Fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés kerülgeti õket néha csak úgy, minden ok nélkül. Rettegnek a hétköznapi eseményektõl, és szervezetük reakciójától. Pánikbetegség kínozza õket.

 

A szorongásos betegségek közül a pánikbetegség a leggyakoribb tünetegyüttes napjainkban. Bár a lakosság igen magas arányát érinti, sokszor mégsem kapnak a betegek megfelelõ kezelést. A pánikszindróma 1980 óta ismert.

 

A magyar pánikbetegek száma több százezerre becsülhetõ.

Sebgyógyítás zöld teával

Üszkösödõ sebek kezelésére áztasson egy teás zacskót langyos vízbe, nyomkodja ki, és öt-tíz percen át szorítsa a sebre!

Rákmegelõzés zöld teával

Régen ismert tény, hogy a japán dohányosok körében ritkán alakul ki a bõrrák. Megállapították, hogy a zöld tea a sejteket károsító szabad gyököket leköti, akadályozza a hibás sejtek szaporodását. A japán országos rákkutató intézet szerint a zöld teát fogyasztók szervezetében lassabban növekszenek a daganatok.

Zöld teával élvezet lefogyni

Tudja-e a kedves olvasó, hogy a kínai konyha legfinomabb fogásai a húsok legzsírosabb részeibõl készülnek? Hogy a csirkét, kacsát mindig a bõrével, a sertéshúst mindig a szalonnájával együtt eszik? Ennek ellenére, látott már kövér kínait?

Kiderült, hogy a titok valószínûleg a zöld tea élvezetében rejlik. Zsíroldó hatását francia klinikai vizsgálatok is igazolták: napi háromszor egy csésze zöld tea a fõétkezések után, havonta minimum egy-két kilogramm súlycsökkenéssel jár.

1. Teázás: A tea elõtt könnyû süteményt kínálnak a vendégeknek. A teamester elõször bambuszseprûvel (mat-csa) a csészébe söpri a megfelelõ mennyiségû teaport, majd a bambusz merõkanállal forró vizet mer rá. Ezt a seprûvel fölkeveri. Így kap egy csésze teasûrítményt. Ebbõl a sûrítménybõl önt a többi vendég csészéjébe, majd erre még forró vizet öntenek.
2. Teaivás: A japánok nem ízesítik semmivel a teájukat. Három lassú kortyot ír elõ a szabály, tilos felhörpinteni.

A teaszertartás (???, csa-no-ju) helye a teaház, japánul a szukija (???). Ennek mérete 4 és fél tatami (1 tatami kb. 90×1,80 cm).

A teaszertartás lépései Rikjú tanítása szerint:

1. Meghívás: A vendéglátó megbeszélte a teamesterrel, hogy kiket szeretne meghívni. Ez legalább öt, maximum hét fõ lehetett.
2. A vendégek érkezése: A macsijában (?? vagy ??) várakoznak a vendégek, akik fölkészülnek a ceremóniára.
3. Belépés a teaházba: A szertartás kezdetét a teamester jelzi.

1. Az els? a hervasztás, amelyben a tealeveket rétegekben s?r? szövés? dróthálóra teszik, és egy szell?s helyiségben kb. 30 Celsius fokon nagyjából (fajtától függ?en) egy napig szárítják. Ezáltal a levelek veszítenek nedvességtartalmukból, és könnyebben sodorhatókká válnak.

2. A fonnyasztás vagy hervasztás után következik tehát a sodrás m?velete, amelyet egy úgynevezett teasodró asztalon végeznek. Régebben ez is kézzel történt, ma viszont már inkább gép segítségével: Két recézett henger különböz? sebességgel ellentétes irányba forog.

khoti
Különbözõ méretekben beszerezhetõ teáskanna, fedõvel. A teát a dongmoban készítjük elõ, így öntjük a khotiba, mielõtt tálalnánk.

Kjok
Folyadékok mozgatásánál (egyik edénybõl a másikba) használjuk. Anyaga hagyományosan sárgaréz, a kanál mélysége 9, nyele 20 cm.

Phorpa
Teaivásra használt, 12-13 cm átmérõjû, 4-5 cm mély, fületlen csésze gyönyörûen díszített arany vagy ezüst fedõvel. Rendkívül dekoratív darab.

Sakar
Teáscsésze tányérkával vagy anélkül, gyakran fületlen.

A konyhai eszközök és edények sajátosak. Ha valaki körbenéz egy tibeti konyhájában, meghökkenve vesz észre olyan eszközöket, amilyet elõtte soha, sehol nem látott. Persze a tibeti és kínai nép évezredes szomszédsága nem volt hatástalan a használati tárgyakat illetõen sem, a két nép konyháiban számos egyezés fedezhetõ föl.

A tibeti még kirándulásra is magával viszi a dongmot, amire a teakészítéshez van szüksége. A legismertebb hagyományos konyhai kellék a sárga- vagy vörösrézbõl készült rakszang, a teafõzõ edény; ma már az alumínium változat a mindennapos.

A sajtolt tea (csin-ja-csa) -félék csoportjának elnevezése a tea elõállítása során nyert végsõ formájára utal. A téglaalakúra sajtolt tömbtea már a Tang-kor óta ismert, jóllehet a manapság alkalmazott sajtolási eljárás némiképp különbözik a Lu Jünél is olvasható hagyományos metódustól. A sajtolt teához fõként vörös (fekete), zöld és fekete teát használnak. Ma a sajtolt teának mintegy 16 fajtáját tartják számon, melyek közül a legismertebb változat a Jünnan tartományban elõállított Pu-er, amely 10×10×2,2 centiméteres, 250 grammos tömbökben kerül forgalomba.

A fehér tea (paj-csa) nálunk szinte egyáltalán nem ismert, gyengén fermentált teafajta. Ez a Kínában is különlegességszámba menõ tea a Szung-kor óta ismert. A teacserje legértékesebb, már-már fehér színû leveleibõl készül, amely a feldolgozás után is megõrzi fehéres színét. Legismertebb ezek közül a Jin-csen (Ezüst tû), amely külföldön a legkeresettebb fehér teának számít és a Paj-mu-tan (Fehér peónia) és a Jing-mej (Nemes szépség).

A sárga tea (huang-csa) jellegzetessége, hogy a fermentációt félidõben túlfûtéssel meggátolják, majd különféle illatosító anyagokat adnak hozzá.