Az idős emberek iránt érzett tisztelet és megbecsülés jeléül László Mária gyönyörű versével köszöntsük az idős generációt. Élettapasztalatuk része jelenünknek és jövőnknek. Kívánjuk, hogy a tengernyi bölcsességet türelemmel és önzetlenül adják át másoknak, ajándékba pedig, még sok boldogságot rejtegető éveket kapjanak.

„Az ember sokszor megszépül, ha eljő
Az öregség. Fáradt tekintetében
Kihuny a vak mohóság, kapzsiság,
S szelíden pislog az emlék világa
A keze nem szorul konok ökölbe,
De simogató békélten pihen meg
Az ifjúság fején és vállain.
A haja őszén megcsillan mosolygón
A verőfény, mint a hamvas mezőkön,
Melyek fölött a kéklő végtelen van.”