"A lélek abból táplálkozik, aminek örül."

Üzen az Ősz: - Nyugodj le végre!Minek a lázas rohanás?Ülj le egy padra, nézz fel az égre,érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,engedd a szépet hatni rád.Akik megállnak, szépre lelnek,azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,a lelked is életre kel.Nem erőlködsz nekifeszülve,a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,s eljuttat céljaid felé.Segít a szíved dobbanása,s vágyad az utat meglel.

Nem is kell megkeresni módját,csak csendben, várni, hogy legyen.Nem kell harccal legyőzni Tróját",s átmászni minden gond-hegyen.

Vigyázz magadra, fiam!

Tudd, hogy mindenki csak abból adhat, ami neki is van.

Boldogságot boldog embertől kaphatsz, boldogtalantól soha.

Segíteni az erős képes, a gyenge nem.

Tudást az adhat át neked, aki maga is megtanulta és nem csupán hiszi, hogy tudja, hanem be is bizonyította.

Célokról az beszélhet, akinek voltak és el is érte azokat, az oda vezető útról pedig az mesélhet neked, aki végig ment rajta.

Sikerről ne fogadj el tanácsot attól, aki sikertelen, belsőről és tartalomról pedig nem hallgathatod olyan ember útmutatásait, akinek mindössze külsőségei vannak.

 “Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)

 

 Kívánunk minden kedves Olvasónknak ÁLDOTT LÉLEKÜNNEPET! -
- legyen meg mindenkinek a maga hite szerint.

 

Édes, drága jó anyácskám úgy szeretlek téged.

Elsuhan a tél, a szomorú utcákon
Jeges szelet hagyva, megfáradt orcákon
Olyan csendesen vagy, mert érzed a hideget
Süvít a némaság, lehűti lelkedet…

Telet fúj a nyárfa, remegnek levelek
Sietve sétálnak, a didergő emberek
Arcukat lehajtva, remélnek meleget
Szívükben emlékként, ott él a kikelet

Télapánk tétováz, adjon e még szelet
Mert sikítva fújdogált a háztetők felett
Már minden meleg kihűlt, idekinn az utcán
Hamar szertefoszlott, e sötét, hideg órán

Telet vártunk folyton, ez elolvasztó nyáron
Együtt imádkoztunk, a forró áradáson
De most, hogy végre eljött, oly annyira fázunk
Menedéket adva, hívogat a házunk…

Csendes téli este, a reményt megtaláljuk
Tüzünket megrakva, egymásért kiállunk
De telünk hidege is, csak értünk, az emberért
A szívünk nem hűti le… a szeretet melegét…

Áldott, békés, egészségben eltöltött ünnepeket kívánok mindenkinek szeretettel!A világnak azt kívánom:Legyen mindennap az emberek szívében karácsony.

A mosolyomat.