Önkéntesen karanténba vonultam. Vagy inkább önkényesen karanténná nyilvánítottam a lakást. Nem mozdulok ki itthonról, míg el nem vonult a járvány. Nem mintha úgy egyébként túl sokat csavarogtam volna odakint, no de most már gondolatban se merészkedek ki.

A nővérkém úgy hallotta: "még az érettségiket is befolyásolni fogja a H1N1 járvány", ami annyit jelent, hogy idebent maradok, amíg el nem jön a nyár. Nyáron pedig a negyven fokos hőségben naná, hogy nem megyek ki!

Természetesen most csak viccelődök, sétálgatni jó, és fogok is (gázálarcban), mert a környékünk -- az, amit mutattak a híradóban, a patkányos --, már teljes mértékben megújult. A múlt héten átadták a teret, utcát. Nagy muri volt, jó hangos, hogy én is mindent halljak a szobámban csücsülve.

A kis cinkék visszajöttek! Pár napja négyen-öten sürgölődtek az ablakomban, a műanyagpalackból fabrikált madáretető körül. Szépen sorbaálltak, amíg az egyik csipegetett, a többiek vártak, figyeltek. Mindenki eszegetett kicsit, és elröppentek.

Mindenkit szívből üdvözöl, a betegeknek jobbulást kíván: Csandi