A kávé

   Mint üdítő, frissítő hatású ital Európában a XVII. század óta ismeretes. Kezdettől fogva kedvelt ital volt, és ezért a kávécserje termesztése éppen úgy, mint a kávé ivása, gyorsan elterjedt a Föld különböző országaiban. A kávéból készült ital igen kedvelt, nemcsak remek zamata, hanem élénkítő serkentő hatása miatt is, amely a koffeintartalomtól ered. Fogyasztása csökkenti a fáradtság, a kimerültség és az álmosság érzését. Mértéktelen fogyasztása azonban kedveződtlenül befolyásolja a szívműködést, az egészséget.

A kávé legendája
A legenda szerint egy Kaldi nevű abesszín pásztor, aki egy kolostor közelében legeltette nyáját, egy nap arra lett figyelmes, hogy juhai igen élénken viselkednek. Megdöbbenve látta, hogy állatai egy cserjét rágnak, melynek gyümölcse okozza éberségüket. Kaldi kipróbálta a különös termést, ami éppúgy hatott rá, mint a juhokra. A kolostorban lakó szerzetesek elcsodálkoztak a pásztoron, és alaposan megvizsgálták a cserjét. Az abból készült főzet az elmúlt évszázadokban a világ egyik leghíresebb itala lett.

A kávé készítése
   A kávé készítéséhez finomra őrölt, jó minőségű pörkölt kávéra vagy kávékeverékre van szükségünk. Legfinomabb a frissen pörkölt kávé.
   A kávé készítésének többféle módja szoksásos. Nálunk legkedveltebb az eszpersszókávé. Kondenzációs eljárással készül, ami azt jelenti, hogy a pörkölt kávé örleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le (kondenzál) forró folyadékká. 1 dkg pörkölt kávéból így módon valamivel több, mint 0,1 g koffein kerül a kész feketekávéba.
   A lombikkávé készítésekor a szűrőre helyezett, finomra őrölt pörkölt kávét forró vízzel vonják ki. A kivonásos eljárás esetén az őrölt kávét szitafenékre helyezik, és rajta több részletben forró vizet, majd a lecsöpögő kivonatot bocsátják keresztül, s így a kávéból a vízben oldható anyagok kioldódnak, kilúgozódnak. Legkevésbé jó a régi forralásos módszer. Az őrölt kávét a kávéfőző edényben forró vízzel öntik le, két-háromszor csaknem forrásig melegítik, majd pár percig ülepedni hagyják, leszűrik, és csészékbe töltik. Így készül a törökös kávé is, de ezt nem szűrik le. Itt a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak.
   Kávékészítéshez mindig friss ivóvizet, csapvizet, használjunk. Huzamosabb ideig forralt, melegen állott, ún. bojler-víz használata kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét. Alapvető szabláy, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni. Forraláskor ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kihűlt feketekávé újramelegítése is rontja az illatot, zamatot.
   A feketekávénak tápértéke gyakorlatilag nincs, de cukor, tej, tejszín vagy tejszínhab hozzáadásával élvezeti és tápértékben egyaránt igen finom, értékes italokat nyerhetünk. Különleges párlatok (konyak, brandy) adagolásával az élénkítő hatás és élvezeti érték egyaránt fokozható.

Szimpla fekete
3 g őrölt kávé kb 4 cl italt ad

Dupla fekete
6 g őrölt kávé ad egy adagot (5-6 cl)

Feketekávé tejszínnel
6 g őrölt kávé főzete (kb 6 cl), 25 g tejszín (16%-os zsírtartalommal), cukor ízlés szerint

   Sok külföldi országban a feketekávét kevésbé töményen készítik és fogyasztják, mint nálunk. 1 pohár azaz kb. 1,5 dl átlagos erősségű feketéhez pl. Svájcban 5-8 g babkávét számítanak. Ugyanilyen mennyiségű, azaz 1,5 dl erős feketéhez 14-16 g babkávét adnak.

Kávéreceptek
Manapság a kávénak számtalan elkészítési formája ismeretes. Sok országban sajátos módon főzik, ízesítik a keserű italt, és a receptek a származási hely nevét viselik. Ínyencek számára ebből itt található néhány ínycsiklandó recept.

Angol kávé
   1 dupla fekete kávé, 1 tojássárgája, cukor ízlés szerint
Az alapanyagokat shakerben összekeverjük, csészébe öntjük, és szívószálat adunk hozzá.

Ír kávé
   1 dupla kávé, 2-4 cl whisky, tejszín, cukor ízlés szerint
A kávéban feloldjuk a cukrot, majd ehhez öntjük a whiskyt. A tetejére tejszínhabot teszünk.

