Bár New York öt városrészbõl áll- Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetetkeleten az East River határolja, nyugaton a Hudson, északon a Bronxtól a Harlem River válastja el. Manhattan utcái és Avenue-i rácsszerûen helyezkednek el. Az Avenue-k iránya észak-déli, az utcáké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térkép leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékezteti a látogatót.

New York városa már a megérkezésünk pillanatától kezdve ismerõsnek tûnik, hiszen számos sikerfilmnek nyújtott hátteret, hogy a véget nem érõ sorozatokról ne is beszéljünk.
A legújabb szabályok szerint a magyar állampolgárok is kaphatnak több évre szóló, több belépést engedõ vízumot, ezt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szerezhetjük meg (1054 Szabadság Tér 12., tel.: 06-1/267-4400)

Készüljünk fel egy jó hosszú várakozásra, úgyhogy érdemes már hajnalban odaállni a követség épülete elé.

Az Egyesült Államok munkaszüneti struktúrája lényegesen eltér az európai hagyománytól. Összességében elmondható, hogy csak a szövetségi alkalmazottakra érvényesek a munkaszüneti napok, a magánszektorban dolgozók pihenõnapjáról a munkaadó dönt. A szövetségi ünnepek valamennyi államban érvényesek, ám ezen felül, a tagállamok önálló hatáskörben is dönthetnek ünnepekrõl, amelyek kizárólag az adott területen érvényesek.

A lent felsorolt ünnepeken felül számos hivatalos ünnep létezik, például az anyák napja és az apák napja.

Környezet, éghajlat
Az Amerikai Egyesült Államok az észak-amerikai kontinensen fekszik, északról Kanada, délrõl Mexikó határolja. Két, az ország területén kívüli állam, Alaszka és Hawaii, is az országhoz tartozik. 3 nagy hegyvonulata a Sziklás-hegység, az Appalache-hegység és a Sierra Nevada. A keleti partvidék az ország legsûrûbben lakott területe, és itt érvényesül leginkább az európai hatás. Az itt fekvõ városok: Boston, New York, Washington, Philadelphia az ország történelmének kiindulópontjai.

Amerika a nevét Amerigo Vespucciról, a firenzei kereskedõrõl, hajósról és felfedezõrõl kapta. Az elsõ lakosok 25 000 évvel ezelõtt a Bering szoroson át egy földnyelven keresztül érkeztek Ázsiából.

1776-ban Philadelphiában fogalmazták meg ( Thomas Jefferson) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat az eszméket, amelyek milliókat vonzottak ide és a bevándorló sokaságok számára az élethez, a szabadsághoz, a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogot ígéri.

Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken fekvõ ország. Összefüggõ törzsterülete 4500 hm hosszan húzódik az Atlanti- és a Csendes-óceán között, észak-déli kiterjedése 2700 km. Az Atlanti-óceánnal 3350 km, a Mexikói-öböllel 2610 km, a Csendes-óceánnal 2070 km hosszú partszakasszal érintkezik. A déli felé szélesedõ Parti-síkság az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl mentén terül el. A keleti part mentén észak ? kelet - délnyugati irányban 3000 km hosszan húzódik az Appalache-hegység lepusztult rögsorozata.

Az állam legnagyobb városa a messzeföldrõl híres kaszinóváros Las Vegas. Vegas ma már nem csak játékbarlangjairól ismert, hanem mint a világ egyik legnagyobb szórakoztató és show központja, amely minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt. Las Vegas mottója, ?A város, mely sosem alszik? (?The city, that never sleeps?). A város, közlekedési, idegenforgalmi, kereskedelmi és kulturális központ. Las Vegas fõutcája a híres sétány a Strip, itt sorakoznak a város leghíresebb szállodái, amelyek egyben Vegas fõ nevezetességei is.

1960. július 29-én az Amerikai Egyesült Államok Washingtonban bejelentette az Apollo-ûrprogramot, mellyel megkezdõdött a versenyfutás a világûrben. Az eredmény ismert: nemrégiben múlt 35 éve, hogy az elsõ ember a Holdra lépett.

A második világháború után kialakult bipoláris világrendszerben az Egyesült. Államok és a Szovjetunió kemény küzdelmet folytatott egymással a politika, a gazdaság és a tudomány területén egyaránt. Mindkét nagyhatalomnak egy célja volt: a másik hatalmának, befolyásának, eredményeinek túlszárnyalása.

Minthogy a visszaút téli idõszakra esett volna, a csapat elhatározta, hogy megvárja a hideg idõ elmúlását. Így csak 1806. március 23-án vágtak neki a visszaútnak, és szeptember 23-án értek haza. Az expedíció politikai és tudományos szempontból is nagy jelentõségre tett szert. Erõsítette az amerikai igényeket az oregoni területekre, amelyeket késõbb az USA meg is vásárolt Angliától, és így kijutott a Csendes-óceánhoz - Kanadától délre. Másrészt számos új növény- és állatfajt fedeztek fel az út résztvevõi.