Jazz k�nyvek kiad�si �v szerint sorrendben (19)
Az adatb�zis aktualiz�l�sa folyamatos!

Sajnos a jazz t�mak�r�vel foglalkoz�, magyar nyelv� k�nyvek el�g ritk�n �s korl�tozott p�ld�nysz�mban jelennek meg, a r�gebbi kiadv�nyok gyakorlatilag el�rhetetlenek. Az id�k folyam�n azonban szerencs�nk is volt, mert az oldalon szerepl� k�nyveket - egy kiv�tel�vel -, az antikv�riumok polcair�l siker�lt beszerezn�nk. Ha tudsz olyan kiadv�nyr�l, mely m�g nem szerepel ezen az oldalon, k�rj�k klikkelj ide �s �rtes�ts r�la minket.

:: Endes Mih�ly - A Debreceni Jazznapok 30 �ve (2001)

Az emberis�g a tekintetben is k�t csoportra oszthat�, hogy szereti-e, vagy sem a jazz-zen�t. A m�faj kedvel�i maguk is sokf�l�k, fanatikusok, vagy csup�n alkalmi fogyaszt�k, elfogadj�k ezt a muzsik�t a maga teljess�g�ben, net�n egy kit�ntetett st�lusir�nyzat b�vk�r�ben lebegnek, s m�g hosszasan sorolhatn�nk a v�ltozatokat, �rnyalatokat. H�t a m�sik csoport, az ellenl�basok? Vel�k mi a helyzet? Egy biztos - �s ezt gyakran megtapasztaltam -, sz�mos k�z�l�k azzal sincs tiszt�ban, val�j�ban mi az, amit elutas�tanak. - Meg sem hallgatom - jelentik ki, a legnagyobb hat�rozotts�ggal, azt�n d�dolj�k, f�ty�r�szik a r�di�b�l, telev�zi�b�l �rad� dallamokat, kez�k-l�buk mozog annak �tem�re, s nem is sejtik, hogy a j�l ismert muzsika �ppens�ggel maga a jazz. �gy van ez rendj�n, ne �t�lj�k el �ket emiatt, sz�v�k joga a d�nt�s. Ha egyszer nem szeretik...

Pedig a k�n�lat hihetetlen�l sz�les, a paletta rendk�v�l soksz�n�, lehet �lni vele, szabad a v�laszt�s. Ugyanakkor aligha kell bizonygatnom, melyik t�rsas�ghoz tartoz�nak �rzem magam. Minden tiszteletem azok�, akik ezt a csod�latos zen�t m�velik, kompon�lj�k, meghangszerelik �s lemezre j�tssz�k, egy�tteseket szerveznek �s vezetnek - mennyi ny�ggel-bajjal -, sokan k�z�l�k eg�sz �let�ket v�gigutazz�k a �m�ma itt, holnap ott" mott�j�ra, s uram bocs�, j�l, vagy kev�sb� j�l (t�bbs�g�kre az ut�bbi �rv�nyes) meg�lnek bel�le. R�luk sz�l, nekik aj�nlom �r�somat, s nemcsak azoknak, akik elj�ttek hozz�nk, itt j�rtak v�rosunkban, Debrecenben �s muzsik�ltak, �nekeltek nek�nk�

 

:: Michael Jacobs - Fejezetek a Jazz t�rt�net�b�l (1999)

A XX. sz�zad a jazz �vsz�zada is. Az afrikai eredet�, de Amerik�ban sz�letett jazz az eg�sz vil�gon n�pszer� lett, s k�zben tucatannyi st�lusa, ir�nyzata alakult ki. Manaps�g az �vsz�zad mindegyik st�lus�t j�tsz�k valahol, �s minden jazzrajong� megtal�lja a neki legkedvesebbet. K�nyv�nk - ha nem is ad teljes jazzt�rt�netet - megjelen�ti a jazz fejl�d�s�t meghat�roz� szem�lyis�geket, sz�nhelyeket, st�lusokat. A k�nyv tulajdonk�ppen a jazz nagy "sztorija". Szerepl�i nem csup�n muzsikusk�nt jelennek meg benne,hanem sokat megtudunk csal�di k�r�lm�nyeikr�l, neveltet�s�kr�l, tehets�g�kr�l, k�zdelmeikr�l �s gyarl�s�gaikr�l. Emberi sorsukb�l �llt �ssze a nagy "sztori", egy darab a XX. sz�zadi zenet�rt�netnek (CD mell�klettel).