Bécsi kávé (Kávéflip)
   1 dupla kávé, 1 tojássárgája, 1/2 dl tejszín, cukor ízlés szerint

Belga kávé
   1 dupla kávé, 1/2 mokkáskanál vanília, 2-4 cl amaretto likőr, narancshéjgerezd, tejszín, szegfűszeg a díszítéshez, cukor ízlés szerint
A kávéban jól elkeverjük a cukrot, hozzáadjuk a likőrt, a vaníliát. Felvert tejszínt teszünk a tetejére. A narancshéjjal és a szegfűszeggel díszítjük.

Holland kávé
   1 dupla kávé, 2-4 cl gin, tejszín, cukor ízlés szerint
A kávéscsészébe beletesszük a cukrot, a gint, és erre öntjük rá a forró feketét. Tejszínt öntünk hozzá ízlés szerint.

Mexikói kávé
   1 dupla kávé, 1 dkg kakaó, 2 kiskanál cukor

Olasz kávé
   1 dupla kávé, 1/2 gombóc vaníliafagylalt, 0,5-1 cl mandulaszirup, tört mandula a díszítéshez
A kávét és a szirupot összeöntjük. A fagylaltot hozzátesszük, és tört mandulával megszórjuk.

Eszkimó kávé
   1 dupla kávé, 1 gombóc vanília fagyi, tetején tejszín

Mézes kávé
   1 dupla kávé, 1 kiskanál virágméz

Tejszínes kávé
   1 dupla kávé, 1 kiskanál kakaó, 1/2 dl tejszín, 1 kiskanál cukor

Rumos kávé
   1 dupla kávé, 2 cl Portorico rum, 1 kiskanál cukor

Mazagran
   1 dupla kávé (hidegen 2-3 jégkockával), 3 cl brandy, néhány csepp Triple Sec, 3 kiskanál cukor

Melange
   1 dupla kávé, 1/2 dl felgőzölt tej, 1 kiskanál cukor

Mibõl készül a kávé?
A kávét a Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Új-Guineában termelt Coffea arabica és a Nyugat-Afrikából vagy Indonéziából származó Coffea robusta magjából, a babkávéból készítik pörköléssel. A Coffea arabica íze erõsebb, de pörköléssel és keverékekkel változtatnak rajta. A Coffea robusta jobban alkalmazkodik a meleg, nedves éghajlathoz, és kevésbé támadják meg a kártevõk.

Hogyan készül az instant kávé?
A kávészemekbõl a pörkölés után gõzzel és meleg vízzel kivonják az oldható anyagokat. Az oldatokat betöményítik, majd fagyasztva szárítják. Ebben az utóbbi folyamatban a vizet nagy vákuum alatt távolítják el a fagyott oldatból. A maradék a szilárd kávékivonat. A kávé ízesítõanyagait még a vízgõzös kezelés elõtt kivonják és félreteszik. Mielõtt a kávét – oxigénmentes légkörben, nitrogén vagy szén-dioxid alatt – becsomagolnák, az ízesítõanyagokat újra a kávéhoz adják.

Miért tart ébren a kávé koffeinje?
A koffein stimulálja az agykérget. Nagy mennyiségû koffein gátolja a foszfo-diészteráz enzimet, és befolyásolja a neuronok tüzelését.

Mit csinál még a koffein?
Ellazítja az apró hörgõk, az epevezeték, a gyomor- és bélrendszer, az érhálózat egy részének sima izmait, és fölgyorsítja az anyagcserét.

Rosszat tesz nekünk a kávé?
Attól függ, mit értünk "rossz" alatt. A kávé sok koffeint tartalmaz, például másfél deciliter (híg) instant kávéban kb. 60–70 mg koffein van. Hasonló mennyiségû tea kb. 50 mg koffent tartalmaz. Egy 375 ml-es Coca Colás dobozban kb. 48 mg koffein van, a Pepsi Colásban kb. 40 mg. A koffein szerencsére lebomlik a májban. A teában van egy kevés teofillin is. Ez a koffeinnél jobban ellazítja a hörgõk izmait, ezért asztma kezelésére használható.

Milyen gyorsan hat a kávé?
Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 percen belül az egész test szöveteiben kimutatható a koffein. Koncentrációja 20–30 perc múlva éri el a maximumot, és körülbelül 3–6 óra múlva, terhes nõk esetében még lassabban csökken a felére.

Hogyan készül a koffeinmentes kávé?
A koffeint oldószerrel vonják ki a kávéból. Régebben klórozott szénhidrogéneket használtak oldószerként (ezek hasonlítottak a vegytisztítók oldószereihez), de egyre inkább áttérnek a nagy nyomás alatt tartott szuperkritikus szén-dioxidra. Ez nem mérgezõ és nem módosítja az ízt.

Mit csinálnak a kivont koffeinnel?
A kólákba teszik.

Mi adja a kávé ízét?
A 2-furil-metántiol és a hasonló vegyületek, amelyek a pörkölés alatt is a kávéban maradnak.

A kávé, a teofillin és a 2-furil-metántiol szerkezetének vázalata