Hamarosan közzétesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy listát a hazai kórházakról. Ebből többek között kiderül, hogy infarktus után melyik kórházban halnak meg leggyakrabban a betegek, vagy hogy hol gyakoribbak a műtétek utáni szövődmények. Az adatokat ugyan nyilvánosságra hozzák, de az egyes kórházak nevei nélkül. Az OEP főigazgató-helyettese elismerte, hogy az anonim adatok nem segítenek a betegeknek a tájékozódásban, úgy gondolja azonban, hogy ha a kórházak tudják, hogy értékelik a teljesítményüket, ez a minőség javulásához vezet.

 

Napokon belül közzétesz az interneten az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy listát a kórházakról. Ebből kiderül, hogy például infarktus után melyik kórházban halnak meg leggyakrabban a betegek. Az adatokat ugyan nyilvánosságra hozzák, de az egyes kórházak neveit letakarják. Így azt majd lehet tudni, hogy valamelyik intézményben nagyobb hatékonysággal gyógyítanak egy betegséget, de azt nem, hogy melyikben. Jelenleg a betegeknek semmilyen információ nem áll rendelkezésükre arról, hogy hol, milyen megbetegedéseket, milyen eredményekkel gyógyítanak. Az emberek a kórházakkal kapcsolatos információikat ismerősöktől szerzik, vagy az olyan kezdeményezések segítenek a tájékozódásban, mint az időközben megszűnt hálapénz.hu.
 
Dózsa Csaba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta, hogy ilyen típusú listák először az Egyesült Államokban jelentek meg, ahol a legfejlettebb a minőségbiztosítás az egészségügyben, később pedig néhány európai országban is bevezették. A lista elsősorban a szakmának, nem a betegeknek szól. "Nemcsak egymáshoz, hanem saját magukhoz is viszonyítjuk a kórházakat. Így nyomon követhetik, hogy javuló tendenciát mutatnak-e például a halálozások, vagy a műtétek utáni szövődmények tekintetében"- fogalmazott a főigazgató-helyettes. Ha valahol romlanak a mutatók, utána fognak járni, hogy miért van így.

Később talán nevesítik az adatokat

Természetesen egymással is összehasonlítják az intézményeket. Ha például egy szülészeten kétszer, háromszor akkora a császármetszések aránya, mint máshol, akkor szintén kivizsgálhatják az adott kórház módszereit. "Nem tesszük patikamérlegre az adatokat, inkább tendenciákra, arányokra vagyunk kíváncsiak" - tette hozzá Dózsa Csaba. A főigazgató-helyettes elismerte, hogy az anonim adatok nem segítenek a betegeknek a tájékozódásban. Úgy gondolja azonban, hogy ha a kórházak, az orvosok tudják, hogy értékelik a teljesítményüket, ez a minőség javulásához vezet, és ezzel a betegek is jól járnak.

Dózsa Csaba elképzelhetőnek tartja, hogy később, például a tervezhető műtétek tekintetében nevesítik az adatokat. "Nem ezzel akartuk kezdeni, mert elfordulhat, hogy a lista utolsó három helyén lévő kórházba senki nem megy be". A főigazgató-helyettes szerint egyelőre az is elég, hogy az intézmények érzik, hogy idővel a lista a betegek kórházválasztását is befolyásolhatja.