 

:: Simon G�za G�bor - Magyar Jazzt�rt�net (2 CD mell�klettel) (1999)

A Jazz �gy �l a k�ztudatban, mint alapvet�en afro-amerikai eredet� zene. A jazz t�rt�nete teh�t az amerik�ba behurcolt �s bev�ndorolt feket�k zenei vil�g�nak t�rt�nete. Lehet, hogy ez a kezdetek kezdet�n m�g igaz volt, de a jazz tal�n minden m�s st�lusn�l gyorsabban terjedt el eg�sz eur�p�ban, az eg�sz vil�gon. H�d�t�sa m�r nehezen k�vethet�, hiszen szinte egyszerre ihlette meg a klasszikus zen�szeket, vagy ak�r a vend�gl�k cig�nyzen�szeit is. M�ra egy�rtelm�, hogy a helyi trad�ci�kkal, n�pzen�vel k�lcs�nhat�sban, t�kr�zve egy-egy nagy egy�nis�g tan�t�sait, a jazz kialak�totta k�l�nleges nemzeti iskol�it... Megrendelhet� a szerz�t�l, �ra: 11.000 Ft. E-mail: info@pannonjazz.hu

 

:: Szerdahelyi Zolt�n - Volt egyszer egy fesztiv�l... (1999)

A Szegedi Jazz Napok t�rt�nete 1991 - 1998. Ez a k�nyv az�rt sz�letett, hogy az elm�lt esztend�kben a Szegedi Jazz Napokat l�togat� nagyk�z�ns�g sz�m�ra megk�nnyitse az eml�kez�st, az �lm�nyek ut�lagos felid�z�s�t. M�sfel�l az�rt, hogy nyilv�noss�got kapjanak azok a k�ros folyamatok �s t�rt�n�sek, amelyek e nemzetk�zi elismerts�g� rendezv�nysorozat megsz�n�s�hez vezettek. Megrendelhet� a szerz�t�l, �ra: 1.200 Ft mely tartalmazza az ut�nv�t k�lts�g�t. E-mail: szerda@kormend.hu

 

:: Turi G�bor - A Jazz ideje (1999)

K�t �vtized jazz t�m�j� �r�sait tartalmazza ez a k�nyv: cikkeket, interj�kat, portr�kat, riportokat, kritik�kat. A ritmikus improvizat�v zen�l�si gyakorlattal a hatvanas �vek beat- �s rock�r�let�b�l kij�zanodva a hetvenes �vek elej�n, egyetemista koromban ismerkedtem meg, s ma sem tal�lok magyar�zatot arra, hogy az alkalmi vonzalomb�l mi�rt lett tart�s, m�ly kapcsolat. Ez a munka a Zenem�kiad� �ltal 1983-ban kiadott "Azt mondom jazz..." c�m� k�nyv folytat�s�nak tekinthet�.

