Mindig megtalálsz engemet.

Amikor fáradt vagy nagyon, s nincsen már, aki felkeres,
Mikor gond ül az arcodon, mindig megtalálsz engemet!
Amikor szomorúság gyötör, úgy kell a vigasz, mint a víz,
Mikor a bánat súlya összetör, akkor is mindig bennem bízz!
Amikor nincs, ki meghallgat, pedig beszélni kell neked,

Melletted mindenki elballag, gyere, keress meg engemet!
Amikor nem kell más, csak mosoly, s mindenki rideg, mint a jég,
Mikor mindenki túl komor, akkor is hozzám gyere még!
Néha csak jó szó kellene, valaki fogja meg kezed,
S nincs senki, kitől megkapod, hívjál, én ott leszek veled!
Amikor váratlan öröm ér, senki nincs, kivel megosztanád,
Vagy talán rád tör egy szenvedély, hadd legyek néked társaság!
Ha magány kínozna bús éjjelen, vagy útra kelnél, de nincs kivel,
Mindig számolhatsz énvelem, veled megyek, ha menni kell!
Ha elvesztenéd mindened, s már hited sem maradna meg,
Ne feledj, számíthatsz énreám, megtalálsz mindig engemet!

( Szuhanics Albert )