1960. július 29-én az Amerikai Egyesült Államok Washingtonban bejelentette az Apollo-űrprogramot, mellyel megkezdődött a versenyfutás a világűrben. Az eredmény ismert: nemrégiben múlt 35 éve, hogy az első ember a Holdra lépett.

A második világháború után kialakult bipoláris világrendszerben az Egyesült. Államok és a Szovjetunió kemény küzdelmet folytatott egymással a politika, a gazdaság és a tudomány területén egyaránt. Mindkét nagyhatalomnak egy célja volt: a másik hatalmának, befolyásának, eredményeinek túlszárnyalása. Így nem csoda, hogy 1957. októberében az USA-t sokként érte a hír, mely szerint a szovjetek fellőtték a világűrbe az első mesterséges holdat, a Szputnyikot, mitöbb két évvel később egy szovjet rakéta elérte a Holdat is.

Három évvel az első szputnyik fellövése után, 1960. július 29-én a NASA bejelentette az Apollo elnevezésű űrkutatási programját, mellyel reményeik szerint az Egyesült Államok átveheti a vezetést a világűr megszerzésért folytatott versenyben. Az űrprogram elindításához rengeteg pénzre volt szükség, ám John F. Kennedy az Apollo-terv támogatása mellé állt. „Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket vállaljunk. Itt az idő egy új amerikai vállalkozás számára. Itt az idő, hogy ez a nemzet átvegye a vezető szerepet a világűrkutatásban” – mondta az amerikai elnök a kongresszus előtti beszédében.


Neil Armstrong

Az Apollo-programot kudarcok és sikerek egyaránt jellemezték. A kezdet tele volt balsikerrel, mint ahogyan az Apollo 1 példája is mutatja, amely közvetlenül a start után gyulladt ki. A fedélzeten lévő három asztronauta a tragédia során életét vesztette. A kemény erőfeszítéseket azonban siker is koronázta. Gondoljunk csak 1962-re, amikor J. H. Glenn amerikai űrhajós megkerülte a Földet, vagy akár 1965-re, amikor végrehajtották az első űrsétát. Az Apollo-program csúcspontját 1969. július 21-én érte el, amikor Neil Armstrong, az Apollo-11 űrhajósaként, elsőként a Holdra lépett.

geographic.hu