 

:: �zsi�s Erzs�bet - A Teleki t�rt�l Hollywoodig (1994)

Amikor azt k�rdeztem V�g Tommyt�l, a vil�gh�r� jazzmuzsikust�l, milyen messze van a Teleki t�r Hollywoodt�l, tr�f�san �gy v�laszolt:
- Egy saroknyira*
Csak k�s�bb j�ttem r�, hogy nem tr�f�lt Los Angelesben, ahol ma �l, ugyanazokkal az arcokkal tal�lkozik, akiket hajdan a VIII. ker�letb�l ismert. Ugyanazok a tulajdons�gok is jellemzik az embereket: a humor �s a szemf�nyveszt�s magasfok� ismerete. Aki hajdan�n �rtette a Teleki teret, az kiismeri mag�t Hollywoodban is, a st�di�k, a szt�rok, a sz�rakoztat�ipar vil�g�ban, ahol Vig Tommy annak ellen�re - vagy �ppen az�rt? - mert magyar, �ri�si karriert csin�lt. A null�r�l indult, amikor 18 �vesen, 1956-ban �szabad f�ldre" �rkezett, �s a nagy lehet�s�gek orsz�g�ban n�h�ny �v alatt eljutott a cs�csig. Ma 6 a vil�g egyik legjobb vibrafonosa, aki sz�mtalan film �s telev�zi�s sorozat zen�j�t �rta �s olyan szt�rokkal dolgozott egy�tt, mint Frank Sinatra, Judy Garland, Henry Mancini, Quincy Jones, Rod Stewart.

 

:: Kossuth Kiad� - Jazz Zen�szek Lexikona (1993)

A zenei ter�leten rendk�v�li tapasztalatokkal rendelkez� Guinness kiad� jazz ki kicso-d�j�nak magyar v�ltozat�val r�gen v�rt m�vet ad a jazzdkedvel� olvas� kez�be a Kossuth K�nyvkiad�. Ez az a k�tet, amelyb�l, ha megsz�lal a zene, a hallgat� v�gre v�laszt kap arra a k�rd�sre, hogy ki j�tszik, �s mit kell tudnia a m�v�szr�l, egy�ttesr�l, akinek el�ad�s�t halljuk. Szines �s v�tozatos a jazz t�rt�nete, �s hossz� volt az �t, amelyet ez a kiemelked� �rt�keket teremt� �s roppant n�pszer� m�faj bej�rt a valaha volt rossz h�r� b�rokt�l �s bord�lyokt�l napjaink el�kel� koncertterm�ig. Ebben a k�zik�nyvben - el�sz�r Magyarorsz�gon - ABC sorrendben egy�tt vannak mindazok, akik ezt a t�rt�netet alak�tott�k �s alak�tj�k a mai napig. Itt van King Oliv�r �s Jelly Roll Morton, az �alap�t� aty�k", Louis Armstrong, az els� nagy �j�t� �pp�gy, mint Fats Waller, azt�n a b�g band �s a jive m�v�szei, mint Paul Whiteman, Bix Beiderbecke, Cab Calloway �s Louis Jordan, hogy meg ne feledkezz�nk az ir�nyzat legnagyobbjair�l, Duke Ellington-r�l vagy Count Basie-r�l. Az �t t�l�k tov�bb halad az �tvenes �s hatvanas �vek modern �s cool zen�j�t�l eg�szen napjankig, a zseni�lis �j�t�k, Charlie Parker, John Coltrane vagy Miles Davis �s Dizzy Gillespie ma is �l�, nagy hat�s� munk�ss�g�n �t a mai korszak szt�rj�ig, olyan k�l�nb�z� st�lus� �s egy�nis�g� zen�szekig, mint Chick Corea, Herbie Hancock, Keith Jarrett, Pat Metheny, vagy �ppen John Mclaughin. A sok sz�z p�lyarajz k�z�tt azonban nem csak a legismertebb szt�rokat tal�ljuk meg, hanem sz�mtalan fontos �sideman" �s session-zen�sz munk�ss�g�r�l is k�pet kapunk. Minden egyes p�lyarajzhoz diszkogr�fia csatlako-zik, �gy a k�nyv egy j� lemez-gy�jtem�ny megalapoz�s�hoz vagy kieg�sz�t�s�hez is hozz�seg�t.
A k�tetet a magyar jazz t�rt�net�t - annak hangz�anyaga alapj�n - �sszefoglal� tanulm�ny, valamint a magyar jazz teljes, a mai napig �rv�nyes diszkogr�fi�ja eg�sz�ti ki. Mindkett� szerz�je az ismert jazzkutat� �s -kritikus, Simon G�za G�bor, aki egyben a lexikon ford�t�ja is.
Tudjuk, a jazzkedvel�k t�bora Magyarorsz�gon is nagy, �s �rtvendetesen n� az �ut�np�tl�s", a m�faj �rt lelkesed� fiatalok sz�ma is. A �Jazz Zen�szek Lexikona" egyik�k k�nyvespolc�r�l sem hi�nyozhat, sem �halad��r�l", de fontos helye lesz a zen�vel hivat�sszer�en foglalkoz�k k�zik�nyvei k�z�tt is.

