Környezet, éghajlat
Az Amerikai Egyesült Államok az észak-amerikai kontinensen fekszik, északról Kanada, délrõl Mexikó határolja. Két, az ország területén kívüli állam, Alaszka és Hawaii, is az országhoz tartozik. 3 nagy hegyvonulata a Sziklás-hegység, az Appalache-hegység és a Sierra Nevada. A keleti partvidék az ország legsûrûbben lakott területe, és itt érvényesül leginkább az európai hatás. Az itt fekvõ városok: Boston, New York, Washington, Philadelphia az ország történelmének kiindulópontjai.

Amerika a nevét Amerigo Vespucciról, a firenzei kereskedõrõl, hajósról és felfedezõrõl kapta. Az elsõ lakosok 25 000 évvel ezelõtt a Bering szoroson át egy földnyelven keresztül érkeztek Ázsiából.

1776-ban Philadelphiában fogalmazták meg ( Thomas Jefferson) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat az eszméket, amelyek milliókat vonzottak ide és a bevándorló sokaságok számára az élethez, a szabadsághoz, a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogot ígéri.

Észak-Amerikában és a Hawaii-szigeteken fekvõ ország. Összefüggõ törzsterülete 4500 hm hosszan húzódik az Atlanti- és a Csendes-óceán között, észak-déli kiterjedése 2700 km. Az Atlanti-óceánnal 3350 km, a Mexikói-öböllel 2610 km, a Csendes-óceánnal 2070 km hosszú partszakasszal érintkezik. A déli felé szélesedõ Parti-síkság az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl mentén terül el. A keleti part mentén észak ? kelet - délnyugati irányban 3000 km hosszan húzódik az Appalache-hegység lepusztult rögsorozata.