Kis türelmet...
Az általában tavasszal meghirdetett pályázat késedelmének oka, hogy a program egyes részletein komoly átalakítást hajt végre az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztérium, ezért a vélhetőleg szeptemberre elkészülő új kiírás feltételei több pontban is el fognak térni az eddig megszokottaktól. Csíder László, a tárca főosztályvezetője elmondta, hogy megvizsgálják többek közt, hogy szükség van-e az önkormányzatok bevonására, vagyis a kétlépcsős rendszerre, hogy az eddig kiutalt pénz valóban odajutott-e, ahol arra szükség volt, továbbá hogy melyik megoldás a hatékonyabb: ha csak egy-egy részfeladatot vagy komplett felújításokat támogatnak.
A finanszírozási megoldások terén is elképzelhető az újítás, ám annyi bizonyos, hogy a bankok bekapcsolódása, vagyis a Panel Plusz hitelprogram rendkívül jót tett a pályázat hatékonyságának. Ezen kívül bevezetnek olyan változtatásokat is, amelyek elősegítik a kivitelezés minőségének biztosítását. Ilyen újítás lesz a munkálatok szúrópróbaszerű ellenőrzése, valamint a kivitelező kötelezése, hogy bizonyos munkaszakaszok elkészültét jelezze az állami képviselet felé. A tárca egy kontrolling rendszer kialakítását tervezi az energiahatékonyság mérésére, ám a mérések eredménye nem lesz feltétele az állami pénzek kifizetésének.
A nagysikerű programnak köszönhetően 2001 óta száznyolcvanötezer lakás korszerűsítéséről született támogató döntés, ez harmincmilliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást jelentett a pályázók számára, ráadásul a benyújtott pályázatok száma évről évre növekszik. A tárca számításai szerint 2013-ig a panellakások 80%-a újul meg, amihez az elkövetkező évtől már uniós források is rendelkezésre állnak. A pályázat révén elnyert állami pénz a munkálatok egyharmadát fedezi, a másik két harmadot az önkormányzat és a lakóközösség egyenlő részben állja.
A legfontosabb, pályázati pénzből fedezett munkálatok közé tartoznak az utólagos hőszigetelési feladatok, mint a nyílászárók szigetelése vagy cseréje, valamint a tető, a pincefödém vagy a homlokzat hőszigetelése, illetve az épületgépészeti rendszerek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítése. De már napkollektorokat is egyre több házra szerelnek a program keretében, ugyanis a napelemekkel a vízmelegítés díja akár a felére is csökkenhet. Egy idén felújított XVIII. kerületi ötven lakásos társasház például a kazánház felújítása és a napkollektorok fölszerelése óta 58%-al kevesebbet költ a fűtésre.
Újpalota I. számú Lakásszövetkezete is évente kétezer gigajuole hőmennyiséget, vagyis közel hatmillió forintnyi fűtésköltséget spórol meg, amióta 2000-ben – akkor még az energiatakarékossági program keretében – a ház egész fűtésrendszerét korszerűsítették. A háromszázötvenkét lakásos társasház azóta a Panelprogramon is pályázott, aminek köszönhetően idén a ház külső hőszigetelését is megoldották, a nyílászárók cseréje pedig azóta is folyamatban van.
A hitefelvétel miatt négyzetméterenként harminc forinttal emelték a közösköltséget, ez a kisebb lakásokban átlagosan ezer forinttal növelte a rezsit, a nagyobbakban pedig közel kétezer forinttal kell többet fizetni várhatóan nyolc évig.
Egy másik újpalotai paneltömb az energiamegtakarítás mellett az esztétikára is adott, s a hasonló panelfelújításoknál megszokott két szín kombinálása helyett egy formabontó elképzelést valósított meg. Információink szerint a fiatal építészekből álló munkacsoport.net tagjai, Bulcsu Tamás és Fortvingler Éva tervezték meg a színes ablakbeugrókkal tarkított, derűs utcaképet adó homlokzatot. Ez a Zugló és Újpalota határán álló háztömb újraértelmezi a panel mára leharcolt fogalmát, és remélhetőleg követendő példaként áll a programban résztvevő lakóközösségek előtt.
Ugyan a nyolcvanas évek közepétől már a paneles épületekben is elterjedtek a hőszigetelő üvegezésű szerkezetek beépítése, és sok ekkor épült panellakásban alkalmaztak fa-műanyag kombinációjú ablakokat, mégis közel harminc év távlatából egyáltalán nem nevezhetők korszerűnek a beépített szerkezetek. Az említett újpalotai panelsorban egyenlőre még csak a lakások 60%-ban végeztek az ablakcserével, de még így is az összköltség 17%-ának megtakarítását várják az újításoktól.
Az egyik legnagyobb nyílászárókat gyártó cég, az Internorm szakértőjétől megtudtuk, hogy egy másfélszobás panellakás teljes nyílászáró-cseréje – három 150cm x 210cm-es ablak esetében – bontással és beépítéssel együtt átlagosan ötszázhetvenezer forintba kerül. Ezért az árért cserébe azonban olyan minőséget nyújtanak, amellyel a fűtésköltség 30%-a spórolható meg. Érdemes tehát hosszútávon gondolkozni, főleg az energiamegtakarítást elősegítő, többszörösen is megtérülő beruházásokat illetően.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Mikor térülhet meg egy passzív ház építési költségtöbblete?
panel - szubjektíven
Újpesti panel és tégla épületek
Zuglói panelok