A tenger és óceánok alját néhol több tizezer kilóméteres szakaszon repedésvölgyek tagolják. Ezek mentén az izzó magma áttörve a  kérget az óceán aljára ömölhet, és ekkor érintkezik az óceán vizével. A feltörő láva  sokszor hatalmas gáztömegek kiséretében érkezik. A gázok a tengerviz áramlása közben elszakadhatnak, attól a helytől ahol felszinre törtek.Ezek a gázdus viztömegek egyszer csak egy kiszámithatatlan helyen és időben felszinre kerülnek. A gázok a folyadéktól elkülönülnek és intenziv pezsgés kiséretében a légtérbe lének.A gázok a viz felszinén, illetve bizonyos magasságra felhalmozódnak és ott különféle fizikai és kémiai reakciókat produkálnak. E szerint nem azért süllyed el a hajó vagy zuhan le a repülőgép, mert a gázmérgezésben meghalt személyzet nem képes irányíítani azt, hanem éppen fordítva, a gázömlés miatt süllyed el a hajó, vagy zuhan le a repülő, melynek következtében vizbe fullad a személyzet, vagy éppen gázmérgezésben hal meg.

A hajót irányítók előre nem érzékelik a veszélyt, csak akkor tapasztalják a bajt, amikor a hajó már a pezsgő vizben halad, akkor viszont már késő bármit is tenni. A hajó rohamosan süllyedni kezd. S még ha a tengerbe is ugranak például mentőmellénnyel, vagy akár csónakkal, azok is rohamosan süllyedni fognak.

S a műszerek miért zavarodnak össze?

Az emlitett gázok tele vannak elektromos töltéssel, ezek folyamatosan áramlanak. Ennek hatására mágneses tér keletkezik, amely zárlatot okozhat az elektromos berendezésekben.

Forrás:http:www.mek.iif.hu