Mint sokan mások, én is hajlamos vagyok a gyűjtögetésre. Megveszek ezt meg azt, és hamarosan kiderül, hogy ez is, meg az is teljesen felesleges, úgyhogy rábeszéltem Anyut, menjünk ki a vásárba, hogy túladjak a kacatjaimon.

Bevetettem egy új marketingelemet, a tőlem elvárható, nem túl erőteljes, ámde hatékony, víg rikoltozást: "Tessék! Csak tessék! Olcsó a kacat! Vegyék vigyék! Pár forintér adom! Tessék, tessék!"

Meg is lett az eredménye, a kacatjaim fele elfogyott, és meglepően sokat kerestem. Ami a legjobb, rettentően élvezem az efféle produkcióimat. Süt a nap, nyüzsi van körülöttem, beszélnek velem mindenféle emberek, egyszóval, buli!

Igaz, hiába veszem fel a legszebb kardigánomat, egyesek szemében így is, úgy is koldusalakú vagyok, akit "kiraktak árulni", de szerintem az előítéletek ellen egyféle módon lehet küzdeni:

Ellenpéldát kell mutatni!

Szép időket! Csandi