Azt már a játszótereken focizó  gyerekek is tudják, hogy a csapatokban legfeljebb 11-11 játékos lehet. Pedig a labdarugás őskorában meghatározatlan létszámu csapatok álltak szemben egymással. Jóval később 1871-1872-es években amikor rendszeressé váltak a találkozók 11 főre korlátozták a csapatok létszámát.

Közel 90 évig nem esett szó játékoscseréről.1959-be az IB ugyan megengedte, hogy cserélhessenek a csapatok, de csak sérülés esetén. Ennek az lett a következménye, hogy a pályákon megszaporodott a sérülések száma, mignem 1967 juniusában a Szabályalkotó Testület alapvető változtatást határozott el a III. szabályban. A régi előírásokat törölte és ujra szövegezte a játékosok számáról szóló szabályt.. Megengedte azt is, hogy a nemzeti szövetségek hozzájárulásával játékoscserét lehessen végrahajtani, egyuttal meghatározta a végrehajtás feltételeit is. Öt évvel később az IB ismét ujraszövegezte a szabály egy részét, figyelembevéve az eltelt időszak tapasztalatait. A FIFA-JB két alkalommal foglalt állást e kérdésben. Úgy tűnik, mintha nem is lenne egyszerű ez a szabály, pedig az.

A FIFA, a Kontinentális Uniók, vagy nemzeti szövetségek bajnoki és dijmérkőzésein cserejátékosok szerepeltethetők meghatározott feltételek mellett. Az olyan mérkőzést amelyien bármelyik csapatban 7 játékosnál kevesebb vesz részt, érvénytelennek kell tekinteni. A gyerekek játékukban erre a minimális létszámra , de sokszor arra az előirásra sem gondolnak, hogy a 11 játékos közül 1-1 a kapus vagyis kapus nálkül nem lewhet mérkőzést játszani. ..........................................