Kevesen tudják, hogy az anyatej mind összetételében, mind mennyiségében folyamatosan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. Emiatt fontos, hogy a gyermek az édesanyja tején nőjön fel.

A koraszülött babák számtalan veszélynek vannak kitéve, mivel idegrendszerük és immunrendszerük alkalmatlan arra, hogy megbirkózzanak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal. Az, hogy egy idő előtt született gyermeket már az első napoktól kezdve saját édesanyja tejével táplálnak, jelentősen növeli az esélyét a kritikus első hetek átvészelésének. A koraszülött baba édesanyjának különleges teje van. Több, növekedéshez szükséges fehérjét, D-vitamin felszívódásához elengedhetetlen taurint, immunanyagot, anti-oxidánst és gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaz. Az anyatejben olyan hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak találhatók, amelyek az idegrendszer fejlődéséhez szükségesek. (Ezek az anyagok a tápszerekben vagy elő sem fordulnak, vagy tápszerből felvéve nem hasznosulnak kellőképpen a gyermek szervezetében.) Ez az oka annak, hogy az első napoktól kezdve saját édesanyjuk tejével táplált koraszülötteknél ritkábbak egyes rettegett retina-elváltozások, légzőrendszeri problémák és a vékonybél gyulladásával majd elhalásával járó NEC, ami az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedés az idő előtt született babák között.

A kolosztrumtól a késői tejig
A mell már a szülést megelőző időszakban megkezdi a tejtermelést, így az anyatej a születés pillanatától a gyermek rendelkezésére áll. Az előtej - más néven kolosztrum - bár kis mennyiségben képződik, az első napokban így is elegendő táplálékot és folyadékot biztosít a kicsinek. Az előtej rengeteg immunanyagot tartalmaz, és mintegy kibéleli, beborítja az újszülött beleit, ami meggátolja, hogy kórokozók és fajidegen fehérjék jussanak a szervezetbe. Nagyon fontos tehát, hogy születés után, amint lehet, mellre tegyék a kicsit, és az első szoptatást ne előzze meg sem víz, sem tea, sem tápszer itatása. A kolosztrum másik értékes tulajdonsága az enyhe hashajtó hatás, ami segíti a magzatszurok ürülését. Ez azért fontos, mert az újszülöttkori sárgaság okozója, a szervezetben felhalmozódó bilirubin a széklettel (és nem a vizelettel!) ürül a baba szervezetéből. A "besárgult" újszülöttnek tehát minél több anyatejre, és nem teáztatásra van szüksége! A tejbelövellés időszakában (második-negyedik nap) megkezdődik az érett tej termelődése, de még néhány napig előtej is képződik. Az anyatej ilyenkor sárgás, sűrű, de fokozatosan egyre fehérebb lesz, ezzel együtt hígabbnak tűnik. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a fehér, szinte áttetsző tej kevésbé értékes, nem elég tápláló. Az érett tej fehérjetartalma valóban kisebb, zsír- és cukortartalma azonban nagyobb, mint az előtejé. Akárhogy is nézzen ki: az anyatej összetétele mindig a csecsemő igénye szerint alakul. A szoptatott egészséges babának fél éves koráig nincs szüksége tápláléka kiegészítésére. A túl korán adott gyümölcs, gabona vagy zöldségpüré - amellett, hogy fölöslegesen megterheli a baba szervezetét - megnehezíti az anyatejben található értékes anyagok (vas, kalcium stb.) felszívódását. Bár hathónapos kor után a szoptatásnak sokan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, hiszen ekkor a baba jelentősebb kockázat nélkül már szinte mindent ehet, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) mégis azt ajánlja, hogy a gyermek egyéves koráig az anyatej legyen a fő táplálék, és a szoptatás lehetőleg kétéves korig tartson. Ennek az az oka, hogy a gyermek immunrendszere a második életév során teljesedik ki. Kétéves kor előtt csak az anyatejben levő védőanyagok és gyulladáscsökkentő faktorok segítségével tud hatékonyan dolgozni. A második életévben termelődő tej, noha rendszerint már kisebb mennyiségű, mégis nagy jelentőséggel bír az egészség megőrzése szempontjából. A szoptatott gyermekeket kevésbé fenyegeti például az inzulinfüggő cukorbetegség és egyes daganatos megbetegedések.

Étel is - ital is
Az anyatej összetétele egy szoptatáson belül is változik. A "tej eleje" hígabb, nagy a cukortartalma, de kevesebb fehérje és zsír van benne. A szoptatás második felében a baba a nagyobb energiatartalmú zsír- és fehérjedús tejhez jut hozzá. Ha a gyermek csak szomjas: rövid ideig fog szopni, és hamarosan újra kér. Ha éhes: hosszan a mellen marad, hogy a kalóriadús "hátsó tejhez" is hozzájusson. Fontos tehát, hogy a gyermek szopási idejét ne korlátozzuk, hanem mindig várjuk ki, amíg magától abbahagyja az evést. Ekkor - böfiztetés után - kínáljuk meg a másik mellből, és bízzuk rá, hogy abból szopik-e még. Így tudja ő maga szabályozni, hogy elegendő folyadékhoz és tápanyaghoz is jusson.

Alapvető tudnivalók
Az anyatej tehát táplál és gyógyít egyben. A legtöbb kismama jól tudja ezt, mégis a babák több mint a fele már négyhónapos kora előtt tápszert vagy bébiételt (is) kap. Vajon miért nem sikerül mindenkinek szoptatni? Az összes gyakorlati probléma felsorolására nincs hely, de álljon itt néhány alapvető tudnivaló!

• A babát mindig meg kell szoptatni, ha éhesnek tűnik (éjjel is). Az első hónapokban a legtöbb csecsemő naponta 8-12 alkalommal szopik.
• A mell teltségérzése sok anyánál már az első hetekben csökken. Ez természetes folyamat, és nem azt jelenti, hogy kevés a tej.
• Csak akkor jut elegendő tejhez a kicsi, ha szopás közben a bimbóudvar egy részét is a szájába veszi. Így tudja a tejöblökből a tejet kipréselni.
• A szoptatás időszaka akkor hatékony, ha az anya szervezetében működik a tejleadó reflex. (A szoptatás első perceiben a mellben levő kis izmok összehúzódnak, a mellbimbó előre emelkedik, van, akinél a tej folyni kezd a másik mellből is. A baba ilyenkor szaporábban, hallhatóan kezd nyelni.) Ha a gyermek nyugtalan, éhes vagy éppen túl aluszékony, és az anya nem érzékeli a reflexet, kérjen segítséget szoptatási tanácsadótól!
• Bízzon benne, hogy tud szoptatni - hiszen valójában csak az anyák egy-két százaléka nem képes erre! Az önbizalomhiány, a szorongás is gátolhatja a tejleadást.
• Ne adjon cumit, cumisüveget! Ez megzavarhatja a kicsi szopási technikáját. Szoptatott babának nincs is szüksége ezekre az eszközökre.
• Nyugodtan kérjen segítséget, ha kimerült vagy tanácstalan.