 

:: Risk� G�za - Pege Alad�r (1985)

R�g�ta j�rj�k kettesben a vil�got - � �s a nagyb�g�. Ahol megsz�laltatja - f�st�s jazz-b�rokban, aranycir�d�s koncerthallokban vagy �ppen vil�gfesztiv�lokon - kit�gulnak a f�lek, s az emberek nem hisznek a szem�knek, mikor ujjai t�lsz�rnyalj�k a heged�s�k k�nnyed futamait. Szt�r. Eur�p�ban, �zsi�ban, Amerik�ban a k�z�ns�g kedvence. Ahol megjelenik, egy csap�sra a k�z�ppontba ker�l. Ezt az �rdekl�d�st nem a rekl�mmenedzserek sz�tj�k. Csakis var�zshangja, �s amit mond - a nagyb�g� gig�szi tork�b�l �rad�, finoman simogat� �s izgat�an felr�z�, �rzelmeket kavar� zenesz�.

 

:: Turi G�bor - Azt mondom: JAZZ (1983)

Azt mondom: jazz... s egy olyan, mind gyakrabban hallhat� fogalmat nevezek meg, amely jellegzetesen a XX. sz�zad term�ke. Sz�zadunk zen�j�nek saj�tos v�llfaja ez a ritmusk�zpont�, improvizat�v muzsika, ami az �vtizedek sor�n annyi arc�t mutatta a vil�gnak. E k�nyv azzal a sz�nd�kkal sz�letett, hogy a magyar jazz �llom�sait �s jellegzetess�geit a legavatottabbak, az abban r�sztvev� �s azt maguk is alak�t� muzsikusok szavaival t�rja az olvas� el�. Az interj� szubjekt�v m�faj, ez�rt az esem�nyek �gy jelennek meg a k�tet lapjain, ahogy a nyilatkoz� tudat�ban �s eml�kezet�ben r�gz�dtek, s a jazz jelenlegi helyzete is sokf�le, olykor egym�snak ellentmond� v�lem�ny t�kr�ben rajzol�dik ki. A kialakul� k�p vegyes �s ellentmond�sos, pontosan annyira, amennyire a jazz l�te az ma, Magyarorsz�gon.

 

:: Gonda J�nos - Mi a jazz? (1982)

Gonda J�nos kit�n� �sszefoglal� k�tete els�sorban a jazz mai �let�r�l �s helyzet�r�l ad �ttekint�st. A m�faj �gyes-bajos dolgair�l, k�l�nb�z� honi �s nemzetk�zi int�zm�nyekr�l �s szervezetekr�l, jazzfesztiv�lokr�l �s klub�letr�l mond h�reket, de az aktualit�sok mellett t�m�ren a jazz t�rt�net�t is bemutatja. Sz�nre l�pnek New Or-leans, Chicago, New York �s a t�bbi amerikai nagyv�ros egy�ttesei, hangszeres virtu�zai �s menedzserei, ir�nyzatok keletkeznek, mennek feled�sbe �s �lednek �jj�, t�kr�zve a mindenkori ig�nyek �s a divat v�ltoz�sait A sz�rakoztat�, de cseppet sem �k�nny�" muzsika szerkezeti �s el�ad�sbeli saj�toss�gair�l sz�l a �Hogyan hallgassunk jazzt?*' c. fejezet, amely a zenehallgat�shoz �s a lemezgy�jt�shez is hasznos tan�csokkal �s t�mpontokkal szolg�l, Mindezek alapj�n az olvas� �tfog� k�pet kap a jazz vil�g�r�l, s ha m�g r�szletesebb inform�ci�kra van sz�ks�ge, a �K�nyv- �s magazinaj�nlat"-ban felsorolt kiadv�nyok alapj�n is t�j�koz�dhat a m�fajr�l.

