Kis türelmet...
16 éve | 0 hozzászólás
A kelet-ázsiai térség egyik legproblémásabb kérdése Tajvan. A jelenleg 21 milliós lakosságú sziget a 17. század végétõl Kínához tartozott, de 1895-tõl egészen 1945-ig Formosa néven japán fennhatóság alatt állt. 1949-ben a kommunisták és a nacionalisták (???, Guómíndãng, ?Nemzeti Párt?) polgárháborújának végén a vesztes Kuomintang-hadsereg és kormányzat Tajvan szigetére menekült, s ott rendezkedett be. Mivel a Kuomintang álláspontja szerint a Tajvanra menekült kormány az 1912-ben kikiáltott Kínai Köztársaság legitim képviselõje, Tajvan saját magát hivatalosan Kínai Köztársaságnak nevezi.
16 éve | 0 hozzászólás
Hongkong szintén jelentéktelen halászfalu volt egészen addig, amíg az 1842-es nankingi és az 1860-as pekingi szerzõdéssel Anglia ellenõrzése alá nem került a Hongkong-sziget, illetve az ezzel szemben fekvõ Kowloon-félszigetet (??, Ji?lóng). 1898-ban Anglia 99 évre bérbe vette a Kowloon melletti ún. Új Területeket is, amelyek így szintén a brit koronagyarmat részei lettek. Hongkong a II. világháború után indult gyors fejlõdésnek, amikor vetélytársa, Sanghaj a kommunista uralom alatt hanyatlásnak indult.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaság fõvárosa. Ez az ország politikai központja, itt állnak a központi szervek (Államtanács, Központi Bizottság, Országos Népi Gyûlés stb.) hivatalai, de emellett a város fontos ipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központ is. Kína világhírû mûemlékei közül sok Pekingben, illetve a környékén található, például a Tiltott Város (??, G?g?ng), az Ég Temploma (??, Ti?ntán), a Nyári Palota (???, Yíhéyuán), a Nagy Fal (??, Chángchéng) stb.
16 éve | 0 hozzászólás
Kína éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelõen Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak: tavasszal és nyáron a Csendes-óceán felõl érkezõ meleg monszun szelek sok csapadékot hoznak, így a nyár Kína nagy részén meleg és csapadékos.
16 éve | 0 hozzászólás
Erõsen leegyszerûsítve azt mondhatjuk, hogy Kína területe nyugatról keletre lépcsõzetesen lejt. Nyugaton nagyrészt magas hegységek találhatók Himalája (????, X?mãl?yã), Kunlun (??, K?nlún), Tiensan (??, Ti?nsh?n) stb.], valamint a Csinghaj-tibeti-fennsík (????, Q?ngz?ng g?oyuán), innen keletre haladva egyre alacsonyabb hegységek és fennsíkok következnek, s végül az ország keleti felének nagy része alföld. Az ország szárazföldi területének több mint kétharmadát hegységek foglalják el.
16 éve | 0 hozzászólás
A körülbelül Európa méretû ország a következõ államokkal határos: Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság), Oroszország, Mongólia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Bhután, Myanmar (Burma), Laosz és Vietnam. A kínai szárazföldet keleten és délen a Pohaj- (??, Bóh?i), a Sárga- (???, Huángh?i), a Kelet-kínai- (??, D?ngh?i) és a Dél-kínai-tenger (??, Nánh?i) szegélyezi**. A kínai felségvizeken több mint 5000 sziget fekszik, amelyek közül a két legnagyobb Tajvan (??, Táiw?n) és Hajnan (??, H?inán).
16 éve | 0 hozzászólás
Kínában a legfontosabb politikai szervezet a Kínai Kommunista Párt (KKP, Zhongguo Gongchandang). A KKP-n kívül még nyolc politikai párt és nyolc jelentõsebb népi szervezet mûködik. Ezek a szervezetek részt vesznek az állam irányításában. A párt jellegû szervezetek közé tartozik a Guomindang Kínai Forradalmi Bizottsága, amely 1948 januárjában alakult. Jelenleg több mint ötvenháromezer tagot számlál, akik nagyobbrészt a korábbi Guomindang tagjai voltak, illetve akiknek történelmi kapcsolataik vannak a Guomindanggal.
