Ma, ahogy ballagtam a munkába, jutott eszembe az egyik kedvenc versem. Dunai Tamás előadásában hallottam először és életreszóló élmény volt. Erről eszembe jutottak emberek az életemből...Induljon most így a hét!

Paul Éluard: És egy mosoly

Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom
Mindig marad
A bánat mélyén is egy nyitott ablak
Egy ablak mely világos
Mindig marad egy álom ami virraszt
Vágy betölteni csillapítni éhség
Egy jó egy tiszta szív
Egy kitárt kéz egy nyílt baráti kéz
És figyelmes szemek
S egy élet amit meg kell osztani.

/fordította: Somlyó György/