 

:: Koltay G�bor - Benk� Dixieland Band Story (1982)

A Benk� Dixieland Band a magyar k�nny�zene legr�gibb csoportosul�sa. Az 1957-ben alakult egy�ttes 25 �ve k�vetkezetesen j�rja saj�t �tj�t. Az �tvenes �vek v�g�n hozz�nk eljutott rock and roll, majd a hatvanas �vek beat zen�je, e st�lusok minden kor�bbit fel�lm�l� n�pszer�s�ge sem t�ntor�totta el Benk��kat, a jazz szerelmeseit v�lasztott st�lusukt�l, a dixielandtol. Konok k�vetkezetess�g�k, neh�zs�geken is �rr� lenni tud� b�tors�guk, egyre nagyobb szakmai k�pzetts�g�k, el�ad�i rutinjuk lassanlassan a hazai popzenekarok egyn�melyik�hez hasonl� n�pszer�s�get eredm�nyezett sz�mukra.

Ezt jelzi sok egy�b mellett, itthon megjelent �t nagylemez�k sikere, mely tov�bbi, k�lf�ld�n megjelent lemezeik n�pszer�s�g�vel eg�sz�l ki. A montreux-i tradicion�lis kateg�ria-d�jjal, a prerovi Eur�pa klasszis d�jjal �s a San Sebastian-i k�z�ns�gd�jjal h�tuk m�g�tt a Benk� Dixieland Band ma m�r Eur�pa legismertebb tradicion�lis zen�t j�tsz� jazz-egy�ttesei k�z� tartozik, akikkel b�rmelyik vil�gnagys�g sz�vesen koncertezik.

 

:: Duke Ellington - Mindenem a muzsika (1979)

A sz�zad egyik legkiemelked�bb �s legh�resebb dzsesszkomponist�j�nak �s zenekarvezet�j�nek �n�letrajz�t m�r sz�mos nyelvre leford�tott�k. Hossz� �let�nek mintegy hatvan �ve a zene jegy�ben telt, �gy �n�letrajza is "zen�v� v�lt" eml�keib�l �ll �ssze. K�zvetlen hang�, k�nnyed, �rdekes k�nyve nemcsak a maga sikeres p�ly�j�r�l, utaz�si �lm�nyeir�l vall, hanem a vele egy�tt dolgoz� vagy k�rnyezet�ben megfordult p�lyat�rsakr�l s az amerikai dzsessz t�rsadalmi �let�r�l is szines k�pet ad. A k�nyvet mintegy sz�z f�nyk�p illusztr�lja, s megtal�lja benne az olvas� Ellington m�veinek �s hanglemezeinek jegyz�k�t is.

 

:: Gonda J�nos - Jazz (1979)

