekrényben elzárva tartotta a fegyvereit.

Néhány pillanat múlva megjelent a Berettával, majd ismét kinyitotta az ablakot, és éppen a függönyt húzta el, amikor rászóltam:”Ne csináld, tudjuk, hogy nagyot szól, ne ébreszd fel a szomszédokat!” Nagyon jól ismerem a férjemet, tudtam, hogy hiába szóltam, ha valamit elhatároz, akkor azt keresztül fogja vinni. Ezért békülékenyebbre fogtam, és azt mondtam neki, hogy a levegőbe lőjön, nehogy kárt tegyen egy házban vagy egy autóban. De akkor már el is dördült a Beretta, amelynek a síri csendben tényleg szörnyű erős hangja volt. Csak egyet lőtt ki a nyitott ablakon. Kérlelni kezdtem, hagyja abba, hiszen már Éva is hallhatta, hogy mekkorát szól.”

„Megfogadta kérésemet, és elkezdte a fegyvert kitárazni. A tár a nagy igyekezetben a szőnyegre esett és miközben lehajoltam, hogy fölvegyem, fél szemmel még láttam, hogy vacakol valamit a csővel, valószínűleg a csőben maradt golyót akarta kiszedni. Amikor rászóltam, ne piszkálja a fegyvert, akkor lehajolás közben azt láttam, hogy - mintegy megnyugtatásomra - a pisztolyt a fejéhez emeli, és csak annyit mond: „Ne idegeskedj, nincs már benne golyó!”

Tompa dördülést hallottam, amely egyáltalán nem volt olyan hangos, mint amikor kilőtt az ablakon. Föl sem fogtam, hogy mi történhetett, csak azt vettem észre, hogy összecsuklik. Kicsavarodva feküdt a földön és rémületemre láttam, hogy vér csordul ki a szája szélén. Kiabáltam Évának, aki a tárazást megelőzően már elindult lefelé a földszintre.”

„Azonnal hívtuk a mentőt, de fogalmam sem volt, hogy addig mit tegyek. A fejéhez nem mertem nyúlni, nehogy rosszat tegyek. Próbáltam a szája szélén a vér folyását negállítani, de láttam, hogy miközben a mentőért telefonáltunk, óriási vértócsa gyűlt össze. Még a mentő megérkezése után is láttam, hogy szabályosan emelkedett a mellkasa, nyugodtan lélegzett. Akkor nem érdekelt, hogy milyen állapotban, milyen sérülten, csak arra gondoltam, hogy sikerüljön az orvosi beavatkozás és visszakapjuk Jimmyt.”

Tisztázásra váró kérdések

Eddig a „koronatanu”, a feleség vallomása, amelyet a végső változatnak szánnak,ám amely a nem szakemberből is kételyt vált ki, és számos kérdést vett fel. Ezek közül néhány:

- A feleség miért a barátnővel, s csak a legkisebb gyerekkel tért haza három nap elteltével?

- Miért kóborolt „piásan”, magányosan a király a pesti éjszakában napokig, miért hagyták el a családtagok?

- Ha a gyerekfelügyelet az indok december 31-re, akkor az előző napokban miért éltek külön?

- Ilyen előzmények után mitől lett január 1-én olyan jó Jimmy hangulata?

- Miről folyt hajnali háromig a „nevetős” beszélgetés, amitől Jimmy olyan idegállapotba került, hogy a kakast móresre akarta tanítani.

- Miért kerültek elő a fegyverek, s kezdődött lövöldözés, ha egy kisgyerek aludt a lakásban,s hajnali három óra volt, tehát a sűrűn lakott környék békésen pihent? -Egy gázpisztoly működésének bemutatása miért volt fontosabb, mint a környezet nyugalma?

- Ebben a házban természetes volt, hogy az épületből bárki, bármikor az utca irányába, mások életét veszélyeztetve, a vaksötétbe lövöldözik?

- Miért kellett másodszor is megismételni a lövöldözős jelenetet, ezuttal a Berettával, amelynek „szörnyű erős hangja” volt. A kisgyerek, a szomszédság ennyire nem számított, vagy Jimmy nem a barátnő kedvéért vette elő a fegyvereket? S ha nem, akkor milyen dráma közeledett a vége felé az emeleti szobában, amikor a házaspár - a barátnő távozása után - egyedül maradt.

