Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Bor
A szőlőből származó must vagy cefre alkoholos erjesztésével előállított szeszes ital.
A borkészítés a szőlő szüretelésével kezdődik, ezt követi a zúzás és a bogyózás, amikor is a szőlő cefrévé alakul. A cefréből a must kb. 60-70%-a kifolyik, míg a maradékot sajtolással préselik ki. A visszamaradt szilárd rész a törköly.
A must az erjesztés során alakul át borrá. Ez a Saccharomyces nemzetségbeli élesztőgombafajok révén megy végbe, amelynek során a must cukortartalma etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakul át. Időtartama mintegy négy-tíz nap.
A vörösborokat héjon erjesztéssel készítik: a mustot nem választják el a cefrétől, hanem együtt erjesztik vele, ugyanis ennek során a vörös szőlő színanyagai szabaddá válnak. Rajtuk kívül cseranyag és egyéb aromaanyag is bekerül a vörösborokba; ezek együttesen adják e borok jellegzetes ízét, zamatát, kedvező étrendi hatását. Vörösborokat újabban melegítéses eljárással is készítenek.
A vörös- és a fehérborok közötti átmenetek a rozéborok. Kevesebb színanyagot tartalmazó szőlőből, rövidebb ideig tartó héjon erjesztéssel készülnek, így zamatuk a fehérborra emlékeztet.
A bor kezelésén olyan eljárásokat értünk, amelyek a tisztítására, harmóniájának kialakítására, érésének szabályozására és stabilizálására irányulnak. Tisztítóműveletek: a fejtés, a szeparálás, a derítés és a szűrés.
A bor harmóniájának kialakítása függ a szőlőfajtától, a borvidéktől, az évjárattól, a kezelési eljárásoktól, valamint a tárolási körülményektől. Az összetételbeli hiányosságokon azonos fajtán belül házasítással lehet segíteni.
A bor érési műveletei közé tartozik a kénezés, amely fontos az íz- és zamatmegőrző, valamint a színstabilizáló tulajdonsága miatt. A töltögetés az apadásból származó veszteség pótlására szolgáló eljárás.
A stabilizáló műveletek célja, hogy a bort minden olyan szennyező anyagtól megszabadítsák, amely később kicsapódva zavarosodást okozhat.

A borok összetétele
A víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaznak, de megtalálható bennük a metil- (amely kis mennyiségben a pektin bomlásakor keletkezik), a propil-, a butil- és az amil-alkohol, a kozmaalkoholok vagy kozmaolajok, továbbá a glicerin is.
A cukrok közül a fruktóz és a glükóz van jelen. A cukortartalom alapján megkülönböztetünk száraz (4 g/l-nél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat.
A borokban előforduló szerves savak: borkősav, almasav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, ecetsav, vajsav és hangysav. Kis mennyiségben előfordulhatnak még illósavak, többnyire baktériumtevékenység következményeképpen.
A borok illat- és zamatanyagai: aldehidek, észterek, acetátok, ketonok és zsírsavak.
Egyéb összetevők: nitrogéntartalmú anyagok, ásványi sók, vitaminok, enzimek, fenolos vegyületek.

A borok típusai
A természetes borokon belül megkülönböztetjük az asztali borokat (asztali fehér, kadarka, siller stb.). A minőségi borok a híres hazai borvidékek határozott táj- és fajtajellegű borai (somlói furmint, soproni kékfrankos, egri bikavér, tokaji furmint stb.).
Különleges minőségű borok azok, amelyek a tőkén teljesen beérett, túlérett, töppedt vagy nemesen rothadt szőlőből származnak, s a borvidékre, a termőhelyre, a telepítésre engedélyezett szőlőfajtára, valamint meghatározott készítési módra jellemző illat-, íz- és zamatanyagúak. Ilyen borok például a tokaji borkülönlegességek: a szamorodni, az aszú és az aszúesszencia.
A likőrborokat mesterségesen állítják elő; borpárlattal alakítanak ki nagyobb alkoholtartalmat, s az alapanyag sűrített vagy töményített must. Idetartoznak a csemege-, az ürmös-, a fűszerezett és a sherry jellegű borok.
A szénsavas borok kategóriáján belül négy csoportot különíthetünk el. A pezsgő szénsavtartalma a borban levő, illetve a hozzáadott cukor zárt rendszerben való erjedése közben képződik. A habzóbor hasonlít a pezsgőhöz, de a bort mesterségesen telítik szénsavval. A gyöngyöző borok alapanyaga fiatal, könnyű bor, amelybe széndioxidot adagolnak. Az üdítő jellegű borok kis alkoholtartalmúak és széndioxiddal dúsítottak.

