Romolus és Rémus, az ikerpár anyja Rhea Sivia Vesta papnő , apjuk Mars isten volt. A szülők úgy határoztak, hogy nem ölik meg a gyermeküket, hanem a sorsukra bizzák őket, csináljanak az istenek velük amit akarnak. Fűzfából teknőt  faragtak és abba tették a csecsemőket.  A folyó víze felkapta a teknőt és az akkor épp megáradt Tiberis magával sodorta az ikreket. Végül egy vén fügefa lábánál megakadt a teknő. Isteni apjuk Mars egy anyafarkast küldött hozzájuk, egy fiait elvesztett félelmetes vadállatot.

A farkas nem bántotta a kicsiket, hanem anyai gondjaiba vette őket. Emlőit nyújtotta és úgy adott nekik friss farkastejet. Megjelent a harkály, Mars kedvenc madara édesgyökeret és mézes gyümölcsöt hozva a csőrében, Igy talált rájuk egy derék pásztor, Fanstulus Amulius király nyájának őrzője. Haza vitte és feleségével Acca Larentával felnevelték őket. Szép erős fiuk lettek, maguk is pásztorok.Társaik közül hamar kitüntek bátorságukkal és okosságukkal. Törvényt szolgáltattak nekik. Szembeszálltak a nyáj rablóival, felkutatták és hazavitték az eltévedt barmokat.

Kettejük közül különösen Romolus tűnt ki vezetésre termettségével.

(Római regék és mondák  Boronkai Iván feldolgozásából).