Kedves Netvándorok!

Már lassacskán másfél éve nyugállományba vonultam, pontosabban, nem én, hanem dága Anyukám, minek következtében nem kell napi rendszerességgel bejárnom a munkahelyemre, óóó minő mámor!

Nem kelek fel kilenc előtt, és nem alszom el éjfél után, sem. Béke és nyugalom vesz körül, ritkán gurulok odakint.

De miért is közlöm ezt most?! Mert eme életmódnak köszönhetően, megírtam első meseregényemet. Bár még csiszolgatom, úgy tűnik, kész!