Gonda J�nos jazz k�nyve - ak�rcsak maga a szerz� - mindenese jazz �let�nknek. Sz�l a jazz m�vel�ihez �s kedvel�ihez egyar�nt. H�rt hoz a nemzetk�zi jazz �letr�l �s felm�ri a magunk�t. Felt�rja a jazz t�rt�net�t, az afrikai kezdetekt�l a mai napig, jellemzi st�luskorszakait �s mai st�lus ir�nyzatait, bemutatja legnagyobb alakjait, �s elemzi mag�t a kott�ba aligha r�gz�thet� zen�t: a dallamv�zakat, r�gi �s �j ritmus- �s harm�niafordulatok, nagyj�ban megfogalmazott hangszerel�sek, improviz�ci�s sk�l�k alapj�n mindig �j form�t �lt� r�gt�nz�sek megfoghatatlan vil�g�t. Tank�nyvnek beill� t�m�rs�ggel �s alaposs�ggal foglalja �ssze azt, ami le�rhat�, tan�that�, minduntalan eml�keztetve arra, hogy mindez csak v�z, amib�l a muzsikus tud�sa �s tehets�ge egy�ttesen teremti a folyv�st v�ltoz� jazz-zen�t, melynek �leteleme a r�gt�nz�s, a j�t�k, amely sz�zadunkban p�ratlan �ser�vel �rzi a zen�l�s �r�m�t.

 

:: Robert Goffin - ARMSTRONG, a dzsessz kir�lya (1974)

Louis Armstrong neve fogalom - �t nem kell bemutatni a magyar k�z�ns�gnek. De bizony�ra sokaknak ismer�s a belga k�lt�, Robert Goffin neve is, 1972-ben a Gondolat Kiad� gondoz�s�ban megjelent "A k�lt�szet Ariadn� fonala" c�m�, nagy siker� k9tet�t maga dedik�lta Budapesten. Armstrongr�l �rott reg�nyes �letrajza mag�val ragad�, lebilincsel�en �rdekes olvasm�ny. Goffin a m�sodik vil�gh�bor� idej�n, az Egyes�lt �llamokban t�lt�tt emigr�ci�s �veiben �rta, mint Armstrong j�bar�tja, az adatokat maga a "h�s" szolg�ltatta. A zseni�lis dzsessztrombit�s �lete val�ban reg�nybe ill�: a legm�lyebb, legs�t�tebb New Orleans-i n�ger nyomor�s�gb�l �s elnyomatotts�gb�l, a prostitu�ltak, a jav�t�int�zet vil�g�b�l �velt a vil�gh�rig. �tj�t iszony� n�lk�l�z�sek, megal�ztat�sok, csal�d�sok, forr� sikerek, izgalmak, l�ngol� szerelmek �s v�res f�lt�kenys�gi dr�m�k tark�tott�k.

 

:: Langston Hughes - Jazz (1973)

A jazz t�rt�nete �pp olyan izgalmas, mint a ritmusa. Az afrikai dobok, az �reg New Orleans quadrille t�ncai, rezes band�inak indul�i, a Missisipi ment�n, a nagy gyapot�ltetv�nyeken felhangz� munkadalok, a spiritu�l�k, jubilee-k, bluesok �s a ragtime szink�p�s hangs�lyai - mind egyetlen fogalomhoz vezetnek: a jazzhez. Mindennek �s mag�nak a jazznek t�rt�net�t, l�nyeg�t foglalja di�h�jba Langston Hughes kis k�nyve, amelyet Gonda J�nos eg�szitett ki azzal, amit a modern korszak, Eur�pa �s haz�nk jazz-zen�j�r�l tudni kell. A szinte jelk�pesen Louis Armstrong �let�nek keret�be illeszked� sz�veget kis�r� rajzok a k�nyv kedves-jellegzetes alaphangulat�t sug�rozz�k. Mindazoknak sz�l ez a k�nyv, akik valahol m�r hallottak jazzt, hangversenyen, lemezen vagy magnetofon szalagon, �s akik szeretn�nek t�bbet tudni a legszebb, leg�rt�kesebb felv�telekr�l, a jazz alapelemeir�l, vil�ghir� muzsikusainak �s mag�nak a zen�nek m�ltj�r�l �s jelen�r�l.

