Kis türelmet...
7 éve | 0 hozzászólás
Beteg vagyok szerelmem, a te
beteged,
Hiányzik az ölelő karod, s a lélegzeted.
Letérdel a felhő, a Napnak sugarától,
Ami szívemre hajlik, s üzen e világból.
Rabságomról üzen, most oly
távol tőled,
Hisz rabbá tett engem édes szerelmed.
De boldog a rabság, én büszkén viselem,
Öröm könnyek folynak fáradt szememen.
Ahogyan a Napnak sugara
hozott rügyet,
Úgy hoztál te a szívembe örök szerelmet.
Csókod börtönöm néma ajtajának kulcsa,
Azt ki, csak ölelő karod érintése nyitja.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Én ezt érzem
7 éve | 0 hozzászólás
Tudod, amikor kinézek az ablakon, sokszor könnyes lesz a szemem,
És gyakran gondolkodom azon,miért van az, hogy nem vagy velem.
Úgy érzem, csak egy árva csillag vagyok, amit talán senki sem lát,
Mert a többi is ott ragyog, s rajtuk senki nem lát át.
Néha félek, de te nem fogod a kezem, nem érzem tested melegét,
Nem mesélsz a szerelemről nekem, szívem így téped szerte-szét.
Álomvilágban élek, de még így se jó,
Hiszen egyedül az álmok se szépek, s nem indul a csodahajó.
Címkék: szerelem vágy
Tovább