16 éve | 0 hozzászólás
A felsõfokú népi bíróságok a tartományokban, az autonóm területeken és közvetlenül a központi kormány alá tartozó nagyvárosokban mûködnek. A középfokú népi bíróságok a közigazgatással rendelkezõ megyékben, az autonóm megyékben, a központi kormány alá tartozó nagyvárosokon belül és az autonóm területek igazságszolgáltatása alatt álló viszonylag nagyobb városokban mûködnek. Az alsó fokú népi bíróságok a járásokban, a városokban, az autonóm járásokban és a nagyvárosi kerületekben mûködnek.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaságban az állam törvényes igazságszolgáltatási hatalmát a népi bíróságok gyakorolják. A Legfelsõbb Népi Bíróság, a különbözõ szintû helyi népi bíróságok és a különleges népi bíróságok ? mint pl. a katonai bíróság ? gyakorolják ezt a hatalmat. A Legfelsõbb Népi Bíróság ellenõrzi az összes többi bíróságot. Felelõsséggel tartozik az Országos Népi Gyûlésnek és az Állandó Bizottságnak. A Legfelsõbb Népi Bíróság elnökének hivatali ideje öt év, s legfeljebb csak két egymás után következõ ciklusban láthatja el tisztségét.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyûlése által hozott határozatok, rendeletek és törvények végrehajtásáért az Államtanács (vagyis a kormány) felelõsséggel tartozik az Országos Népi Gyûlésnek vagy az Állandó Bizottságnak. Az Államtanács tagjai közé tartozik a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok és a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsõbb Ellenõrzési Fõigazgatóság vezetõje, valamint a fõtitkár.
16 éve | 0 hozzászólás
Az Országos Népi Gyûlésnek széles feladat- és hatásköre van. Ebbe beletartozik az, hogy módosíthatja az alkotmányt, illetve ellenõrzi annak betartását. Törvénybe iktatja és módosítja a bûncselekményekre, az állami szervezetekre és az egyéb fontosabb területekre vonatkozó alapvetõ szabályokat. Megválasztja a Kínai Népköztársaság elnökét és alelnökét. A miniszterelnök javaslata alapján dönt a miniszterelnök-helyettesek, az államtanácsosok, a minisztériumok és a bizottságok vezetésével megbízott miniszterek, a Legfelsõbb Ellenõrzési Fõigazgatóság vezetõjének és az Államtanács fõtitkárának jelölésérõl.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaságban az Országos Népi Gyûlés a legfõbb államhatalmi szerv. Az alkotmány szerint csak az ONGY módosíthatja az alkotmányt, hozhat törvényeket és dönthet az ország politikai élete szempontjából jelentõsebb kérdésekben. Az ONGY-ben egyaránt képviselve vannak a tartományok, a központi kormányzat alá rendelt városok, a fegyveres erõk választott küldöttei, valamennyi nemzetiség, ?demokratikus párt? és szervezet.
Az ONGY tagjait ötéves idõtartamra választják meg.
16 éve | 0 hozzászólás
A KNK elnökét és alelnökét az Országos Népi Gyûlés választja meg, a szavazati és választhatósági joggal rendelkezõ 45. életévüket betöltött állampolgárok közül. Az elnök és az alelnök megbízatása öt évre szól, s csak két egymást követõ cikluson keresztül tölthetik be a posztjukat. Az elnök hirdeti ki az ONGY vagy az Állandó Bizottság határozatait és törvényeit. Kinevezi vagy felmenti a miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyetteseket, az államtanácsosokat, a minisztériumok vagy bizottságok vezetésével megbízott minisztereket, a Legfelsõbb Ellenõrzési Fõigazgatóság vezetõjét és az államtanács fõtitkárát.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaság megalakulása óta négy alkotmányt fogadtak el (1954, 1975, 1978 és 1982). A jelenlegi alkotmányt az ötödik Országos Népi Gyûlés 1982 decemberében megtartott ülésén fogadták el. Ezt az 1982-es alkotmányt két alkalommal módosították: elõször 1993-ban, majd 1999-ben. Az alkotmány összesen 138 cikkelybõl áll, s a bevezetésen kívül négy fejezetre oszlik: általános elvek, az állampolgárok alapvetõ jogai és kötelességei, az államszervezet, valamint a nemzeti zászló, a nemzeti címer és a fõváros.
16 éve | 0 hozzászólás
A Kínai Népköztársaság (KNK) 1949-es megalakulását követõen néhány évig katonai közigazgatás mûködött az országban. A polgári közigazgatásra való áttérés a rendezetlen belsõ állapotok és a koreai háború miatt csak 1952-ben indult meg. A belsõ rend megszilárdulása és a koreai háború lezárulása tovább segítette az áttérést. A Kínai Kommunista Párt (KKP) 1952. decemberi állásfoglalása nyomán a kormány 1953 februárjában egy törvényt fogadott el, amely rendelkezett az országos és a helyi népi gyûlések tagjainak megválasztásáról.