 

:: Pernye Andr�s - A jazz (1966)

E k�nyv el�sz�r is azoknak sz�l, akik a jazzmuzsik�t �ltal�ban, minden megfontol�s n�lk�l elutas�tj�k. Term�szetesen egy pillanatig sem gondolhatom, hogy elolvas�sa ut�n v�lem�ny�k gy�keresen megv�ltozik, egy-egy ismeretterjeszt� �r�s - sz�ljon az a zene b�rmelyik �g�r�l, korszak�r�l vagy mester�r�l - legfeljebb �rdekl�d�st kelthet t�rgya ir�nt, �m az illet� zene hallgat�s�t semmik�ppen nem p�tolhatja. M�gis �gy gondolom, hogy az elutas�t�s csak akkor lehet hiteles, ha bizonyos ismeretanyagon alapul, ellenkez� esetben nem egy�b akad�koskod�sn�l. Az "ellent�bor" teh�t e k�nyv elolvas�sa ut�n megnyugtathatja mag�t, hogy negat�v �t�lete valamif�le ismeretanyagon alapul. Ha pedig egyik-m�sik olvas�ban - aki a jazzmuzsik�val valamilyen okn�l fogva hadil�bon �llt - esetleg �rdekl�d�st siker�lt felkeltenem, az sz�momra kimondhatatlan �r�met jelent...

 

:: Jan Rychl�k - A jazz vil�g�ban (1963)

�vtizedek �ta k�s�ri a jazzt a komoly zene h�veinek g�nyos mosolyg�sa, gyakran k�teked� lebecs�l�se. Pedig a jazz t�rt�net�nek eddigi fejl�d�se bizony�tja, hogy nem puszta divath�bortr�l, �tmeneti korjelens�gr�l van sz�, hanem a gyakorlati muzsik�l�snak egy olyan form�j�r�l, amelynek gy�kerei m�lyen beleny�lnak az emberis�g muzsik�l� kedv�nek �si talaj�ba. Ez a fajta zenei gondolkod�s egyes elemeiben �vsz�zadok �ta �l �s hat, meg�rdemli h�t hogy a komolyzen�hez hasonl�an gondos �s elemz� munka t�rja fel fejl�d�st�rt�net�t. E k�tet szerz�je ismert nev� cseh zenet�rt�n�sz, aki egyar�nt j�l ismeri a komoly- �s a k�nny�zene t�rt�net�t, s ez nagyban hozz�j�rul k�nyv�nek �rdekes, meggy�z� �rvel�s�hez, kellemesen sz�nezi �t polemikus hangv�tel�t. Rychl�k vitatkozik �s bizony�t, alaposan megvizsg�lva a jazz k�r�l - mindk�t t�borban - kialakult "babon�kat" �s hiedelmeket. A jelenkori jazz probl�m�i is �rdekes megvil�g�t�sban jelennek meg a k�nyv lapjain, egyszerre sz�lva a szakmuzsikusokhoz �s az �rdekl�d�, de kev�sb� k�pzett jazzkedvel� olvas�k�z�ns�ghez.

 

:: Orlay Jen� (CHAPPY) - Dzsessz-dobbal a vil�g k�r�l (1943)