Lichthammer Adrienn

 

Tokaji Aszú

A Tokaji Aszú különleges minőségű magyar desszertbor. Készítéséhez aszúsodott szőlőszemeket használnak. A botritys cinerea nevű gomba, mely a szőlőszemeket aszúsítja, adja a jellegzetes ízt. Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. Csak a rothadt szemek kerülnek be (ellentétben a szamorodnival, melyben ép, nem nemesrodhadt szemek is vannak). A saját súlya által kicsepegő nedű a Tokaji Esszencia, igen magas cukorfokkal (a lepalackozott esszenciának legalább 250 g/l cukrot kell tartalmaznia, de nem ritka a 400-500 g/l sem) és cukormentes extrakttal. Az aszúbor készítéséhez mustot, új- vagy esetleg óbort használhatnak, ezekkel áztatják az évben szedett aszúszemeket (melyek összességét aszútésztának hívunk).

A hagyomány szerint ahány puttony (kb. 42-46 kiló) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez ("gönci" hordónyi: 136 liter), annyi puttonyos az aszú, 3-tól 6 puttonyosig. A régi előírás szerint annyi további évig kell hordóban érlelni a bort, ahány puttonyos. Újabban azonban a bortörvény egyszerűen a cukortartalom alapján minősíti az aszúkat. Egy 3 puttonyos aszú legalább 60 g cukrot tartalmaz literenként, innentől rendre +30 g/l a +1 puttonyszám feltüntetésének a feltétele. A 180 g/l, vagy több cukrot tartalmazó aszút aszúesszenciának hívjuk (nem keverendő az esszenciával!).

A Tokaji Aszú azonban - magas cukortartalma ellenére - mégsem csak az édességről szól. Szokás mondani, hogy a cukor ápol és elfed, ez így is van egy-két hitványabb tétel esetén, viszont egy igazán nagy Tokaji Aszú esetében ez az állítás nem állja meg a helyét. A Tokaji Aszú igazi nagysága abban áll, hogy magas cukortartalma mellett (ellenére?), hála magas (és jóösszetételű) sav- és extrakttartalmának képes megmutatni a terroir nagyságait és egyediségét, s mindemellett több éves korában is gyümölcsös és friss hatású marad. A tokaji aszú nemesrodhadásához nagyon fontos a nedves klíma, melyet a Tisza és a Bodrog folyó biztosít és a reggeli ködös, párás, de napközbeni napos hosszú ősz; a bor éréséhez pedig az egyenletes, állandó hőmérsékletű tokaji pince szürkepenésszel borított fala. Ezek együtt adják utánozhatatlanságát. A felhasználható szőlőfajták a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a kövérszőlő, valamint az oremus (vagy zéta). Készítésének módját szigorúan szabályozzák. Először Szepsy Laczkó Máté készítette kb. 450 évvel ezelőtt.

Egri bikavér

Az Egri bikavér az egri borvidéken termett szőlőből készült vörösbor-házasítás. Az egri legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: Az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak - és babonásak lévén a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél. Nem is mertek akkor tovább harcolni ellenük. A legenda aligha igaz: a történelmi hagyatékok csak a 19. század második felében kezdik említeni ezt a nevet, viszont a bor legendás lett. Ez köszönhető egy konkurens bortermelő és bikavér előállító vidék (Szekszárd) költőjének, Garay Jánosnak, aki megalkotta a bikavér elnevezést 1846-ban.

Előállításakor a különböző szőlőfajtákból készített borokat házasítják. Régebben a kadarka egyik nemes változata, a lúdtalpú adta az alapot, ezt házasították az oportó, a cabernet és néha a merlot fajták borával. Sőt: a kis mennyiségben termelt ottonel muskotály illatos borát is felhasználták. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az Egri Bikavér olyan borházasítás, amelynek nem lehet fajtajellege. Készítéséhez a következő szőlőfajták boraiból kell minimum hármat felhasználni: kadarka, kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, portuguiser (régebben kékoportó), pinot noir, blauburger, kékmedoc és zweigelt. A bikavér borokat az előírásnak megfelelően legalább egy évig kell fahordóban érlelni. A 2002-es évjárat óta egy új minőségi kategória is létezik: az Egri Bikavér Superior. Ezt a bort a fent említett 10 szőlőfajtából legalább négynek a borát házasítva kell elkészíteni. Csak a szüret utáni második évben hozható forgalomba. Általában vad- és marhahúsból készült, fűszeres ételekhez ajánlják, 16-18°C hőmérsékleten való fogyasztásra.

