Több mozgástér a nemzeteknek
A nemzeti parlamentek - most először - beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz.
Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések. Nagy-Britannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egy-egy ilyen döntés érvényesülését.
Bonyolultabb szavazási rendszer
A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni. Azért csak "kezd", mert a tagállamok - Lengyelország követelésére - 2017-ig tartó bonyolult átmeneti időszakot iktattak az érvénybe lépés kezdete és a teljes érvénybe lépés közé.
A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, köztük a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását. Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, a szerződés értelmében támogatást kap a többi tagállamtól, amennyiben igényli ezt. A reformszerződés lehetőséget biztosít a tagállamoknak az Európai Unióból való kilépésre, de a kilépni szándékozó országnak előzetesen meg kell tárgyalnia partnereivel kilépésének feltételeit.
Kapcsolódó cikkek:
Hatékonyabb EU 1.
EU reform