Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Közvetlenül Kairó határában, a sivatagban emelkedik a három világhí­rű gisai piramis: a legfiatalabb és legkisebb is egyben, Menkauré király piramisa, a közepes méretű, Khephrén fáraó piramisa, végül pedig a legnagyobb és legidősebb, melyet Kheopsz, vagy Hufu királynak tulajdonítanak. Menkauré és Khephrén fáraó piramisai – éppúgy, ahogyan ­Egyiptom másutt található hasonló építményei – temetkezési helyek voltak; ez sohasem volt kétséges. E két piramis semmi olyat nem nyújt, amitől az igazságot kereső emberi szellem újra és újra lázba jöhetne.

Más a helyzet a Nagy Piramissal. Már az ókorban is a világ egyik csodájának számított, és az akkoriban csodának számító építmények közül ez az egyetlen, melyet nem tépáztak meg az évezredek. Óriási kőtömbjei dacolnak az idő vasfogával. A piramis rendeltetése azonban még mind a mai napig nem nyert biztos magyarázatot. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis szintén királyi temetkezési hely volt, csupán analogikus következtetés, nem pedig bizonyított tény. Helyzetének, alakjának és méreteinek külön­legessége, mindenekelőtt azonban a járatok és a kamrák egyedül itt látható elrendezése, máig rejtélyt jelent a világ számára. Fenn­költsége szinte mágnesként vonzotta és vonzza még ma is az embereket, és megosztottságot idézett elő az emberi szellemek kö­ré­ben: Az egyik oldalon azok állnak, akik a száraz tényeket gyűj­tögetik, melyeket azután nem tudnak értelmezni, a másik oldalon pedig azok, akik a tudás birtokában megépített „kőhegyben” még tit­kos, rejtett ismereteket sejtenek.

Már a piramis külső formája is elgondolkodtató: egy olyan építmény áll előttünk, mely nem más, mint egy egyszerű geometriai forma. Ám micsoda forma! Itt alkalmazták először a tetraéder alakot, a szabályos négyoldalú gúla alakját, mely sajátos szimbolikus jelentéssel bír: Ez az egyetlen test, mely négyzet formából – az anyagi teremtés ősi jelképéből – emelkedik fel folyamatosan és arányosan a csúcsig, ahol „elillan” az anyag. A piramisnál még egyértelműbb, mint az eget ostromló gótikus dómoknál, hogy ez a világos egyszerű forma a testet öltött vágyódás, a Fényhez vezető út képmása.
 
 

gral-hu.net

Címkék: egyiptom piramis

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu