Réges-régen, 2006, 2007 nyarán azzal kezdtem a napjaimat, hogy vízfestményeket pingálgattam a Mozgi Klub udvarán. Laci ápolónk, akit olykor smasszernek becéztem, már jó előre kipakolta az asztalkámat, arra pedig a festegető eszközeimet, úgyhogy én hajnali fél nyolckor csak átsuhantam a kihalt Klubon, leparkoltam az üres papír előtt, lassított villámmozdulattal felkaptam az ecsetet és nekiláttam az aznapi műremeknek.

Titokzatosságot, rejtélyt érzek erről a képemről. Ez a mély-sötét, fekete macska tud valamit, amit sosem fog elárulni nekem.

Szép időket!

Csandi