Kis türelmet...
Megindító szerelem
Meginditó szerelmedet még visszaidézem,
nagyobb bukáson átfehérlik nagyobb szenvedésem, |
madár röpte szól, jajgat: zengő égbolt húrja, |
mi volt? könnyed hull, szivem a fájdalmat újra tanulja, |
mint nyár alatt zsongó táj, hancúrozó, boldog, |
megdermed lecsattanó télben s ragyognak zúzmara-foltok; |
dérrózsák, jégkankalinok; vörösbegy-raj buggyan, elvérzik, megalvad, |
vad alkonyként hírdet vesztett csatát, keserves diadalmat; |
madár röpte szól, repülő hófehér csíkja rajzolja dörögve |
el-eltünő arcod s mint a szivem, untalan újra kezdve. |
|
|
Hattyú sikoltás, ha majd felérünk sorsunk csúcsára, |
hattyú sikoltás leszel, ifjúságom örökre kitárva, |
a szívnéma áhítat, szűz pitvara gyönyörű hitemnek; |
ahogy szeretni akartunk, figyeld majd, úgy szeretnek. |
Zápor zizzenő szárnya, madár-nyüzsgés zúgása éled |
csontomban, elröppentél belőlem, behegedek, élek, remélek; |
visszahúzódom bőröm mögé, úgy figyelek új szerelemre, |
csapdákra, kínra, kudarcra, veremre ügyet se vetve; |
madár röpte szól, jajgat: zengő égbolt húrja |
feszül fejemnél s szívem a fájdalmat újra tanulja.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
....kakukkfű....
...hu húúú, hu húúú, hu húúú....
lányok-fiúk....
a Lackfi Turkálójában találtam :))