Nem fitogtatásnak szántam, csupán azért irom ide le, hogyha valamit nem jól értelmezek, legyen módotok kijavítani.

Sőt el is várom, hisz zenei analfabétizmusom következményeként biztosan óriási baklövéseket is elkövetek, de itt van a szakmailag képzett tagságom  hogy bakijaimat helyesbítse, ezzel más olyan embertársam szeme is felnyilhasson, akiknek nem adatott meg a zenei műveltség, de ösztönösen ráéreznek a magyarnóta szépségére mondanivalójára és erejére.

Soha nem titkoltam, hogy zenei képzettségem a nullával egyenló, hogy nem áldott meg a teremtő jó hanggal és hallással.

A ti segítségetekkel azonban klubunk él, a nóták szaporodnak, a hozzászólások egyre merészebben fejezik ki érzéseiteket.

Legnagyobb örömmömre mind gyakrabban jelennek meg nótás emlékestekről, versenyekről, nótaestekről  tudósítások.

Külömbséget tudunk tenni operettre , operára kiművelt hangok között és okosabbak lettünk a magyarnóta területén hála kedves tagtársaink szakmai profizmusának.  Tudjuk, hogy a magyarnótát nem elég kottából megtanulni és elénekelni. Érezni kell a benne áramló érzéseket amit az előadónak tudnia kell közvetíteni közönsége felé.

Reggelig lehetne sorolni a kiválóbbnál, kiválóbb a műfajban résztvevőket, akik már nincsenek fizikálisan velünk,mert az égiek színpadát erősítik, irta valaki az egyik kommentjében. Tőle tudtuk meg, hogy

"Dr Kárpát Zoltán zeneszerző. valamennyi nótája kivételes. 
Kellér Dezső, szövegíró szintén valamennyi nótája No1.
Lakatos Sándor, a Prímások között a legnagyobb virtuóz volt.
László Imre, aki az előadók Géniusza volt.
Solti Károly, a legtöbb, 2500. nótát tudott előadás szinten.
És had említsem meg "Patyi Nénit" akinek a legnagyobb tehetsége volt a tanításhoz és a türelem a sajátja volt, akár csak a Drága Lontay Laci Bácsinak."

Mind említettem reggelig, ó akár oldalakon keresztül lehetne a felsorolást folytatni, de a teljesség igénye legyen a hozzászólók feladata.

Magyar nóta: kb. 1820 - 1940 közötti időszak "sláger zenéje"

Szövegének és dallamának ismert a szerzője.

Profi szerzők munkája.

Hangszerelése  cigányzenekarra alapozva.  bár  kezdettől zongorakísérettel jelentek meg, amelyeket azután innen alkalmaztak cigányzenekari együttesekre.

Témája: melankólikus, szerelmes, 

Alapja a  sírva vigadásnak, tipikusan magyar, sehol nincs hasonló.

Ma már nem olyan  népszerű, mint hajdanán legnagyobb sajnálatunkra,  hiszen igazi magyar unikum, egyedi dallamvilággal..

A magyar nóta  ismert városon és falun is a társadalom több osztálya körében.

Az alsótanyai nép nem húzott válaszfalat az egyes műfajok közé; azt énekelte, ami neki tetszett. Ha a dalok kifejezték a nép érzelmeit, nem dobta el csak azért, mert a szerzője ismert. így jöttek létre a magyar nóták népi változatai. Az életképtelenek hamarosan feledésbe mentek, az életképesek tovább élnek.

A magyar nóta egyéni szerzőktől származó újkori lírai dal, énekes műzene. Egyéb megnevezései: népies dal, népies műdal.

Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek.

 A jó magyarnóták fennmaradnak és tovább élnek az emberek ajkain, némelyik népdallá módosul

Az a nótaszerző lehet igazán büszke magára akinek dalait már igen nehéz megkülömböztetni a népdaltól és csak rákeresés után derül ki hogy íme ennek a népdalnak hitt  gyönyörű nótának szövegirója, és zeneszerzője is van.

Megtudtuk mi is teszi élvezhetővé  és elfogadhatóvá a magyarnótát. Nem elég a jó hang Ha aranytorkú pacsirtáink nem képesek hűen tolmácsolni egy-egy nótában rejlő mondanivalót, ha hiányzik az alázat, a tisztelet, a szeretet, ha nem szivével és lelkével  jeleniti meg az előadó a dalt, akkor csak egy kottáról elénekelt énekszám marad. Nem elég a kottahangokat hűen kiengedni a torokból az előadás is fontos. Sőt talán fontosabb is, mert egy  hang nem ugy sikeredik mint az elvárható, ha a szóveg kissé módosul, mindezt a közönség megbocsájtja, de ha az előadásban nincs érzés, lélektelen kottaízű, azt már nem.