Csak a versenyszférában nõtt az átlagkereset

A költségvetési szférában foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél augusztusban bruttó értéken 8,0 százalék, nettó értéken 1,6 százalék keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos idõszakához viszonyítva.

Az év elsõ nyolc hónapjában a nettó keresetek átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,2 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 0,7 százalékos csökkenés következett be.

 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorsjelentése szerint a legalább 5 fõs vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve január? augusztusban átlagosan 2 millió 774 ezer volt.

180 900 forint az átlagkereset

A január?július közötti idõszakban a bruttó átlagkereset 8,2, a nettó átlagkereset 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset ? a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedésével számolva ? 6,2 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához képest.

A lengyel kormány válasza sokáig hatásos volt: részben a koalíciós partnerek ?szalonképtelenségét? nemzetközileg egy erõs ?atlantista? külpolitikával ellensúlyozta. Lengyelország ugyanis az iraki békefenntartásban való részvételével, illetve az amerikai rakéták telepítésének tervével az Egyesült Államok legfontosabb partnere Közép-Európában. Másrészt fel merte oszlatni a katonai hírszerzést, amivel komoly elismerést váltott ki azok szemében, akik hiányolták a kommunista struktúrák lebontását.

Lengyelországban szokványosnak nem nevezhetõ politikai helyzet alakult ki: a mély katolikus hagyományokra és az erõs nemzeti önérzetre alapozó jobboldali kormánypártnak, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) a mérsékeltebb jobboldali konzervatív politikai erõ, az európai néppárti tag Polgári Platform (PO) a legnagyobb ellenzéke. A kommunista utódpártnak, a Baloldali Demokratikus Szövetségnek (SLD) velük szemben nincs esélye, hogy megnyerje a választásokat.

A 2006-os szavazás után a lengyel jobboldal két meghatározó pártja viszont nem tudott közös koalíciós kormányzásban megállapodni.

A jövõ héten dönthetnek, hogy a december eleji menetrendváltáskor hol szûnik meg a vasúti személyszállítás. A gazdasági tárcához pénteken megérkeztek a jegyzõkönyvek a Regionális Közlekedésszervezõ Irodák (RKI), az önkormányzatok, a MÁV és a Volán-társaságok egyeztetéseirõl. A lap úgy tudja: érdemi javaslatot a minisztérium nem kapott. Az immár sokáig nem halogatható döntésért a felelõsséget senki nem szeretné magára vállalni.

Mindenesetre a dokumentumokból kiderül, hogy a Volán-társaságok mindenütt készek átvállalni a vasút személyszállítási feladatait.

A világ elsõ számú egyetemén ezentúl mindig lesz olyan oktató, akinek professzori titulusa magában foglalja a magyar orvos nevét - mint ahogy 1998 óta õ is a B. Leonard Holmanról, a bostoni Brigham Kórház néhai radiológiai igazgatójáról elnevezett professzori hely birtokosa. A székhez jelentõs - a mai tarifa szerint általában hárommillió dollárt meghaladó - külsõ pénzügyi hozzájárulásra van szükség. Jólesz Ferenc esetében ennek zömét a kutatásait régóta támogató General Electric folyósítja.

A pénteken elfogadott dokumentumot a tervek szerint 2009-ben minden állam ratifikálja majd. Az érvénybe lépõ szerzõdés szerint az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere megszûnik. A szerzõdés értelmében a tagállamok legfõbb vezetõit tömörítõ Európai Tanács választja meg két és fél éves idõszakra a tanács, illetve lényegében az EU elnökét. Az elnök fogja képviselni az Európai Uniót nemzetközi színtéren, s õ készíti elõ az unió csúcsértekezleteit.

Egyéb követelések

A tárgyalások során a vasárnapok kérdése mellett szóba kerülhet a húszperces ebédidõ munkaidõként történõ elszámolása is ? mondta el a FigyelõNetnek Sáling József, a KASZ elnöke. Ismeretes, hogy a nagy forgalmú élelmiszerboltokban az ebédidõ leginkább egy szendvics sebtében történõ elfogyasztását jelenti, ami nem vesz igénybe húsz percet sem. Ezért merülhet föl az igény, hogy az így eltöltött idõt is munkaidõnek tekintsék.

Sáling József elmondta: egy szakszervezet nem engedhet úgy, hogy cserébe nem tud kialkudni semmit a képviseltjei számára.

Csaknem 15 százalékos a szakképzetteknek járó bérminimum növekedése, amelyet a kereskedelmi vállalkozások egy része ? érdekvédõik szerint ? nem képes kitermelni.  A szakképzett munkakörben dolgozók bérminimuma jelenleg, ha rendelkeznek legalább kétéves tapasztalattal, 75325 forint, jövõre az összeg 86250 forintra változik.

Ára van az egyezségnek

A kereskedõk érdekképviselõi el akarják kerülni jövõre a magasabb bérminimum megfizetését, de ehhez meg kell egyezniük a kereskedelmi alkalmazottakat tömörítõ szakszervezettel.