Eltelt a békés karácsony, a dirdurros szilveszter, sőt a 11-es év első hónapja is elsuhant, ideje ismét írnom ide, bele a Nagyvilágba.

Távolabbról kezdem. Már régóta, talán egy éve érzem, életem egyik korszaka lassanként lezárul. Örökké tevékenykedő Manó Monyolka létem véget ért, és apránként átléptem az odújából szemlélődő öreg boszorka létbe. Megöregedtem.

Ámde, minthogy még mindig mozog bennem valami, nem vonhatom ki magamat a világból és nem süppedhetek teljes tétlenségbe, megújulok, mint vén boszi!

Először is megváltam nem túl régi és még működő lapitopimtól, hogy segítőtársamul fogadjak egy új, erősebb masinát. Hiperszuper Lenó 2011 első hó 11.-én érkezett, felröppentettem rá a varázslatos operációs rendszert ötször, vagy talán hatszor, a kedvenc szöveg-, és képszerkesztőimet, szótárt, kártya, mahjong és egyéb játékomat, és íme! Most itt keringőzünk a virtuális térben.

Ráadásul, Lenó nem csak nekem mutatja meg a Nagyvilágot, engem is megmutat a Nagyvilágnak, mert felém pislog apró kameraszeme.

Szép Időket!

Csandi