16 éve | 0 hozzászólás
1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos lépéseket tett a tervgazdaság piacgazdasággá alakításáért. A mezõgazdaságban felhagytak a korábbi erõszakos kollektivizálással, helyette áttértek az állami gazdaságokra. A szolgáltatásban és a könnyûiparban megjelenhetett a magánszféra, amely az ország meghatározott területein egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A párt befolyását a gazdaság minden területén csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok vezetõsége kapta kézbe az irányítást.
16 éve | 0 hozzászólás
A Qin-dinasztia, majd az azt követõ Han- és Jin-dinasztia uralkodása során Kína óriási fejlõdésen megy keresztül. Azonban a virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása vet véget, amely következtében Kína 589-ig sok részre szakadva marad. Az 589-ben, a Sui-dinasztia által egyesített Kína, késõbb a Tang-dinasztia vezetésével 875-ig ismét egységes, amikor is sok fejedelemségre esik szét, eljön az ?öt dinasztia kora?, amely 960-ig tart. A Song-dinasztia vezetése alatt Kína újraegyesül, amíg 1127-es dzsürcsi hódítás, majd az 1279-es mongol betörés után véget ér a kínai uralkodók kora.
16 éve | 0 hozzászólás
Kína az egyik legõsibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földmûvelõ életmód.
A mondabeli elsõ kínai császár Huang Di, i. e. 2100-ban megalapítja az elsõ kínai államot a mai Peking környékén, majd megkezdõdik a többi kínai királyság kialakulása is.
I. e. 221-re teszik, hogy a Qin állam Zheng vezetésével legyõzi a többi tizenegy nagy fejedelemséget, és létrejön az egységes kínai állam.
A ?Kína? szó valószínûleg német közvetítéssel az angol nyelvbõl származik. Az angol China és Sino- szó valószínûleg a Qin (?) dinasztia nevébõl származtatható, bár egyes elképzelések szerint a tea (?, chá), illetve a selyem (?, s?) szóban keresendõ a szó eredete.
Ami a kínai nyelvû Zh?ngguó (??) szót illeti, ez magyarul annyit tesz, mint Középsõ birodalom vagy Középsõ királyság. Azonban a jelentéstartalma a szónak folyamatosan változott a korai idõszakokban Kína a Sárga folyó (??, Huánghé) körüli fejlett királyságokat, késõbb egészen a Jangce (??, Chángji?ng) vidékéig tartó területeket, míg a Tang-dinasztia alatt az úgynevezett barbár (nem kínai) rendszert is így nevezték.
16 éve | 0 hozzászólás
Kína/China
2001-2004-es adatok
Terület: 9,596,960 km2Elektromos áram termelés 1.312 trillió kW (2001)Lakosság: 1,298,847,624Olaj termelés: 3.3 millió hordó/nap (2001)Legmagasabb pont: Mount Everest 8,850 mFöldgáz termelés: 30.3 billió m3 (2001)Legalacsonyabb pont: Turpan Pendi -154 m Export: 436.1 billió $ (2003)Fõváros: PekingImport: 397.4 billió $ (2003)Fizetõeszköz: jüan CNYGDP: 6.449 trillió $ (2003)Nyelv: kínai dialektusokGDP növekedés : 9.1% (2003)Internetkód: .cnGDP/fõ: 5,000 $ (2003)Közutak hossza: 1,402,698 kmInfláció: 1.2% (2003)Vasutak hossza: 70,058 kmIpari növekedés: 30.4% (2003)
maginfo.hu
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kínai filozófia
16 éve | 0 hozzászólás
Három hagyományos kínai filozófiai iskolát tartunk számon: a taoizmust, a konfucianizmust és a buddhizmust. A konfucianizmus bölcselete kifejezetten etikai, Konfuciusz mindig elhárította, hogy metafizikai kérdésekkel foglalkozzék. Gondolatai a konkrét életre az emberre öszpontosulnak. A konfucianizmus a tökéletes, a lelkiekben nemes ember (junzi) ideálját helyezi elõtérbe.
A taoizmus klasszikus könyve a Tao Te King (Kr.e. V.-III. sz.), amelyet Lao-ce-nek tulajdonítanak. A könyvnek nincsen vallásos tartalma, hanem az embert körülvevõ ember törvényszerûségeit foglalja össze.
Címkék: filozófia kína
Tovább