A tervgazdálkodásos időkben létrejött az egri borkombinát, amely monopolhelyzetben hozta forgalomba az egri bikavért. Ebben az időszakban az Egri Bikavér megjelölés lajstromozott védjegy volt. Miután létrejött a hegyközség, a 1990-es években a Legfelsőbb Bíróság azonban elrendelte a védjegy törlését. Az Eger szó (és melléknévi, egri változata) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

 

Szekszárdi bikavér

A Szekszárdi bikavér szekszárdi borvidéken készülő bikavér borfajta, mely testes, erős, magas alkoholtartalmú, 2-3 vörösbor-szőlőfajta keverésével készül. Az egyes termelők keverési receptjei ma is "titkosak", de Szekszárdon a kadarka, a merlot, cabernet franc és sauvignon, esetleg oportó vagy kékfrankos kerülhet a bikavérbe. A magyar bortörvény értelmében a "bikavér" elnevezést csak Szekszárd és Eger használhatja.

A névhasználat annál is jogosabb, mivel a "bikavér" elnevezést előbb alkalmazták Szekszárdon (Garay János költő találmánya 1846-ból), és csak valamivel később Egerben. Schubertet a szekszárdi bikavér ihlette a Pisztrángötös megkomponálására, Liszt Ferenc is ezt fogyasztotta legszívesebben. Liszt volt az, aki a szekszárdi bikavért eljuttatta a betegeskedő IX. Pius pápának. A pápát roppant felvidította az ital, meg is áldotta: "Egészségemet, víg kedélyemet csak ez tartja fent." A bikavér elindult világhódító útjára. Amerikába akkor csak hajón lehetett eljutni, és a többhetes utat csak a szekszárdi vörös borok bírták ki. Eljutott a bor Egyiptomba, sőt Japánba is.

A Szekszárdon legismertebb bikavérek a Vesztergombi, a Márkvárt, a Halmosi, a Takler, a Ribling és a Heimann pincészetből kerülnek az üzletekbe.

 

 

A bor dicsérete a világirodalombanVálogatás a világirodalom remekeiből

Sok vers tanúsítja, hogy a költők is a világ minden táján nagy barátai voltak a bornak, jókedvükben, bánatukban a borból merítettek ihletet. Válogatásunk komolyabb és vidámabb hangulatú verseket egyaránt tartalmaz a világirodalom remekeiből.

A bor dicsérete a magyar irodalomban

Magányos borozgatás holdvilágnálLi Táj-Po

Viráglugasban telt kancsó ragyog, -
Iszom, iszom, csak jómagam vagyok.
A hold-komát pohárral invitálom, -
Hopp! itt az árnyék, együtt így a három.
A hold bizony nem ért e víg csudához,
De lám, az árnyék mindent jól utánoz.
A hold kísér s az árny, e vén ravasz,
Így dőzsölünk, míg tart a szép tavasz.
Ha dúdolok: a hold ütemre billeg,
Ha táncolok: az árnyék frissen illeg.
Így józanul, vidáman összeférünk,
Ha már berugtam, más-más útra térünk.
Remélem, hogy maholnap mind a hárman
Közönnyel bolygunk fent a fellegárban.

A bor dicsérete a világirodalomban

A bor lelkeCharles Baudelaire

Dalolt egy este a bor lelke a palackban:
„Hozzád beszélek, óh kitaszított barát,
bíbor pecsét alól, börtönömhöz tapadtan
küldöm feléd a fény s testvériség dalát!

Tudom, mennyi erőd, kínod és verítéked
kell napban lángoló hegyoldalon ahhoz,
hogy megszülessen és belém gyúljon a lélek;
de ne félj, nem leszek se hálátlan, se rossz,

mert ha torkán leönt a nyűtt robotos, érzem,
mily végtelen gyönyör mámora szédít el,
jobb ott, jobb nekem ott, mint pincék hidegében:
édes és puha sír az emberi kebel.

Hallod a daloló vasárnapot? Lobogva
táncol szívemben a remény és égbe visz!
Dicsérj, ingujjban és rádőlve asztalodra,
dicsérj, és nemsoká megdicsőülsz te is:

izzásom asszonyod boldog szemébe árad,
fiad arcán színem s erőm újra kinyit
s olaj leszek a sors e gyönge harcosának,
olaj, mely edzi az atléták izmait.

Növényi csodaként zuhanok tebeléd is,
szent mag, ambrózia, az Örök Kezeké,
s nászunkból boldogan kisarjad a Poézis
és mint ritka virág szökken Isten felé!”

