Egy pálya útja véget ér, a gyorsvonat megáll,

s a búcsúzó útitárs más vonatra száll.

Az idő vonatán lassan döcög tovább, s ha kinéz ablakán,

nem fut el úgy a táj, ahogy elfutott az ifjúság.

Ha az ember a múltba egyszer visszanéz,

szeretné újraélni mindazt, ami szép.

Lassítaná az időt, s megállítaná a legszebb perceket,

de az idő kerekét megállítani nem lehet,

amilyen hosszú volt az út annyi szépet rejt a múlt!

Ahogy este a nap leszáll, úgy válik múlttá a jelen, míg pirkad a hajnal,

a jövő csak sejtelem az ember a múltba ezerszer visszanéz,

könnyűnek látszik a búcsúzás, de búcsúzni mindig nehéz.

Október elseje az idősek világnapja. Ebből az alkalomból köszöntjük mindazokat az embereket, akik hosszú élet munkáját, tapasztalatait tudják maguk mögött.

Segítségükkel ápoljuk a hagyományainkat, száll generációról –generációra a sok tudás.
Szeretettel gondolunk rájuk, s nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján, hisz szeretetükkel, bölcsességükkel ők is mindig a rendelkezésünkre állnak. Idős koruk tapasztalatával helyükre tudják tenni a dolgokat, tudják mi a jó, amit tovább adhatnak, s tudják mi az a rossz, amit el kell kerülni a következő generációnak.