� Eml�kszel? � suttogja a dzsesszdob.
�s �n eml�kezni kezdek.
� Eml�kszel? � k�rdem most �n a r�gi pajt�st�l.
� Hogyne eml�kezn�k! � hangzik a v�lasz, � csak nem leszek olyan h�l�tlan a sorsom ir�nt, hogy ne eml�kezn�k...
�l�nk egym�ssal szemben �s � besz�lget�nk... A takar�t�asszony halkan motoz az �res, f�lhom�lyos n�z�t�ren... R�gen j�tszott zen�k visszhangzanak... elfelejtett kacajok csend�lnek fel �jra... �l�n �s m�gis k�s�rtetiesen: valaki halkan s�r a piros b�rsonyf�gg�ny m�g�tt... p�lm�k z�gnak a lusta tr�pusi sz�lben... hull�mok csap�dnak nagy l�rm�val a szikl�s parthoz... halk, nagyon halk �nek hallatszik valahonn�t... tal�n a k�rpit m�g�l �s hamarosan nem tudn�m megmondani, hogy az �nek a d�szlet vagy a felh�k k�rpitja m�g�l zeng-e?... l�thatatlan ajkak szavakat form�lnak mondatokk�... �s �n tudom, hogy senki sem hallja �ket rajtam k�v�l...
� Eml�kszel? � suttogja a dzsesszdob.
� Eml�kszem! � v�laszolok nagyon halkan �s valami nedvess�get �rzek arcomon v�gigperegni.
... Vonat zakatol, el�sz�r messze, azt�n egyre k�zelebbr�l... hangos csattan�ssal csuk�dnak az ajt�k... s�pjel... azt�n haj�k�rt b�g, hosszan, m�ly hangon, m�lab�san... riadtan �s nyugtalan�t�n csend�l meg a haj�harang... most halkan megsz�lal a cint�ny�r... havaigit�r zeng...
� Eml�kszel?...
� Igen! � v�laszolok �s nem merem a szemem kinyitni, mert f�lek, hogy tovat�nik a sok sz�nes k�p... szeretn�m befogni a f�lem, hogy meg�rizzem magamban a sz�nes, kavarg�... gy�ny�r� �let ezer hangj�t... miel�tt szertefoszlik... miel�tt elhangzik, visszahozhatatlanul...
Tal�n m�gis meg�rizhetem mindezt, ha le�rom.

 

:: Moln�r Antal - Jazz Band (1927)

Az 1927. �v h�rom nevezetes esem�nyt �rlelt a jazzband t�rt�net�ben. Az egyik: Krenek oper�j�nak, "Jonny spielt auf"-nak megjelen�se; ennek f�szerepl�je egy n�ger szaxof�nj�t�kos. A m�sik, hogy az olasz hadsereg tisztjeinek megtiltott�k jazz-t�ncokban a r�szv�telt. A harmadik, hogy a b�csi �llami opera vezet�s�ge kiz�r�ssal fenyegette meg mindazon zenekari tagjait, kik mell�kfoglalkoz�sk�nt jazzbandben j�tszanak. Ma m�r teh�t od�ig jutottunk Eur�p�ban, hogy a n�ger szaxof�nos rokonszenvet kelt� operahoss� emelkedett, Don Juan �s Lohengrin mell� ker�lt. Az olasz tisztek �s a b�csi muzsikusok eseteiben ugyanazt kell mondanom, mint annakidej�n n�lunk a "Ban�n"-zene betilt�sakor: az ily int�zked�sek csak t�neti kezel�s, hasonl� ahhoz, mikor az orvos nem a v�rbajt gy�gy�tja, hanem a b�r�n l�that�, v�rbajokozta pattan�s ellen �r ken�cs�t. Az olasz tisztek t�nchajland�s�ga tov�bb is ugyanaz marad, a tilalom nem fogja meggy�zni �ket arr�l, hogy v�tek jazzre t�ncolni. A b�csi �llami zen�szek gyermekei pedig f�zni fognak lyukas cip�ikben, ha elveszik az apjuk mell�kkereset�t, ugyanakkor, amikor a b�csi �llami operah�z a "Jonny spielt auf" el�ad�s�ra k�sz�l. Az ilyen int�zked�sek csak arra j�k, hogy titokban kij�tssz�k �ket. Megtiltjuk a gyermeknek, hogy vakarja a fej�t, "de mikor viszket" mindegy: m�gis tilos vakar�dzni; nos, akkor a gyermek mindaddig titokban fogja fej�t vakarni, am�g a viszketegs�g ok�t meg nem sz�ntett�k. T�rsadalmi bajok t�neti kezel�se: minden svindli meleg�gya. Megtiltani sokat lehet, de a tilalomnak �rv�nyt is szerezni csak �gy lehet, ha m�dot adunk az embereknek arra, hogy ne kelljen csalniuk.
1927. december 16. Moln�r Antal

 

� 2001 hungarianjazz.com