Mindig elhittél, vagy elképzeltél
egy földet, ahol otthon lennél.
Egy másik partot egy híd túloldalán.
S hogy egyszer majd felrepülhetsz,
esküdtél, hogy úgyis úgy lesz.
Mindig közelebb a tiszta éghez.
Mindig szabadon már.
S ahogy hittél benne egyre jobban,
én is veled álmodoztam,
híres napokon, néhány híres téren.
Csak a szél tudja, hogy most hol vagy.
Úgy van-e, ahogyan elgondoltad?