Kis türelmet...
Megindító szerelem
Meginditó szerelmedet még visszaidézem,
| nagyobb bukáson átfehérlik nagyobb szenvedésem, |
| madár röpte szól, jajgat: zengő égbolt húrja, |
| mi volt? könnyed hull, szivem a fájdalmat újra tanulja, |
| mint nyár alatt zsongó táj, hancúrozó, boldog, |
| megdermed lecsattanó télben s ragyognak zúzmara-foltok; |
| dérrózsák, jégkankalinok; vörösbegy-raj buggyan, elvérzik, megalvad, |
| vad alkonyként hírdet vesztett csatát, keserves diadalmat; |
| madár röpte szól, repülő hófehér csíkja rajzolja dörögve |
| el-eltünő arcod s mint a szivem, untalan újra kezdve. |
|
|
| Hattyú sikoltás, ha majd felérünk sorsunk csúcsára, |
| hattyú sikoltás leszel, ifjúságom örökre kitárva, |
| a szívnéma áhítat, szűz pitvara gyönyörű hitemnek; |
| ahogy szeretni akartunk, figyeld majd, úgy szeretnek. |
| Zápor zizzenő szárnya, madár-nyüzsgés zúgása éled |
| csontomban, elröppentél belőlem, behegedek, élek, remélek; |
| visszahúzódom bőröm mögé, úgy figyelek új szerelemre, |
| csapdákra, kínra, kudarcra, veremre ügyet se vetve; |
| madár röpte szól, jajgat: zengő égbolt húrja |
feszül fejemnél s szívem a fájdalmat újra tanulja.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
....kakukkfű....
...hu húúú, hu húúú, hu húúú....
lányok-fiúk....
a Lackfi Turkálójában találtam :))