Hétvégén Budapesten első ízben zajlott egy viszonylag szűk körű antiglobalista megmozdulás, egyidőben a WTO mexikói miniszterelnöki találkozójával. Az ATTAC, vagyis "A polgárok megsegítése érdekében a pénzügyi tranzakciók megadóztatására hivatott szövetség" elnöke kijelentette: a világ gazdaságpolitikája következtében milliók szenvednek hiányt alapvető szükségletekben. A demonstráció kapcsán Tamás Gáspár Miklós filozófust, az ATTAC alelnökét kérdeztük.

  Valami jó, azért csak van a globalizációban, vagy eredendően rossz az egész?

Tamás Gáspár Miklós

  Nincs benne semmi jó. A globalizáció lényege, hogy a nemzetközi gazdaság feletti ellenőrzés az államok helyett a közvetlen tőke, vagyis a transznacionális cégek kezébe kerül, anélkül persze, hogy bárkit is reprezentálnának. Különféle szabványok és licenszek alapján a természet jelentős része a tőkés társaságok birtokába kerül.

  Milyen cégekről van szó?

  A globalizáció legfőbb mozgatói az agrár- és gyógyszervegyészeti konszernek, akik modern génvegyészeti módszerekkel a világ művelt területeinek jelentős részét manipulálni tudják, anélkül, hogy vennének egy darabka földet. Az egyik legnagyobb konszern éves bevétele, például háromszorosa egész Afrika GDP-jének.

  Ezek elsősorban amerikai cégek?

  Nem amerikaiak, hanem transznacionálisak. Egyébként ne higgye, hogy az USA forgatja fel a világot, egyszerűen arról van szó, hogy az USA hadseregét használják a transznacionális társaságok. A XVII. században a Kelet-Indiai Társaságnak például volt saját flottája, a mostani cégek egyszerűen használják az amerikaiakét. Az antiglobalizációs mozgalmak egyébként nem nyugatellenesek, ugyanúgy fontos számukra például Afrika elsivatagosodása, vagy a Brazil őserdők pusztulása.

Az EU és a fasizmus

  Mi a véleménye az Európai Unióról, az is rossz dolog?

  Régi európai törekvés az egyegesedés. Az EU egyébként elég kétértelmű dolog, egyrészt van egyfajta szociáldemokrata vonulata, vagyis nem hagyják éhen dögleni az embereket, másrészről viszont az EU által erőltetett regionalizmus fasizmushoz vezet. Gondoljon csak az Olaszországban működő Umberto Bossi vezette Északi Ligára.

  A regionalizmus alapeleme viszont a szubszidiaritás, vagyis hogy helyi szinten döntsenek az emberek a sorsukról.

  Miért jobb a helyi kiskirály? A szubszidiaritás egyébként egy régi közigazgatási alapelv, amelynek lényege, hogy az állam az önkormányzatnak utalja a pénzt, a felhasználást azonban nem lehet számon kérni. Az önkormányzat a tulajdonos és a számvevőszék egyben. Ez egyszerűen recept a korrupcióra.

A magyarok félnek a baloldali értékektől

  Mivel magyarázható a csekély részvételi arány a hétvégielső hazai antiglobalizációs megmozduláson?

  Igaz, hogy kis tüntetés volt, a sajtóvisszhang viszont meglepően jó volt, négy országos lap írt róla, a Népszabadság és a Magyar Hírlap pedig saját tudósítóval is képviseltette magát. Magyarországon egyébként minden nyugati értelemben vett baloldalhoz - vagyis nem az MSZP-hez - köthető értéktől tartanak az emberek, félnek például a feminizmustól és a környezetvédelemtől is.

  Mi ennek az oka?

  Reakciós és konzervatív az ország. Ez a szemlélet a Kádár-rendszerben is jelen volt, félnek az emberek a bajkeverőktől, a zajosaktól, a marginalizált, vagyis a társadalomból kiszoruló rétegektől. Ami persze meglehetősen paradox helyzet, egyfelől Kelet-Európában nem volt önálló és jól működő munkásosztály. Nem voltak ’68-os mozgalmak, nem volt igazi forradalom, másrészt viszont hatalmas az elégedetlenek száma.

Mozgalom kell!

  Mi akkor a megoldás?

  Jó lenne tudni, hogy mi van, meg kellene vitatni az emberekkel, hogy mi a társadalmi bajok forrása. Mozgalmakat kéne indítani. Persze ez nagyban függ a politikától és a társadalmi mozgásoktól.

Olyan mozgalmakra gondol, mint a 68-as diáklázadások? A Frankfurti Iskola nagy öregje, Herbert Marcuse például a diákokban, a bevándorlókban, elesettekekben, vagyis a marginális rétegekben reménykedett, hogy ők majd megdöntik a Fennállót.

  Én nem hiszek a marginális csoportok megváltó erejében, szerintem a munkásmozgalom története nincs befejezve, ők változtathatnak valamin. Ráadásul ’68-ban Olaszországban és Franciaországban például a diákok mellett a munkások is jelen voltak. Régen erős volt a munkásság, miért ne lehetne ma is az?Persze ehhez sok mindent meg kell változtatni, Magyarország például sztrájk tekintetében utolsó, náluk sztrájkolnak a legkevesebbet a munkások.

  A 60-as évek óta javult az életszínvonal, nem lehet, hogy a munkások, már teljesen integrálódtak a társadalomba?

  Nem, nincsenek meg a megfelelő javak. Az USA-ban jelenleg is csökkennek a bérek, a munkaidő nő, a szabadság pedig egyre inkább csökken.

Az interjúban szereplő fogalmak

Globalizáció: Olyan folyamatot, amelyben a multikulturalitás egyre inkább domináló tényezõvé válik, a gazdasági és társadalmi határok elmosódnak vagy leomlanak, teret engedve egy újfajta, világméretekben végbemenõ újjászervezõdésnek.

Autonómia: Valamely szervezet függetlensége, saját ügyeiben gyakorolt önálló döntési joga.

Szubszidiaritás: Elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők.

Integráció: Az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő különbség mindinkább eltűnik, az egymás közti kapcsolatok is mindinkább közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait