Az Amazonasz-őserdő a világ fajokban leggazdagabb regiója a Földön. Otthont ad az összes földi emlős 10%-nak, a szárazföldi növények 15%-nak, és hektáronként közel 300 fafajnak. Az őserdő rengetegében él mintegy 180 különböző őslakos törzs (220 000 ember), akiknek az erdőségek mindent megadnak: otthont, élelmiszert, gyógyszereket, eszközöket, valamint spirituális életükhöz is elengedhetetlen feltételeket biztosítják. A sűrű trópusi esőerdő a Föld legfontosabb oxigéntára; pótolhatatlan a klíma állandóságának biztosítása érdekében. Az őserdő nélkül 20-30 százalékkal csökkenhet az esők mennyisége, és 3-5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet.

Bár az Amazonasz-őserdő legnagyobb része Brazília határain belül fekszik, Guyana, Venezuela, Kolombia, Suriname, Francia Guinea, Ecuador, Peru és Bolívia és részesül a hatalmas őserdőből.

A legnagyobb megmaradt trópusi esőerdő körülbelül Nyugat-Európa illetve USA nagyságú. Területe a Föld területének 5%-t adja ki, ami tehát 6.5 millió négyzetkilóméternyi nagyságú.

Mindaz a felbecsülhetetlen érték, amit az esőerdők magukban rejtenek, az egyik legnagyobb környezeti katasztrófa áldozatává válhat. Az Állami Űrkutatási Intézet becslése szerint az Amazonasz-vidéken az őserdő közel 20% százaléka már elveszett. A letarolt erdők helyén többnyire szójaültetvények és legelő területek jönnek létre. Szakértők úgy vélik, ez a régió ötven éven belül sivatag, jobb esetben egy hatalmas szójaterület vagy marhalegelő lesz, ha nem állítják meg a folyamatot. Az elmúlt három évben 70.000 négyzetkilóméternyi területet semmisítettek meg, ami percenként hat futballpálya nagyságú esőerdőt jelent. Mindez a terjeszkedő szójaültetvények miatt, amik aztán olcsó takarmánnyal látják el az európai baromfiipart. Például a Cargill - amely a világ legnagyobb privát kézben levő cége - az amazoniai területekről szerzi be a szóját, és aztán adja tovább a nagyobb európai áruházláncoknak. A Cargill óriáscéget szójával ellátó gazdák nevéhez nemcsak hatalmas erdőírtások fűződnek, hanem illegális földfoglalások és rabszolgamunkák is.

Veszélyek és megoldások

Az Amazonasz területének legalább 15%-a már elpusztult. Az 1970-es évek óta, Franciaország nagyságú őserdőt égettek fel vagy vágtak ki. 2003 és 2004 augusztusa között 2.6 millió hektár terület veszett oda a brazíliai Amazonaszban az illegális fakivágások, mezőgazdasági termények nagyarányú ültetése és az útépítések miatt. A megmaradt esőerdő óriási veszélyben van – ahogy az ott élő növények, állatok és törzsek is.

A fakivágások az Amazonasz fogyatkozásának egyik legfontosabb oka. Az útépítkezésekkel a favágó cégek ajtót nyitnak az erdő további pusztításához, marhatenyésztéssel, szójaültetvényekkel, túlvadászással, bányászattal még tovább roncsolják ezt az érzékeny ökoszisztémát. A brazil és nemzetközi piac olcsó faanyag iránti éhsége miatt, az illegális fakereskedelem a legfontosabb oka az őserdők pusztulásának. A brazíliai erdőkben fakivágást végző cégek 60-80%-a illegális tevékenységet folytat. A kivágott famennyiség 70%-a pedig az őrlőkben elvész.

Annak ellenére, hogy a brazil törvények a bennszülött törzsek földjeit teljes védelem alá helyezték 1993-ban, a mai napig csupán a területek fele lett kimérve. Az őserdei törzsek nemcsak tradicionális életmódjuk fenntartása miatt függnek az esőerdőktől. A gumicsapolással nagyon sok ember foglalkozik – ma 63.000 család függ a gumit termelő fák csapolásából, ami egy olyan megélhetés, amely nem pusztítja el a fákat. A Greenpeace együtt dolgozik a gumicsapoló helyiekkel és más szervezetekkel, hogy a brazíliai Amazonasz területének 10%-t nyilvánítsák olyan rezervátummá, ahol engedélyezik a gumicsapolást (brazil törvények már hoztak létre ilyen védett területeket, ahol biztosítják a helyi törzsek tradicionális életmódját).

A bennszülött törzsek földjeinek kimérésével, és az olyan kezdeményezésekkel, mint például a gumit csapolók területeinek védelmezése, az Amazonasz 30%-a legálisan megvédhető az ipari fakitermelésektől és a nagyszabású ipari fejlesztésektől.

A hitelesített fakivágások egy fontos utat jelenthetnek az amazonaszi fakitermelő társaságoknak. A Greenpeace szerint a Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa (Forest Stewardship Council, röviden FSC) ma az egyetlen, szociális és ökológiai felelősséget hitelesítő független rendszer, ami nemzetközileg is elismert igazolást tud adni fakitermelési tevékenységekhez. Az Amazonaszban működő néhány vállalat, mint a Precious Woods vagy a Gethal Amazonas, már kapott FSC minősítést és szerte a világba exportál faanyagot.

Több megoldásra van szükség az Amazonasz és kincseinek védelme érdekében. Hatékony lépések által meg kell őrizni az itt élők életminőségét, biztosítani az erdő és egyedülálló növény-, és állatvilágának hosszútávú védelmét. Ezeket csak akkor érhetjük el, ha a mai pusztító modelt más környezeti és gazdasági alternatívák váltják fel.