Szombaton elvegyültem a pécsi éjszakában.

Kihagytam a kaszinót meg a nájtklubot, de megnéztem a Sheketak sót, itt felszólításra táncra perdülünk:

Ott vigyorgok a tömeg mögött. Nem látszom, mert kicsi vagyok, öreg-gyerek, ahogy egy kislány mondta. A gyerkőcöknek általában én minden egyéb látványosságnál érdekesebb vagyok, és ez nagy kiváltság. Ők mindent tudnak, a személyemet is mindig pontosan megnevezik, mint például játéknéni, vagy öreg-gyerek.

Tény, hogy egy megöregedett gyereket képes elvarázsolni egy lézersó! Táncoló festék, beszínezi a teret, az embereket és engem is.

Nézelődünk, tanakodunk a téren, merre induljunk tovább?

Szép időket!

Csandi