Ma megroppant a jobb térdem is. Még a hétfői vízi balesetemkor megütöttem, de csak elhanyagolható módon, ezért igyekeztem megfeledkezni róla. Csakhogy ma egy szokásos mozdulatnál: ripiropi.

Hiába, luxus nekem ez a két láb! Nem mondom, csodaszép rajta mamusz, lóbálni is nagyszerűen lehet, de túl sok a vesződség vele.

Odaadjam az első pitbullnak, akivel összefutok? Nem, azt azért mégse.

Szép időket!

Csandi