A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat ugyanakkor arról számol be, hogy a kőkorszak embere még egyáltalán nem tudta megemészteni a tejet, így a táplálkozásából ez az elem mindenképpen hiányozhatott.

A mainz-i egyetem kutatója, Joachim Burger vizsgálatai elsősorban genetikai jellegűek voltak: a neolitikum korából származó csontvázak genetikai állományának vizsgálatából az derül ki, hogy a kőkorszak embere felnőtt korában nem rendelkezett a tejcukor lebontásához szükséges laktáz enzimmel.

Bár az emlősök szinte kivétel nélkül isznak tejet, ám születésüket követően fokozatosan elvesztik azt a képességüket, hogy megemésszék a tejben található laktózt. Az emberek között sem ritka a tejérzékenység: Ázsiában és az amerikai őslakók körében egyáltalán nem ismert a tejfogyasztás, mivel genetikai öröklés miatt nem rendelkeznek a laktózt lebontó enzimekkel. Inkább az jelenti a kivételt, hogy az emberek képesek tejet inni.

Elsősorban Észak- és Közép-Európában, valamint Dél-Európa egyes vidékein öröklődött át a „tejivás képessége” – mondta el a National Geographic News-nak Burger.

Ugyanakkor a tyúk vagy a tojás kérdésre is választ kaptak a tudósok, ugyanis Burger kutatásai szerint előbb terjedt el az állattenyésztés Kr.e. 9000 körül, s csak ezt követően (Kr.e. 8000 körül) alakultak ki a tej fogyasztására alkalmassá tevő gének az európai emberben.

Az evolúciós küzdelemben a tej fogyasztása kétségkívül előnyt jelentett, hiszen ínségesebb időkben is megfelelő táplálékhoz juthattak azok, akik képesek voltak megemészteni a tehéntejet.

geographic.hu