Szabó Lőrinc fordítása

Rúgjatok be!Charles Baudlaire
Rúgjatok be, szakadatlanul. Minden ebben van: ez az egyetlen kérdés. Hogy ne érezzétek az Idő rettentő súlyát, mely vállatokat töri és a föld felé görnyeszt: be kell rúgnotok, szüntelenül. Csakhogy mivel? Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik. De rúgjatok be. És ha néha egy palota lépcsein, egy árok zöld füvén, szobátok komor magányában felébredtek, mikor már csökkent vagy eltűnt a mámor, kérdezzétek meg a szél- től, hullámtól, a csillagtól, a madártól, a toronyórától, mindattól, ami eltűnt, mindattól, ami sóhajt, mindattól, ami tovaring, mindattól, ami dalol, mindattól, ami beszél, kérdezzétek meg, hogy minek az órája van itt; és a szél, a hullám, a csillag, a madár, a toronyóra majd azt feleli nektek: - Itt az óra, hogy berugjatok! Hogy ne legyetek marcangolt rabszolgái az Időnek; rúgjatok be; rúgjatok be, szüntelenül! Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik.

Szabó Lőrinc fordítása

A bor dicsérete a világirodalomban

Kicsi lány még a kedvesemRobert Burns
Kicsi lány még a kedvesem, kicsi lány még a kedvesem, esztendőre majd nem leszen felényire se szemtelen. Bánom, hogy ráakadtam, ó, bánom, hogy ráakadtam, ó, akié lesz, ne mondja, hogy megkérte, mondja: vette, ó. Igyunk egy finom kupa bort, igyunk egy finom kupa bort, örömet ott lelsz, ahol érsz, de itt még híja sose volt. Bortól szomjazunk legkivált, bortól szomjazunk legkivált, cigányasszonyt csókolt a pap, rágondolt, s félreprédikált.

Nemes Nagy Ágnes fordítása

A bor dicsérete a világirodalomban

A magyar bor dicséreteGottfried Benjamin Hancke

Mások Frankhon boráért hadd rajongjanak csak,
magasztalják spanyol vagy olasz bor ízét,
vagy azt dícsérjék, melyben sirászi tűz ég:
magyar vessző nedvét kívánom én magamnak.
Ki csínján issza csak, életét megnyújtja annak,
ily nektár nem csiklandja az istenek ínyét,
nem szűr ilyent a Rajna és a Mosel-vidék,
azért, Duna, minden folyónál boldogabb vagy!
Erő sarjad ki az aranyból: régi dal,-
magyar föld ontja az arany legremekebbjét,
a hegy tele arannyal, hát a nemes ital
ily erőssé, mint itt, másutt hol nevelkednék?
Én azt hiszem: Kánában a mennyegzői bor,
az is magyar földben termett valamikor.

A bor dicsérete a világirodalomban

Bor és bordal az irodalomban

A bor dicsérete a magyar irodalomban » A bor dicsérete a külföldi irodalomban »

Bordal » Gondolatok a borról » Gondüző borocska mellett - Bordalverseny »

Bor és bordal az irodalomban

A bor dicsérete a világirodalomban

Címkék: bor

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Köszönöm Marika, hol akadtál erre a borral kapcsolatos gyűjteményemre? Alaposan beleáshattad magad a blogjaimba, hogy rátaláltál.
Mi is kell a jó hangulathoz? finom kaja jó bor és egy cigányzenész.

Válasz

László Mária üzente 13 éve


Bocsánat, a Bordal címében elírás van. A címe helyesen:

Bacchus köszöntése ! ( a "d" nem kell )

Válasz

László Mária üzente 13 éve


László Mária
Bacchus köszöntésed ( Bordal) zeneszerző: Siliga Miklós


Jó Bacchus ,igyunk most, koccintsunk rád
Boroknak Istenét köszöntsük hát,
Mert a bor, míg élünk, nagy kincs az minékünk,
Nélküle elveszne ez a Világ !

Századok múlhatnak, viszályok dúlhatnak
Vígaszt hoz minékünk a jó nedű,
Amíg csak világ lesz, kezünkben pohár lesz,
Addig a szívünkben él a derű!

Vén Bacchus köszönjük, amit adtál..
Gyöngyöző boroknak friss zamatát,
Mert amíg bort iszunk, vidáman dalolunk,
Sosem lesz szívünkben szomorúság!

Századok múlhatnak, viszályok dúlhatnak,
Vígaszt hoz minékünk a jó nedű,
Amíg csak világ lesz, kezünkben pohár lesz,
Addig a szívünkben él a derű!!!

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu