Szerelem jön, megy, édesek a percek
Forrók a csókok és égetnek a könnyek
Ennyi az ember, kedves, ártatlan
Él a tettben, bújik a szavakban
Mit kérne hát még, ki élni jött,
Ki vágyni halt, vagy eltöltött
Néhány kósza percet akár a világon
Hogy erre a mámorra találjon?
Semmit. És nincs is több ennél,
Hogy sírhatsz azért, amiért hajdan nevettél.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!