Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán. Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám. Hogyha majd egészen távol jársz, a szíved máshoz húz is tán, kérlek, ne feledj el végleg, gondolj néha rám.

Kedves Editke nem adja be a profilomat és a közösséget - Hányszor kell ezt küldeni.... Inkább szűntesék meg az egész NETWORKOT.
Ez az oldal nem működik.
KÖSZÖNÖM A MEGÉRTÉST.
Imréné Szántó,

 

Ne feledkezünk meg az őseinkről, nemes gesztus volt hogy feletted.Sok festménye van az országba és külföldön is van.Járt tanulni Gyulára és mégsem figyeltek fel a munkájára!!!! Kiállítása volt nagyon sok helyen Édesanyámnak.

 

 

 

 

 Masa Antal 1913 ba született az édesapám! Mielőtt bevonult katonának akkor készült a kép! Egy vagy kettő napig volt itthon. Utána 5 évég hadifogságba volt! Édesanyám kettő gyermekkel marad! Nehéz sors volt ahogyan mesélték nekünk.

 

 

Isteni igazság

Mikor mások megaláznak, arra gondolj csak,
a sorskerék megfordulhat egy pillanat alatt,
s ki most megalázott téged, visszakapja azt,
ami sebzett szívedben vérnyomokat hagy.

Mert az Isteni hatalom mindig igazságot tesz,
így sose legyél szomorú, és ne is keseregj.
Csak várj hittel, kitartással, míg eljön az a nap,
mikor az égi igazság az ellenfélre csap.

Kun Magdolna.

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

Kedves Editke! Szeretném vissza kapni a klubomat. http://iwiw.network.hu/ Emlékezzünk szeretteinkre. Köszönöm szépen. Szántó Imréné. Mária..

Jó egészséget, szép napokat kívánok.Saját elképzelésem.

Egy pálya útja véget ér, a gyorsvonat megáll,

s a búcsúzó útitárs más vonatra száll.

Az idő vonatán lassan döcög tovább, s ha kinéz ablakán,

nem fut el úgy a táj, ahogy elfutott az ifjúság.

Ha az ember a múltba egyszer visszanéz,

szeretné újraélni mindazt, ami szép.

Lassítaná az időt, s megállítaná a legszebb perceket,

de az idő kerekét megállítani nem lehet,

amilyen hosszú volt az út annyi szépet rejt a múlt!

"A lélek abból táplálkozik, aminek örül."

Üzen az Ősz: - Nyugodj le végre!Minek a lázas rohanás?Ülj le egy padra, nézz fel az égre,érintsen meg bűvös varázs.

Ne rohanj el az élet mellett,engedd a szépet hatni rád.Akik megállnak, szépre lelnek,azokkal megáll a világ.

Mikor lassulsz lecsendesülve,a lelked is életre kel.Nem erőlködsz nekifeszülve,a lét értelmét éred el!

Hagyod, hogy vigyen áramlása,s eljuttat céljaid felé.Segít a szíved dobbanása,s vágyad az utat meglel.

Nem is kell megkeresni módját,csak csendben, várni, hogy legyen.Nem kell harccal legyőzni Tróját",s átmászni minden gond-hegyen.

Vigyázz magadra, fiam!

Tudd, hogy mindenki csak abból adhat, ami neki is van.

Boldogságot boldog embertől kaphatsz, boldogtalantól soha.

Segíteni az erős képes, a gyenge nem.

Tudást az adhat át neked, aki maga is megtanulta és nem csupán hiszi, hogy tudja, hanem be is bizonyította.

Célokról az beszélhet, akinek voltak és el is érte azokat, az oda vezető útról pedig az mesélhet neked, aki végig ment rajta.

Sikerről ne fogadj el tanácsot attól, aki sikertelen, belsőről és tartalomról pedig nem hallgathatod olyan ember útmutatásait, akinek mindössze külsőségei vannak.

 “Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)

Édes, drága jó anyácskám úgy szeretlek téged.

Elsuhan a tél, a szomorú utcákon
Jeges szelet hagyva, megfáradt orcákon
Olyan csendesen vagy, mert érzed a hideget
Süvít a némaság, lehűti lelkedet…

Telet fúj a nyárfa, remegnek levelek
Sietve sétálnak, a didergő emberek
Arcukat lehajtva, remélnek meleget
Szívükben emlékként, ott él a kikelet

Télapánk tétováz, adjon e még szelet
Mert sikítva fújdogált a háztetők felett
Már minden meleg kihűlt, idekinn az utcán
Hamar szertefoszlott, e sötét, hideg órán

Telet vártunk folyton, ez elolvasztó nyáron
Együtt imádkoztunk, a forró áradáson
De most, hogy végre eljött, oly annyira fázunk
Menedéket adva, hívogat a házunk…

Csendes téli este, a reményt megtaláljuk
Tüzünket megrakva, egymásért kiállunk
De telünk hidege is, csak értünk, az emberért
A szívünk nem hűti le… a szeretet melegét…

Áldott, békés, egészségben eltöltött ünnepeket kívánok mindenkinek szeretettel!A világnak azt kívánom:Legyen mindennap az emberek szívében karácsony.