- A feleség állítása szerint az utolsó lövés előtt férje a csőben maradt golyót akarta kiszedni. Tehát elmondása szerint ő /is/ tudta, hogy egy lövedék még a fegyverben maradt. De akkor miért emelte a férje csőretöltve a halántékához a fegyvert, s miért sütötte el, állítólag ezzel a mondattal.”Ne idegeskedj, nincs már benne golyó! „

A mentősök első állítása szerint öngyilkossághoz riasztották őket. Ha valóban így ment ki a hívás a házból, akkor miért lett öngyilkos az énekes, s miről eshetett szó az utolsó pillanatokban, a végzetes lövés eldördülése előtt?

- A család miért kezdett el - a feleség nyilatkozata tükrében - fegyvertisztitás közben bekövetkezett balesetről beszélni?

- Hogyan és miként került a házba a helyszínelők előtt a csepeli rendőrkapitány?

- A fenti vallomásban miért fontos hangsúlyozni, hogy ki mikor fogta meg a töltényeket, mosott kezet, emelte fel a tárat? Kinél és hol talált ujjlenyomatokat, lőpornyomokat a rendőrség?

- Milyen közelből adták le a végzetes lövést, s miért fontos hangsulyozni, hogy ez már tompábban szólt, mint az előző?

- Milyen irányú volt a lőcsatorna, a közelből leadott fejlövés mennyire roncsolta a fejet, az agyat?

- Ha a lövéseket az emeleti szobában adták le, résnyire elhúzott függöny mögül, akkor hogyan találhattak a kertben és az utcán is hüvelyeket?, lövedékeket? az újságírók, rendőrök, a tanuk szerint mit szedegettek fel a nyombiztosítók, s ezek a „valamik” hogyan kerültek oda??

- A feleség szerint két fegyverből négy, egyes tanuk szerint öt lövés dördült el. Valójában hány lövés dördült el, s hány pisztolyból hány töltényhüvelyt talált és hol a rendőrség?

- Halálos halántéklövésnél - egy haláltusáját vivó embernek - miként emelkedett szabályosan a mellkasa, s hogyan lélegezhetett nyugodtan? S ezt miért fontos egy vallomásban kihangsulyozni.

S ha mindezek alapján - feltételezhetően - nem baleset okozta a sztár halálát, akkor mi is történt valójában? Öngyilkosság? Vagy....

- Mi volt ennek a családi drámának az igazi háttere?

Van-e a háttérben rejtegetni való titok?

Az ujabb tanuvallomások mindinkább arra utalnak, hogy a lövés csak pontot tett egy régóta zajló családi dráma végére. Jimmy feltehetőleg csak annyiban hasonlítható az olyan sztárokhoz, mint Elvis Presley vagy Marilyn Monroe, hogy hozzájuk hasonlóan,miközben százezrek, milliók sztárolták, s a nyilvánosság előtt egy bálványkép alakult ki róla, a magánélete eközben teljesen tönkrement, s mindinkább titkolózással, elzárkózással, hazugságokkal kellett fenntartani a látszat és a valóság közötti szivárványhidat. Zámbó Jimmyből az utóbbi egy évben - a sztáripar, a média jóvoltából - már csak a bálványkép volt ismert /ez ikonográfiailag is a falusi búcsúk Krisztusképeire emlékeztetett/, a hús-vér embert a maga valójában „elrejtették” a nyilvánosság elöl. Egy idealizált képet alakítottak ki róla, s miközben a tények ezt a képet mindinkább összetörik, a sztáripar ezt a retusált képet szeretné halála után is megőrizni a sztárról.

De vajon, ha egy ember - más sztárokhoz hasonlóan - belehalt ebbe az ellentmondásba, miért nem tudhatjuk meg vele kapcsolatban az igazságot? Miért akarják - hivatali és médiasegédlettel- „titkosítani” a sztár életének és halálának valós körülményeit? Vagy valóban áll a haláleset mögött rejtegetni való titok?

2001. január 10.