Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

A mosolygós emberek szeretik

 

Hosszú idõn keresztül tiltakoztam - mondhatni passzívan rezisztáltam - a bulvársajtó ellen. Mert nem szeretem. Pontosabban szerettem. Mert az volt vele a bajom, hogy ugyan már ki a kutyát érdekel az, hogy Meg Ryan - vagy hogy a csudába írják - ásványvizet ivott a benzinkúton.

De rádöbbentem arra, hogy ezek az információ-morzsácskák életünk részét jelentik. Mert ott a nagy elérhetetlen sztár, mi pedig közelebb kerülhetünk hozzá. Ez valamiféle szociológiai, vagy pszichológiai, de az is lehet, hogy szociálpszichológia vágy lehet részünkrõl.
Valami folyamat, vagy mi. Mert nézzük a sok embert a villogó ládában, és szeretjük õket. Fene tudja, miért. De szeretjük. És látjuk õket szerepekben, karakterek megformálása közben, és ettõl tetszenek, vagy nem tetszenek. Érdekes dolog ez. Ha szeretünk valakit, meg akkor is, ha nem, jó róla valami többet tudni. Valami egyedit, ami nem is egyedi, nem is saját, mert mindenki más is olvassa. Nem szabad lemaradni, nem is tiltakozom hát tovább a bulvársajtó ellen. Különben meg, komoly újságírók is elismerik, hogy a bulvármûfajt lehet igényesen is csinálni. És azon kívül, hogy bulvárolvasással naprakész lehet az ember, és könnyebben beszélgethet fajtársaival, van még egy elõnye a média ezen ágának. Méghozzá az, hogy szórakoztat. Mert mókás dolog Gyõzikét harminckettedszerre is hírbe hozni a nyomorszûkítéssel. És tényleg, mert azon õ kifakad, és akkor mások befakadnak, és akkor vita van, és akkor az jó.

Egyébként tényleg vicces. Múltkor is mentem bele a metróba, és mint már annyiszor, láttam a falra kiaggatott hirdetéseket, amik mellé van egy-egy félcikk, meg címlap is. Ott láttam a Színes bulvár lap hirdetését. „A mosolygós emberek szeretik” - ez volt ráírva jó nagy betûkkel, de úgy ám, hogy a mosolygós szó második „o” betûje egy kis mosolygó arcot ábrázolt. Édes.

Kedvet is kaptam az olvasáshoz, mert mosolyogni akartam, hogy szeressenek. Olvastam. Meg jegyzeteltem is. A címlap kedvessége oly annyira magával ragadott, hogy leírom az olvasóknak is a nyitóhírt:

„Ezzel a gépfegyverrel öltek N. Lászlóék” - alatta kép a fegyverrõl, afölött szolíd áttûnéssel keretben: „Móri Mészárlás”

Címkék: bulvar

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu