Kerekese Károly meséje

Az egész dolog azzal kezdődött, hogy leányom ecsetet és festéket kunyerált tőlem, mert
- Tudod valami.. . valami csuda klassz dolgot kell csinálni holnapra. Miután megkapta amit kért kiviharzott az udvarra és nekiállt festeni. Röpke félóra elteltével elémállt.
- Kész! - és diadalmasan, csillogó szemekkel mutatta az elkészült remeket, amely nem csak hogy nedves volt, hanem kifejezetten tocsogott a sok víztől, mintha kacsaúsztató lenne. Megdöbbent arckifejezésemet látva, magyarázni kezdett. - Tudod, ennél a technikánál az a lényeg, hogy bő vízzel futtatni kell a színeket, amíg ki nem alakul belőle valami. -És ez mi ? - szaladt ki a számon az eléggé meggondolatlan kérdés.
-Hát nem látod? - csodálkozott a lányom és némi rosszallást véltem felfedezni a hangjában.
- Ez az egész- mutatott a lilás, kékes,pirosas színekben pompázó és az egész rajzlapot kitöltő pacára - ez a Szívárványos erdő. És még azt is hozzá tette.
- Persze ehhez némi képzelőerőre is szükség van.
-Khun... -köszörűltem meg a torkomat és igyekeztem a legeslegjobb képzelőerőmet elővenni.
- És még mit ábrázol a kép? - kérdeztem mérni tanácstalansággal a hangomban.
Lányom lebiggyesztette az ajkát majd egy nagy sóhaj kiséretében egy filctollat vett a kezébe és azzal rajzolta körül mintegy nyomatékosította a nekem, az értetlen, a minden képZelőerőt nélkülöző felnöttnek a magyarázatot.
- Ez itt -mutatott egy kékes-fehéres foltra - Pillangó Lilla ,ez a rózsaszín fehér a Kajla fülű Tapsi, ez Csahos a testnélküli eb, ez Tüsi a sün.
-De nincs is tüskéje - vetettem ellent.
-Mert leborotválta, hogy ne szúrjon - csattant kissé ingerülten lányom hangja.
-És ez - mutatott a kép közepén imbolygó vörös pacára - ez Villámléptű Csiga Zsiga.
- De ez mozog! - kiáltottam fel meglepetten.
-Hát persze, hogy mozog. Épp most megy az oviba - s azzal beszaladt a házba, mert sürgős telefonálnivalója akadt. Magamra maradtam a mÜvel és kétségeimmel. Egy darabig nézegettem, forgattam a képet, minek következtében Villámléptű Csiga Zsiga egyre közelebb került az óvodához, majd letettem az asztalra, én meg bementem a szobába egy jól megérdemelt délutáni szunyókálásra.
Ekkor történt, hogy egy csiga, történetesen VillámléptÜ Csiga Zsiga beszáguldott a Szivárványos erdő óvodájának ajtaján a jelenlevők nem kis meglepetésére. Bár az elég furcsa, hogy egy csigát VillámléptÜnek hívjanak, de hát nincs mit tenni, így nevezték el és kész. Bár ami igaz az igaz. Rá is szolgált őkelme a nevére, hiszen születése után pár nappal a szomszédos focipályát egy hét alatt száguldotta át, méghozzá hosszába, ami egy újszülöttől világraszóló teljesítmény, kiváltkép ha csiga az illető.
- Kezit csókolom - köszönt illendően, mert nemcsak villámléptű,de jól nevelt is volt.
- Szervusz. Hát te ki vagy? - csodálkozott rá az óvónéni.
- Villámléptű Csiga Zsiga - vágta ki büszkén Villámléptű Csiga Zsiga.
Jaj a Zsiga! - kiáltott fel az óvónéni - Gyerekek! Megérkezett körünkbe a régenvárt Villámléptű Csiga Zsiga.
Mesélj! - hol voltál ilyen sokáig?
-Kérem én időben elindultam - kezdte monmdókáját Villámléptű Csiga Zsiga - ez az óvoda oly messze van születésem helyétől, hogy bármiennyire is villámléptű vagyok, csak most érkeztem ide.
- Sebaj - mondta az óvónéni - késtél egy évet, hát késtél, de ahhoz még időben érkeztél, hogy részt vegyél a ballagási ünnepségen - azzal egy tarisznyát kanyarított Villámléptű Csiga Zsiga nyakába, melyben egy hamubasült pogácsa és egy fémpénz volt.
- És jó lenne - tette hozzá tanácsként - ha az ünnepség után elindulnál az iskola felé, hogy időben odaérj - azzal már el is lépett más gyerkőcök felé.
- Megkínálhatlak egy kis nektárszörppel? - libbent ekkor mellé Pillangó Lilla.
- Köszi. Ezjól fog esni ilyen száguldás után. Úgy ki vagyok tikkadva, mint a sivatag a száraz évszakban - és nagyot kortyolt a felkínált italból.
- Te, mi az, hogy sivatag? - érdeklődött Pillangó Lilla.
- Nem tudom, de jól hangzik - felelte Villámléptű Csiga Zsiga.
- Bemutatnád a csoporttársaimat?
- Szívesen - válaszolta Pillangó Lilla - épp itt jön Kajlafülű Tapsi a rózsaszínű nyúl.
- Sziasztok! Kajla vagyok. Kértek rágót? - Répa izű.. - és miközben beszélt, furcsa rángás ok futottak át a testén, fejével ütemesen bólogatott, füleit meg összecsapdosta, mintha tapsolna, időnként hangosan felkiáltott
- Igen! Ez az! Pám pám dubá! Pám pám dubá! Ilyenkor még megis perdült a saját tengelye körül és az öklével a levegőbe csapott.
- Köszönöm, de én nem kérek - mondta Villámléptű Csiga Zsiga - és döbbneten figyelte Kajlafülü Tapsi produkcióját, majd amikor az egy - ajjajjaj - kiáltást hallatott, megkérdezte?
- Valami bajod van? Nem kéne orvost hívni?
- Mi van? - kérdezte Kajlafülű Tapsi és kivette a fülhallgatóját.
- Nagyot hall szegény? - érdeklődött Villámléptű Csiga Zsiga, s némi részvételt lehetett felfedezni a hangjában.
- Jaj dehogy! - szólalt meg Pillangó Lilla - csak a kedvenc kaziját hallgatja, és ilyenkor se lát, se hall
- Figyelmezz rám csúszó-mászókám, - szólott Kajla Villámléptű Csiga Zsigához, miközben a rágást egy pillanatra sem hagyta abba.
- Olyan hírek keringenek rólad, hogy olyan gyors vagy, hogy a szél sem ér a nyomodba. Hát szeretném én azt látni, amint lehagysz engem - röhögte, miközben újabb rágót ka pott be, ezuttal karalábés ízűt.
- Ezt vegyem kihívásnak? - érdeklődött Villámléptű Csiga Zsiga.
- Annak veszed aminek akarod - azzal odaállt Zsiga mellé - Indíts! - szólt Pillangó Lillának.
- Allj! - szólalt meg Villámléptű Csiga Zsiga
- És mi lesz az egyenlő feltételekkel. Én csakis egyenlő feltételek mellett vagyok hajlandó versenyezni veled.
-Mi van selyemhernyókám? Mit locsogsz itt nekem?
Nem selyemhernyó, hanem Villámléptű Csiga Zsiga - javította ki Villámléptű Csiga Zsiga.
- Akkor az. Na és mi az, hogy egyenlő feltételek? Itt vagyok én és itt vagy te. Van indítóbíró. Mi kell még?
- És hol van a házad? - kérdezte Villámléptű Csiga Zsiga. - Csak nem képzeled, hogy míg én cipelem a lakosztályornat, te a házad nélkül futkoshatsz?!
- Ez jogos észrevétel - jegyezte meg Pillangó Lilla, úgyis mint a verseny döntőbírója
- tessék elmenni a házadért.
- Jó - mondta Kajla. Mindjárt visszajövök, csak pár perc az egész. Addig ti itt várakozzatok - s azzal elviharzott. Ok pedig türelmesen várakoztak. Ezt a nagy-nagy várakozást zavarta meg egy vékony hangocska.
- Hát ti mit csináltok itt?
- Várakozunk - jelentette ki Pillangó Lilla.
- Kaj1a. És ha szabad érdeklődnöm kire, vagy mire várakoztok?
- Kajlára.
- És miért?
- Elment, hogy idehozza a házát, és akkor versenyt futnak Zsigával.
- Juj de izgi! És ki az a Zsiga?
- Én vagyok - csúszott előrébb pár millimétert Villámléptű Csiga Zsiga és bemutatkozott. - Villámléptű Csiga Zsiga
- Örvendek Én meg Tüskés Süni vagyok, de a többiek csak Tüsinek szólítanak.
- Megbocsás, de hogy hívhatnak valakit Tüsinek, amikor egy fikarcnyi tüskéje sincs -értetlenkedett Villámléptű Csiga Zsiga.
- Érdekes, ezt már valaki ma már megjegyezte, de akkor sem tudtam a választ, meg most sem tudom.
-Nem lehet, hogy a tüskéid befelé nőnek? - tette fel a kérdést Pillangó Lilla.
- Nem tom, de lehet. Bár ha belegondolok, akkor érezném, mert szúrna, de nem szúr - mondta Tüskés.
Ezt a magasröptű, tudományos értekezést szakította félbe Kajlafülű Tapsi érkezése, aki nagy fújtatással, csapzott bundával, lógó fülekkel állt meg az óvoda udvarán.
- Nem megy. Bárhogy erőlködtem, minden erőmmel nekiveselkedtem, de egy centit sem tudtam megmozdítani a házam nemhogy a hátamra venni és idehozni. Futni vele meg képtelenség.
- Hallod Zsiga, te nemcsak villámléptű, hanem bivalyerős is vagy.
- Igen. Tudom - mondta szerényen Villámléptű és immáron Bivalyerős Csiga Zsiga.
- Akkor vegyem úgy - érdeklődött Pillangó Lilla úgyis mint döntőbíró - hogy visszalépsz a versenytől?
- Igen. Ugyebár nincsenek meg az egyenlő feltételek - lihegte Tapsi.
- Akkor én, mint a verseny hivatalból felkért és kinevezett döntnöke, kihírdetem a végeredményt.
- Győzött Villámléptű Csiga Zsiga.
- És Bivalyerős - szúrta közbe Zsiga.

Itt találtam:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/del-pesti_regio/?article_hid=9516